Délelőtt Oroszország először csak negyedére csökkentette az ukrán gázszállítást, majd teljesen elzárta a gázcsapot.
Az Ukrajnának szóló gázszállítások leállításának oka, hogy a 2008-ra szóló szerződés január 1-jén, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor lejárt, és az új szerződés feltételeiről – ezen belül a gáz, illetve a tranzit áráról – az egészen december 31-én estig folyó tárgyalásokon nem sikerült megállapodni.
Az ITAR-TASZSZ hírügynökség délelőtti jelentései szerint az Európába gázt szállító tranzitvezetékben a nyomás egyelőre nem csökkent, de az Eho Moszkvi rádióállomás hozzátette: a szakemberek csak néhány óra elteltével tudják megállapítani, megcsapolta-e Ukrajna a tranzitvezetéket.
1,6 millióról 0,4-re vették vissza
Az eddigi szerződés értelmében óránként 1,6 millió köbméter földgázt pumpált az orosz fél a vezetékbe az ukrán fogyasztók számára, csütörtök délelőtt 10 óra óta már csak óránként 0,4 millió köbmétert, majd egy órával később már semennyit.
A tárgyalások az új szerződésről hetek óta folytak egészen az év utolsó napjáig. Eredetileg Oroszország a korábbi bejelentéseknek megfelelően az európai piaci árakra akart áttérni idén, vagyis mintegy 400 dollárt kért volna ezer köbméterenként, de végül Vlagyimir Putyin kormányfő 250 dolláros – erősen kedvezményes – árat szabott, Kijev azonban legfeljebb 201 dollárt hajlandó fizetni.
Az ukrán gazdaság függ a gáztól
2008-ban nem egész 180 dollárért kapta Ukrajna a gázt, ugyancsak hosszas viszály után. A gáz ára Ukrajna egész gazdaságára jelentős hatással van, nem csupán a költségvetést terhelő összeg miatt, hanem azért is, mert az ország számos iparágának jövedelmezőségét is jelentősen befolyásolja.
Ukrajna mintegy kétmilliárd dolláros felhalmozódott adósságát kijevi közlés szerint december 31-én átutalta, de a Gazprom szerint 600 millióval kevesebb érkezett csak meg. Emellett vita van a tranzit áráról is: Ukrajna ezer köbméterenként 2 dollárt követel, a Gazprom 1 dollárt akar fizetni.
Ukrajna még tárgyalna
Ukrajna néhány napja javasolta, hogy a tárgyalásokba vonják be az Európai Uniót, csütörtökre virradó éjszaka pedig memorandumot juttatott el Oroszország kijevi nagykövetségére, amelyben a tárgyalások sürgős folytatását követelte.
Korábban az alkudozás folyamán a Gazprom számos módon – többek között a partnereknél tett személyes látogatások során – felhívta európai vásárlói figyelmét arra, hogy az Ukrajnával fennálló gázviszály esetleg fennakadásokat okozhat az európai szállításokban is.
A monopólium ezzel igyekezett elkerülni a 2006-os események megismétlődését: akkor a Gazprom egy hasonló viszály során elzárta a csapot, és Kijev a tranzitgázból fedezve szükségleteit kimaradásokat okozott az európai szállításokban, a partnerek pedig Moszkvát vádolták, továbbá kilátásba helyezték egyéb gázforrások feltárását. Ezúttal Ukrajna még néhány napja is nyíltan fenyegetőzött az európai szállítások akadályozásával, amit a Gazprom zsarolásnak minősített.
Politikai okok
Az ukrán-orosz gázviszály mögött a gazdaságiak mellett politikai okok is vannak: Ukrajna, a volt szovjet köztársaság intenzíven igyekszik csatlakozni a NATO-hoz, aminek megakadályozására Moszkva – eddig sikerrel – mindent elkövet.
Emellett Kijev a szintén a NATO-ba törekvő Grúzia oldalán lépett fel a tavaly augusztusi grúz-dél-oszét háborúban – mint a minap kiderült, nem csak szavakkal és fegyverszállításokkal, hanem harcosokkal is -, ráadásul Ukrajnában szinte folyamatosan napirenden tartják a 30-as évek éhínségének kérdését, szándékos népirtással vádolva az akkori Szovjetuniót.
