A lap szerint az évtizedes rekordokat döntögető papírár még nem érezteti a hatását, sem a nyomdák, sem a lapkiadók nem terveznek radikális intézkedéseket a növekvő költségek ellensúlyozására. Noha az évente 650-700 tonna papírt felhasználó nyomdaipari vállalkozásokat súlyosan érinti az alapanyagár-változás, a feszesebb költséggazdálkodást a lakossággal nem akarják éreztetni.
Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a papírár 20 százalékos emelkedése csak durva európai átlagot jelent, az egyes cégekre lebontva jelentős különbségek vannak. A hazai piacon 10 százalék körüli a drágulás, ám ezen belül is nagy a szórás.
A papírár-növekedés közvetlen hatásait legkevésbé a csomagolóipar érzi és érezteti. A könyvnyomtatás terén sem számítanak jelentős visszaesésre, legalábbis a már megkötött, jövő évre vonatkozó szerződések ezt jelzik. A legnagyobb bizonytalanság a napilapok piacán tapasztalható – tette hozzá a főtitkár, aki megerősítette a Világgazdaság értesüléseit, amelyek szerint az érintettek – alapanyag-megtakarítás céljából – terjedelmi és formátumcsökkentést szorgalmaznak.
