Üzleti tippek

Lassulás a hazai ágazatokban

Szinte nincs olyan jelentősebb szegmense a magyar gazdaságnak, amelyet rövidebb-hosszabb ideig ne fenyegetne számottevő lassulás, a megrendelések megcsappanása, a finanszírozási helyzet rosszabbodása, sőt akár a piac gyengébb szereplőinek a kirostálódása - írja a legfrissebb Figyelő.

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
Olvadó banki nyereség

Soros György az általa alapított Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott eszmecserén a minap már új világrendet vetített előre, és gyökeres reform szükségességéről beszélt az olyan pénzügyi intézmények kapcsán, mint a Nemzetközi Valuta Alap (IMF). Sok szakértő szerint ráadásul még nem ért véget az állami mentőcsomagok kora a pénzügyi szektorban.

A bankközi piac bizalmatlansága csillapodott ugyan, ám a hitelforrások jócskán megdrágultak, a hitelkihelyezés pedig minden korábbinál óvatosabb lesz. Ilyen környezetben – még ha remélhetőleg gyorsan újra is indul a tömeges hitelezés – egyes bankok nyeresége teljes egészében elolvadhat. A pénzügyi cégek beruházókként és foglalkoztatókként is bajban lesznek, ami javuló bizalom esetén sem jelent jót a szektort kiszolgáló termelő és szolgáltató cégeknek, nem is beszélve a pénzügyi alkalmazottakról. Az már csak „hab a tortán”, hogy a borús tőzsdei hangulat miatt a vállalatok egyelőre a tőkepiacokról sem nagyon tudnak pótlólagos forrásokat bevonni.

JÁRMŰGYÁRTÁS
Termelési kényszerszünet

Az első félév felfokozott várakozásai miatt az autógyártók hatalmas gyártási mennyiségekre álltak be, és helyenként nagyobb készleteket is felhalmoztak. Ám októberben az amerikai autópiacon mintegy 20 százalékkal csökkent az eladott járművek száma.

„Ilyen adatok mellett pedig nincs más megoldás, mint a termelés szüneteltetése, a műszakok rövidítése” – vallja Pintér István, a Rába Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A győri cég egyelőre csak a kölcsönzött munkaerő szerződéseit nem hosszabbítja meg. Pintér viszont optimista, 2009 második felében már élénkülést vár a tengerentúlon, majd 2009 végétől már Európában is. A győri cég 4,5 milliárd forintos beruházási programja sem áll meg, igaz a 2009 első felére tervezett felújítások egy részét óvatosságból inkább a jövő esztendő második felében kezdik meg.

Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint a gépipari beszállítók közül is kiemelten érintettek a nehézteherautó-gyártók, illetve beszállítóik, mert a mezőgazdaságban, a logisztikában elmaradnak a beruházások. Bárki, aki professzionális megközelítésben beruházna, megnézi a megtérülését. Ez most minden szempontból romlott, emelkedett a tőkeköltség, alacsonyabbak a keresletre vonatkozó várakozások. A Rába árbevételét ugyan szebb színben tüntetné fel az erősebb dollár, de ha egyszer nem lesz elegendő árbevétel…

TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK
Ha véget ér a karácsony…

Nagyobb értékű vásárlásait a lakosság a válság nyomán várhatólag elhalasztja. Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkárának levezetése szerint miközben 2003-ban még 209 ezer személygépkocsit adtak el Magyarországon, az idén várhatóan csak 160 ezret, jövőre pedig optimistának mondható becsléssel is csak 150 ezret fognak értékesíteni.

Ha pedig az autóértékesítés apad, akkor ennek kiegészítő iparágai, a szerviz-, az alkatrész-értékesítési forgalom is megcsappanhat. A vállalkozások szintén elhalasztják beruházásaikat, hitel hiányában egyelőre üzemben maradnak az elavult berendezések, szállítóeszközök. A magyar ipari termelés kétötödét adó gépgyártóágazat is megsínyli a hitelek és később a kereslet beszűkülését. Az autógyárak és a nekik beszállító hazai cégek már termeléscsökkentést, leépítéseket jelentettek be, míg az elektronikai berendezéseket gyártó cégek a karácsonyi szezon után kerülhetnek bajba.

ÉPÍTŐIPAR
Omlásveszély

Talán a legsúlyosabb kárvallottjai lehetnek a válságnak az ingatlanfejlesztők, ennek nyomán pedig az építőipar, illetve az építőanyag-gyártók. A már finanszírozással is rendelkező ingatlanprojektek Petrovszky Gábor, a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke szerint bizonyára nem állnak le, de aki 2010 második felében, vagy azután tervezte projektjét befejezni, és még nem rendelkezik finanszírozással, az vagy maga dönt majd úgy, hogy – projekt-finanszírozási lehetőségek híján – nem vág bele a vállalkozásba, vagy a bank nem ad majd hitelt. Ezért 2010 után akár harmadára olvadhat az évenkénti új irodapiaci kínálat.

A lakáspiacon kicsit kisebb lehet a visszaesés, de itt is akár 50–60 százalékkal eshet a felhozatal. Sokan árat csökkentettek: 5–10 évvel ezelőtti árszintek tapasztalhatók. A kisebb kereslet miatt egyesek visszaveszik a kapacitásokat is. Viszont az árcsökkentés elemzők szerint aligha lehet tartós. Már egy éven belül visszadrágulhatnak a nyersanyagok, a gyártott anyagok, az építési elemek.

IDEGENFORGALOM
Üres járatok

Amagyar GDP 8,5 százalékát adó és közel 500 ezer főt foglalkoztató turisztikai szektor helyzetét a feljövőben lévő régiós riválisok vagy a budapesti zavargások eddig sem könnyítették meg. A válság azonban mind a céges, mind a magánprogramokat alapjaiban érinti, hiszen az utazásokon és a rendezvényeken lehet a legegyszerűbben spórolni.

Az eddig a magas üzemanyagárak által sújtott légi cégeknek ezúttal inkább az utasszám csökkenésére kell felkészülniük. Egyre több cég mondja le, vagy zsugorítja jelképesre a vállalati karácsonyi partit, ami intő jel. A céges rendezvényekre, utazásokra szánt keret csökkenése pedig alapjaiban rázhatja meg az egyre fontosabb konferenciaturizmust, és derékba törheti a hazai szállodaépítési lendületet is, a magánszállásadókról és a vendéglátás problémáiról már nem is beszélve.

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA
Lefagyó megrendelők

Mára visszavonhatatlanul elérte a válság az információtechnológiai ágazatot: az elmúlt napokban a legnagyobb gyártóktól is megérkeztek a profitcsökkenésről szóló első figyelmeztetések. A hazai piacot ráadásul az állami költések további, még drasztikusabb visszafogása is sújtja, hiszen a tavaly és az idén egyaránt 540 milliárd forintosra becsült magyar IT-piac ötöde állami megrendelésekhez kötődik. Másrészt a piac másik ötödét adó távközlési, informatikai és médiacégek beruházási hajlandóságával is nagyon súlyos problémák lehetnek, nem is beszélve a jelen helyzetben aligha növekvő lakossági fogyasztásról.

A legnagyobb érvágásnak azonban feltehetően a pénzügyi szektor elhalasztott beruházásai bizonyulnak majd, hiszen az e téren szintén 100 milliárd feletti éves IT-költés drasztikusan eshet 2009-ben. Az egyetlen reménysugár a költségcsökkentést látványosan szolgáló megoldások (IP-telefónia, szerverkonszolidáció és hasonlók) felfutása lehet.

ENERGIASZEKTOR
Üzemanyag-sokk

Leginkább a lassulásról szól majd a hagyományos energiaszektor következő egy éve. Huszonöt éve nem fordult elő, hogy a finomított olajtermékek iránti kereslet csökkent volna, ám most mégis hónapról hónapra ez tapasztalható. Az Egyesült Államokban októberben 10 százalékkal (!) esett vissza az üzemanyagok forgalma hó/hó alapon. Ez még a pesszimista szakértőket is meglepte.

Ráadásul a finomítói kapacitások minden eddiginél jobban növekednek, hiszen 2004–2007 között olyan gyorsan élénkült a kereslet, hogy látványos, de több évre elhúzódó finomítói kapacitásbővítés indult, amelynek eredményei most érnek be.

Szakértők szerint a jelenleg napi 86 millió barreles globális olajfelhasználás jövőre stagnálhat (vagy akár napi negyedmillió hordóval csökkenhet is), holott a most üzembe álló új finomítói kapacitások napi 3 millióval növelhetik a kőolaj-feldolgozás volumenét. A nagyra nőtt kapacitások láttán két hét alatt gyakorlatilag összeomlott az üzemanyagok világpiaca.

ÉLELMISZERIPAR
Szorongató forráshiány

Érdemi kereslet-visszaeséstől az élelmiszeriparban nem kell tartani, viszont komoly gondot okozhat a forráshiány, illetve a források drágulása. Gerendy Zoltán, a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető partnere szerint az élelmiszer-ipari cégeket pénzügyileg három oldalról is szorongatják: a beszállítók, vagyis a gazdák, a nagy bevásárló láncok, illetve a bankok.

A szektor tipikusnak mondható, 7 milliárd forint árbevételű cége általában legalább 3–4 milliárdos hitelállomány mellett gazdálkodik. A jelenlegi helyzetben három kulcskérdés van a vállalkozások túlélése szempontjából: a likviditás, a nyereségesség, illetve a megfelelő tőkeszerkezet. Az elérendő minimális cél, hogy a forgóeszközök lehetőleg a rövid lejáratú kötelezettségeket fedezzék. Ha viszont ez nem megy, az felgyorsult tőkekoncentrációt (felvásárlásokat, fúziókat) vonhat maga után.

(A teljes cikket a legújabb Figyelőben olvashatja!)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik