Üzleti tippek

Tömeges tiltakozás az RTL-es rabosítás miatt

Öt szervezet tiltakozik az RTL Klub munkatársának rabosítása ellen. Akár törvényt is kell módosítani, ha kiderül, hogy a jogszabályok nem védik meg az oknyomozó újságírókat.

Öt szervezet, a Freedom House Europe, a Független Médiaközpont, a Gőbölyös Soma Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), valamint a Transparency International Magyarország is közleményben tiltakozik az RTL Klub riporterének ügyében.

A szervezetek rendkívül károsnak és rossz üzenetet hordozónak tartja, hogy a büntetőeljárás eszközét olyan ember ellen használják, aki nem kívánt kárt okozni a társadalomnak, hanem tevékenysége kifejezetten arra irányult, hogy káros folyamatokat mutasson be a nyilvánosságnak, és leleplezze a közokirat-hamisítókat.

A jelzés

A korrupció elleni harc hazai helyzete szempontjából pedig jelzésértékűnek tartják, hogy az újságíró rabosítására és büntetőeljárásba vonására ugyanaznap kerül sor, amikor a kormány egy illetékese, Kondorosi Ferenc kormánybiztos egy új, korrupcióellenes jogszabály tervezése kapcsán bejelentette, hogy „a korrupció felfedőit védelemben kell részesíteni“.

A MÚOSz Etikai Kódexe

A MÚOSZ Etikai Kódexe szerint információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera, rejtett magnetofon alkalmazása, a magánéletet érintő, az érintett személy által nem engedélyezett információ. Rejtett a felvétel, ha a felvevő berendezést elrejtik vagy álcázzák, illetve ha az érintett személyek nem tudják, hogy felvétel készül. Nyilvános rendezvényen nem tekinthető rejtett felvételnek, ha a jelenlévők nem tudják, hogy felvétel folyik. A rejtett felvétel csak akkor alkalmazható etikai vétség elkövetése nélkül, ha

– tövény-, vagy társadalomellenes tevékenységről kívánják készíteni, ha

– a műsor célja az adott anyag nélkül nem érhető el, illetve ha

– a szükséges műsoranyag nyilvános módszerekkel nem készíthető el.

A titkos felvételek készítésére csak a felelős szerkesztő adhat engedélyt. Telefonhívások csak előzetes tájékoztatással rögzíthetők.

A szervezetek szerint amennyiben problémát észlelnek a jogalkalmazók a korrupciós cselekményeket leleplező újságírókkal vagy a társadalmilag hasznos tevékenységükkel formálisan jogsértést megvalósítókkal kapcsolatban, haladéktalanul jelezzék ezeket a kérdéseket a jogalkotóknak, és kezdeményezzenek jogszabály-változtatásokat.

“Ellenkező esetben a Magyarországon amúgy is gyenge lábakon álló oknyomozó újságírás véglegesen ellehetetlenülhet, tovább gyengítve a szólás- és információszabadság alkotmányos alapelveinek érvényesülését, amely végső soron a demokratikus intézményrendszerbe vetett állampolgári bizalmat rendítheti meg” – szerepel a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Valódi oknyomozás

Nem először

Korábban is sor került már a hivatal és az oknyomozó riporterek összetűzésére. A TV2 Napló című műsorának riporterei a parkolóőrök megvesztegetéséről készítettek leleplező anyagot. Az ügyben érintett parkolóőrt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A Napló munkatársait elkövetett vesztegetésben találta bűnösnek a Fővárosi Bíróság (FB). A műsor főszerkesztőjét, Szalay Ádámot és Dorogi Gabriellát felbujtóként, Boros Panna riportert elkövetőként. A tévéseket megrovásban részesítette a FB.

Az RTL Klub riporterét – aki az uniós, mozgássérülteknek kiállított parkolóigazolványok hamisításáról készített riportot még az év elején – kedden rabosították a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Az újságíró a februárban sugárzott riport elkészítésén több hónapig dolgozott, az igazolvány megszerzése összesen 45 ezer forintba került. Az újságíró még a riport közlése előtt feljelentést tett az ügyben, hamis igazolványát és a riporttal kapcsolatos dokumentumait, rejtett kamerás felvételeit átadta a rendőrségnek.

Az ügyben vesztegetés miatt rendelt el nyomozást a rendőrség ismeretlen tettesek ellen január 30-án. A riportert előbb tanúként hallgatták meg, majd a múlt héten gyanúsítottként, erre a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) keddi közlése szerint az ügyészség utasította őket. A Fővárosi Főügyészség szerint azonban a BRFK saját hatáskörében döntött így.

Változtatni kell a jogszabályokon

A Fidesz Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszterhez fordult az ügyben. Szijjártó Péter szóvivő a többi között arra kért választ, mi indokolta a riporter elleni eljárást, s a hatóságok az eset összes körülményét mérlegelve méltányosan jártak-e el. A szóvivő azt is tudakolta, a miniszter kíván-e valamilyen intézkedést tenni azért, hogy a rendőrség orvosolja „a szakma és a közvélemény igazságérzetét bántó eljárását”, és milyen elégtételt kíván adni „a hatóságok munkáját segítő, a rendőrség által ártatlanul meghurcolt riporternek”. A minisztériumtól az MTI szerdán azt a tájékoztatást kapta, hogy Draskovics Tibor kedd óta háromnapos külföldi úton tartózkodik, hazatérése után foglalkozik az üggyel.

Draskovics Tibor az RTL Klub esti híradójának telefonon nyilatkozva azt mondta, „hogyha az derül ki, büntetőszabályaink nem értékelik kellően azt a magatartást, amikor valaki, különösen egy újságíró fel akarja tárni azt, hogy valahol valamilyen szabálytalanság, törvénysértés, visszaélés, korrupció, mondjuk ki magyarul, disznóság történt, akkor igen, változtatni kell a szabályokon.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik