A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) pénteki közleménye szerint a tárca vezetője elmondta: a kormány átfogó lépéssorozatot indít annak érdekében, hogy bővítse a magyarországi vállalkozások számára elérhető pénzügyi forrásokat, segítse piacaik fenntartását, támogassa a munkahelyek megőrzését.
“E mellett sem szabad azonban szem elől téveszteni a közép és hosszú távú célokat: most is csak olyan válságkezelő intézkedéseket szabad hozni, amelyek a fenntartható stabilitás irányába hatnak és képesek megalapozni a versenyképesség későbbi tartós növekedését” – idézi a miniszter felszólalását a tárca közleménye.
Aktív állam
Bajnai Gordon az ülésen kifejtette: “nehéz év elé nézünk 2009-ben, a legnagyobb problémák a pénz, a piac és a munkahelyek területén várhatóak, amelyekre a kormánynak nagyon aktív és gyors lépésekkel kell reagálnia”.
A gazdasági miniszter a szűkülő piacokra, a zsugorodó finanszírozási lehetőségekre, a gazdasági visszaesésre és a növekvő munkanélküliségre válaszul tervezett kormányzati lépéseket ismertetve a testület tagjaival, azt kérte tőlük, hogy a következő hetekben konstruktív javaslataikkal segítsék az erről szóló konzultációt az elképzelések véglegesítését.
A Jeremie-be épül be
Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke elmondta: a miniszter által ismertetett csomag a leginkább kiszolgáltatott és a pénzügyi váláság hatásaival szemben védtelen kkv szektor megsegítését szolgálja.
Helyzetük javítására 804 milliárd forint áll majd rendelkezésre a tervek szerint, ami nem költségvetési terhet jelent, hanem a Jeremie program keretében biztosított hitelkeretet. Ennek részeként könnyebben, olcsóbban juthat forráshoz a kkv szektor.
A csomag további elemei segíthetik a vállalkozásokat a piacszerzésben és a munkahelyek megtartásában, a foglalkoztatás bővítésében – tette hozzá. Megerősítette, hogy a részprogramok kidolgozásában a tárca számít a munkaadói képviseletekre is.
Vadász György szerint, ha nem is rövid távon, de a válságból a szektor akár még jól is kijöhet, eddig ugyanis mostohán kezelte a gazdaságpolitika ezt a szektort. A kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók 72 százalékát és a költségvetésbe befolyó adók 63 százaléka is innen származik, noha jövedelmezősége jóval alatta marad a multinacionális vállalkozásokénak és az adókedvezményekkel is sokkal kisebb mértékben élhetnek – fejtette ki.
Nem adomány
A csomag tehát nem érdemtelenül nyújtott adomány – szögezte le az alelnök, hozzátéve, hogy a kormány vélhetően a következő ülésén foglalkozik a javaslattal és a jövő pénteki OÉT ülés napirendjén is szerepel majd.
Hasonlóan nyilatkozott Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy konkrétumok csak a jövő hétre várhatók, annyi látszik, hogy a csomag kiemelt céljai között lesz a munkahelyek megtartása és a vállalkozások likviditásának javítása mellett az exportorientált vállalkozások külpiacra jutásának segítése is. Úgy vélte, komoly pénzügyi segítséget jelent majd, hogy a munkaügyi tárca olyan beruházásokat részesít előnyben, ahol alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztatnak nagy számban.
A munkaügyi tárca az Európai Uniós forrásainak felhasználásával regionális válságkezelő alapok jönnek létre – ismertette a terveket. Elképzelhetőnek nevezte azt is, hogy azok a vállalkozások, amelyek elbocsátanák alkalmazottjaikat, de vállalják a munkaerő megtartását járulékkedvezményt élvezhessenek. Hangsúlyozta: a 800 milliárd forintos csomag nemcsak a vállalkozókon, a munkaadókon segít, hanem a munkavállalókon is.
