Üzleti tippek

Lejátszatlan meccsek a digitális átállás körül

Az RTL Klub addig nem akar részt venni a decemberben induló digitális földi platformon, amíg nincs új médiatörvény. A hírközlési hatóság jogértelmezése szerint ezt nem teheti meg a kereskedelmi csatorna.

Ne ott a falnál kiabáljon, jöjjön ide és itt mondja! A szeptember végén Tihanyban megtartott kábeltelevíziós konferencián moderátorkodó Baló György ezekkel a szavakkal próbálta normális mederbe terelni az egyik vitát. A választási műsorokon edződött tévés szakembernek szüksége is volt a rutinjára, amikor a MinDig Tv néven induló digitális földi sugárzás (DTT) került szóba.

A forrongó kábelhálózat-tulajdonosoknak nem tetszett, hogy – az ő értelmezésük szerint – a közszolgálati csatornák sugárzása révén az állam kistafírozza a digitalizálódó konkurensüket. Különösen a kisebb kábelhálózatok tulajdonosai tűntek idegesnek, láthatóan tartanak az új konkurens érkezésétől. Tulajdonképpen van is mitől félniük, a Digi Tv után ugyanis újra olyan szereplő lép be a piacra, amely akár tőlük is elvonhat árérzékenyebb előfizetőket.

Tévés szándékok

A viharos tihanyi konferencia óta ráadásul kiderült, hogy az RTL Klub és a TV2 benne kíván lenni a MinDig Tv kínálatában. „Egyelőre csak szándéknyilatkozatot tettünk, de még tárgyalnunk kell a pontos üzleti feltételekről” – mondja Fekete Attila, a TV2 digitális média igazgatója, aki szerint azért volt fontos ezt meglépniük, mert a digitális átállásról szóló törvény értelmében, ha most nem mennek fel a DTT-re, akkor ezt később már nem tehetik meg.

Tudta-e

A 3,6 millió tévével rendelkező háztartásból nagyjából 2,2 milliónak van kábel, vagy IPTV-előfietése, ezenfelül körülbelül 600 ezren fizetnek elő valamelyik műholdas szolgáltatásra.

Róbert Ákos, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese májusban, a Média Hungary-n még azt fejtegette, hogy a három földi adót jelenleg antennával elérő 800 ezer háztartásban élő nézők fele 50 év feletti, közülük tízből nyolcan faluhelyen élnek, heten inaktívak, háromnegyedüknek nincs érettségije, így a hirdetők szempontjából nem számítanak különösebben áhított célcsoportnak.

„Persze ők nem a lakosság krémje, de attól még kereskedelmi értéket képviselnek, hiszen jelent egyfajta prémiumot, ha egy csatorna elmondhatja, hogy az egész országot eléri a műsoraival” – indokolja döntésüket Róbert Ákos.
A harmadik legnézettebb kereskedelmi csatornának, a Viasat 3-nak is előszerződése van már az Antenna Hungáriával. „A végleges döntést csak november végén, legkésőbb decemberben hozzuk meg” – jelzi Kocsis Attila, a Viasat Hungária Zrt. vezérigazgatója, hogy van még gondolkodási idejük. Amennyiben mindhárman a részvétel mellett döntenek, akkor a jelenlegi földi kínálatnál jóval versenyképesebb lehet a földi vétel.

Nem mennek

Addig viszont van még néhány lejátszatlan meccs a piacon. Róbert Ákos elmondása szerint például előszerződés ide, előszerződés oda, ők azért nem fognak minden áron részt venni a DTT-platformon. A tévés vezető ennek kapcsán megemlíti, hogy létezik egy ötpárti országgyűlési határozat, amely kimondja: amíg nincs új médiatörvény, addig nem indul el a földfelszíni digitális sugárzás, sőt, ez alapján győztest sem hirdethettek volna a multiplexek pályázatán.

„Ezért fizikailag addig nem megyünk fel a földi digitálisra, amíg nincs új médiatörvény, vagy a jelenlegit át nem alakítják” – mondja Róbert Ákos, aki főleg azt sérelmezi, hogy a mostani szabályozás szerint nem indíthatnak újabb csatornákat. „Az Antenna Hungáriával folyó tárgyalások során keressük az üzletileg elfogadható megoldást, amit megnehezít, hogy nincs új médiatörvény, ezért üdvözölnénk, ha az új, korszerűbb szabályozás még a tárgyalások előtt megszületne” – fogalmaz kicsit árnyaltabban Fekete Attila a TV2 részéről.

Lejátszatlan meccsek a digitális átállás körül 1

A Nemzeti Hírközlési Hatóságnál (NHH) viszont úgy értelmezik a törvényt, hogy a két kereskedelmi tévének nincs sok tere az alkudozásra. „Szerintünk a két tévének október 13-ig szerződést kellett volna kötnie az Antenna Hungáriával, ezután a szolgáltatás elindulásáig a kereskedelmi kérdések tisztázására köthetnek egy másik kontraktust.

A digitális átállásról szóló törvény alapján, amennyiben ez nem így történik, akkor a két tévé nem kerülhet fel a digitális multiplexre” – állítja Márton György, az NHH szóvivője, aki szerint a december elsején induló MinDig Tv-n már ott kell lennie a két televíziónak. Róbert Ákos szerint viszont ezt már csak azért sem tehetik meg, mert ehhez módosítani kellene az ORTT-vel kötött szerződésüket. Az Országgyűlés viszont ez év végéig moratóriumot hirdetett a médiahatóság számára a szerződések megkötésére és módosítására.

Az is nehezen képzelhető el, hogy még az idén megszülessen a kétharmados többséget igénylő új médiatörvény, vagy akár a jelenleginek egy tuningolt változata. A már említett tihanyi konferencián a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében jelen lévő Vári Péter ugyanis bevallotta, hogy nem nagyon halad előre az új médiatörvény ügye, még egyeztetések sem folynak az új jogszabályról.

Pénzkérdés

Szintén ingoványos terület, hogy olyan tévék is részt vesznek majd a földi platformon, amelyek üzleti modellje a kábeles és műholdas szolgáltatóktól érkező előfizetési díjakra épül. Azt pedig többször is hangsúlyozták a kábelesek: nincs olyan, hogy valaki a földin nem kér pénzt, tőlük pedig igen. Első körben ez a probléma a törvény értelmében kötelezően továbbítandó ATV és Hír Tv esetében vetődik fel.

„Minden újonnan elért háztartásnak nagyon örülünk majd, viszont minden eddigit meg akarunk tartani, ezért olyan szerződésről tárgyalunk, amely megfelel a piac minden szereplőjének, így a kábeleseknek is” – mondta el részletek említése nélkül a terveiket Gajdics Ottó, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese. A tihanyi kábeles konferencián az ATV képviselője is deklarálta, hogy nem rúgják fel a fizetős platformokkal kötött megállapodásaikat.

A hírek szerint a két csatornánál úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy kódolt adásként lesznek elérhetők a MinDig Tv-n. A vételükhöz szükség lesz egy úgynevezett Conax kártyára, amit a set-top-boxokat áruló boltokban lehet majd beszerezni. Illetve lesznek olyan készülékek, amelyeket eleve ezzel együtt adnak el. Amennyiben új nézőket is szeretnének így szerezni, ezer forint körüli éves árnál sokkal drágábban nem adhatják a két tévére szóló előfizetést.

A kábeles bevételeikhez fogható jelentős összegekre azonban se így, se úgy nem tesznek majd szert. Egy kábeles, műholdas vagy éppen IPTv-s előfizető után ugyanis állítólag az ATV éves szinten – alkutól függően – 600–800, a Hír Tv pedig 1200–1800 forinthoz jut.

Ugyanez az alaphelyzet merül fel a Viasat 3 esetén is, amennyiben úgy döntenek, hogy részt vesznek a MinDig Tv kínálatában. A két nagy kereskedelmi televízió részvétele pedig ebbe az irányba befolyásolná a Viasat 3 döntését, hiszen most végre azonos platformra kerülhetne a nagy versenytársaival. Ebből a szempontból az ő számukra a fent említett Conax kártyás út nem valószínű, hogy különösebben vonzó. Pláne, hogy ezt kifejezetten az ATV, Hír Tv duó számára találták ki. A kábeles, műholdas bevételeik feladása viszont nagy érvágást jelentene.

Tihanyban több kábeles is megemlítette azt a félelmét, hogy a Viasat 3 tőlük továbbra is előfizetési díjat fog szedni, a DTT-n viszont majd bárki szabadon foghatja. „Ha úgy kapna pénzt a Viasat 3 a kábelesektől, hogy közben ingyen elérhető a földi digitálison, akkor másnap mi is benyújtanánk a számlát” – említi Róbert Ákos, hogy milyen lavinát indítana el egy ilyen döntés.

Vonzó vagy sem?

Felvetődik a kérdés, hogy képes lehet-e nézők elhódítására a várhatóan nyolc csatornát ingyen szolgáltató MinDig Tv a kábeles és műholdas szolgáltatóktól. Főként a 15-20 csatornás alapcsomagok árérzékenyebb előfizetőinek okozhat ez dilemmát.

„Szerintem nem jelent akkora vonzerőt, hogy az emberek tömegesen lemondják az előfizetésüket” – vélekedik Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója, aki szerint ráadásul nem is teljesen ingyenes a földi digitális szolgáltatás. Amennyiben valakinek nincs, akkor vennie kell egy antennát, és fel kell szereltetnie. Szükség van továbbá egy set-top-boxra, amelyből a jobbak ötvenezer forintba kerülnek.

Antenna a tetőn

Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke szerint a DTT-szolgáltatás versenyképességét csökkenti, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem fogható szobaantennával. Ez technikailag megoldható lett volna, viszont a pályázatot úgy írták ki, hogy tetőantennához kell optimalizálni a hálózatot.

Az Antenna Hungária szerint az adótornyok közelében akár szobaantenna is elegendő lehet, igaz, attól távolabb, egy tetőantenna nélküli többemeletes társasházban élők számára problémás lesz a vétel. Hacsak nem verik át a lakóközösségen, hogy telepítsenek antennát a ház tetejére – ami megint csak nem olcsó mulatság –, akkor számukra gyakorlatilag nem lesz elérhető a MinDig Tv.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik