Az utóbbi hónapokban egyre több lakossági panasz érkezett a fogyasztóvédőkhöz, amelyekben a pénzintézetek politikáját kifogásolták az ügyfelek. Az egyoldalú szerződésmódosítások mellett – erre egyébként a jelenlegi szabályozás szerint bármikor joga van a hiteladónak – jó néhány olyan esetre is felhívták a figyelmet, amelyek a törvényekkel is ütköznek, és gyakran a hitelfelvevők anyagi biztonságát is veszélyeztetik.
A legrizikósabb esetekben a bankok az árfolyamkockázatra hivatkozva nem adják ki azokat az igazolásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy az ügyfél átvihesse a hitelt egy másik társasághoz vagy követeléskezelőhöz.
„Egyelőre még csak egy ilyen megkeresés érkezett hozzánk, és nem nőttek érdemben a fogyasztóvédelmi panaszok, a bankok helyzete igazán szeptember végén kezdett el megváltozni, egyelőre nem lehet érzékelni a hatásokat” – tudta meg az FN Binder Istvántól, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivőjétől. A hivatali szakember hozzátette (természetesen a pénzintézet és az ügyfél megnevezése nélkül), hogy ebben a konkrét esetben a hitelfelvevő arra panaszkodott, hogy a drasztikus árfolyamváltozások miatt több százezres veszteséget kellett elszenvednie.
Szerette volna átvinni egy másik pénzintézethez a hitelt, de nem adták ki a szükséges igazolásokat arról, hogy pontosan mekkora összeggel és milyen feltételekkel teheti ezt meg.
A bank is éppen az árfolyamkockázatra hivatkozott. A befektetési ügyletek elszámolásához hasonlóan a hitelintézetek belső elszámolásánál is élhet a t+x nap szabály, vagyis amikor a tranzakciót követő meghatározott napon írják jóvá az ügyletet – tudtuk meg a felügyelettől. Ez lehet az egyik oka a késlekedésnek, a másik pedig hogy a pénzintézet egyszerűen megteszi, amit megtehet, és azt is, amit nem.
A civilek szerint nagy baj lesz
„Hozzánk és civil fogyasztóvédő partnereinkhez folyamatosan érkeznek a megkeresések ilyen témákban, de ennél is nagyobb baj, hogy a bankok egy része folyamatosan változtatja az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), és erről nem értesíti az ügyfeleket” – mutatott rá a szerinte sokkal veszélyesebb helyzetre Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Országos Egyesületének elnöke. A szervezet egyébként olyan nagy civil fogyasztóvédő csoportokkal van kapcsolatban, mint az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, és tagjai egykori PSZÁF-es és versenyhivatalos közalkalmazottak közül kerülnek ki.
Az ÁSZF-ek rendelkeznek általában a hiteltermékek szinte összes feltételéről (amelyek nem függnek a konkrét konstrukcióktól). A bankoknak a mostani szabályok szerint az ügyfeleket hátrányosan érintő módosításokat 15 nappal korábban kell bejelenteniük. Pontosabban a törvényben ez szerepel: „Az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást tudomására kell hozni”.
Ezt a legtöbb esetben úgy oldják meg, hogy a fiókokban kifüggesztik az általános feltételekről szóló többtucatnyi oldalas anyag néhány példányát, a hitelesek pedig járhatnak be hetente, ha információhoz szeretnének jutni. A törvényt nemrég megváltoztatták, így most már személyes értesítést is kell küldeni. Arra is van már példa, hogy a havi számlaegyenleggel együtt elküldik a módosításokat.
Általános rossz gyakorlat
A Figyelő nemrég beszámolt néhány konkrét esetről. Pórul járt az a takarékbanki középvállalati ügyfél, akinek havi számlavezetési díját 5 ezerről 7 ezerre, negyedévi zárlati díját pedig 8 ezerről 24 ezer forintra emelte a pénzintézet, egyik hónapról a másikra. Az éves szinten összesen 84 ezer forintos drágításról nem kaptak értesítést. A Takarékbank vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy nem szerencsés pellengérre állítani a pénzintézetet, mert 30 nappal a változás előtt már felrakták az új információkat a honlapjukra, és hozzátette, hogy a többiek is így csinálják.
legyen ön is fn tudósító!
Az FN információi szerint már folyamatban van a 15 napos törvényes határidő módosítása is. Jelenleg a törvényalkotók előtt van az illetékes hatóságok tervezete. Szeptember elejétől egyébként már több dolog is szigorodott Magyarországon. A PSZÁF például most már saját hatáskörében járhat el az egyedi panaszok alapján, a felügyeleti vizsgálat után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jóval lerövidül és egyszerűsödik az ügyintézés.
A civil fogyasztóvédők szerint egyébként nemcsak ezek a fiaskók, hanem önmagában az egyoldalú szerződésmódosítások gyakorlata is tűrhetetlen. A versenyhivatal és a PSZÁF támogatja a jelenlegi szabályozás módosítását, a Figyelő információi szerint változás csak a jövő év elejére, közepére lehet. A mostani, túlságosan általános szabályok helyett a hivatalos szervek szerint indokolt lenne például konkrétan megadni, hogy mikor lehetne változtatni az eredeti feltételeken.
