Hargitai János (KDNP) kiemelte: a kisebbségbe került és elbizonytalanodott kormány adócsomagjában helyes célokat tűzött ugyan ki, de azok megvalósításához nem mer “igazi döntéseket” felvállalni. A kereszténydemokrata képviselő szerint a gazdasági szereplők az elkövetkező 2-4 évben elsősorban költségvetési átcsoportosításokat, a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás bővítését és a feketegazdaság visszaszorítását várják az államtól.
Kóka egykulcsosa
Kóka János (SZDSZ) felszólalásában nem tartotta elfogadhatónak a kormány adótervezetét, helyette egy “lényegében egykulcsos, 18 százalék közeli” személyi jövedelemadót, az átmeneti adók eltörlését, valamint a járulék- és adóbürokrácia csökkentését tartalmazó ezermilliárdos csomagot javasolt.
Elmondása szerint a lakosság életkörülményeit elsősorban a jelenlegi adórendszer és a “lusta elhízott állam” nehezíti, amelyből a kormány adójavaslatai sem mutatnak kiutat. Kóka János úgy látta, hogy a fejlődés érdekében nem egy speciális magyar gazdasági modellt kell kialakítani, hanem tanulni kell a régióban található versenytársak sikereiből.
A liberális vezérszónok megjegyezte: stabil kormánytöbbség nélkül és gazdaságfehéredési várakozásokra nem lehet sikeres kormányprogramot építeni. Kóka János szerint az adócsökkentésekhez az állami költségek csökkentéséből kell forrást teremteni.
Az MDF és a középosztály
Herényi Károly (MDF) szerint a kormány a lázas cselekvés látszatát kelti, miközben “gyakorlatilag nem csinál semmit”. Kiemelte: az adócsökkentés mellett egyebek között elmaradt a nagy állami ellátórendszerek reformja, valamint a gazdaság dinamizálása is. Az MDF vezérszónoka hangsúlyozta továbbá, hogy a jelenlegi helyzetben csakis a versenyképesség javítása teremtheti meg a társadalmi igazságosság megteremtéséhez szükséges forrásokat.
A kormány adócsomagja eltér az MDF adóelképzeléseitől, mivel azok nem a középosztály érdekeit szolgálják, valamint túl nagy hatalmat biztosítanak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), miközben az “adóbürokrácia” visszaszorításával akár 700 milliárd forintos megtakarítást is el lehetne érni – fogalmazott Herényi Károly. Hozzátette: a kormány feketegazdaság visszaszorítására tett néhány intézkedése alkotmányjogi szempontból is kifogásolható, az Alkotmánybíróság néhány évvel ezelőtt ugyanis már visszautasította a vállalatok pénzforgalmának kötelező banki útra terelését.
