A napvilágot látott hírekkel ellentétben az Unicredit Bank olasz tulajdonosa (Olaszország második legnagyobb pénzügyi intézete, 22 országban 40 millió ügyfelet szolgál ki) nem döntött még a kelet-európai üzletágak bezárásáról és a költségek drasztikus lefaragásáról, ezt tudta meg az FN egy bankhoz közeli forrásból. A bank igazgatótanácsa egy 6,6 milliárd eurós tőkeemelésről határozott a minap, amely egyébként nagyobb, mint az idei évre tervezett nyereség (5,2 milliárd).
A bankcsoportnál cáfolták azokat a lengyel sajtóban napvilágot látott híreket, miszerint kénytelenek lennének eladni keleti üzletágaikat. „Komoly spekuláció van a híresztelések mögött, a hitelportfóliónk az egyik legtisztább Európában” – nyilatkozott az bank egyik magyarországi vezetője, igaz, neve elhallgatását kérte, és arról nem adott tájékoztatást, hogy akkor miért volt szükség ilyen nagyarányú tőkeemelésre.
„A döntéssel még biztosabb bankká váltunk, de a gazdasági növekedés lelassulása arra kényszerít minket, hogy fiókhálózatunk bővítési terveit ehhez az új környezethez igazítsuk mind az ütem, mind az időzítés szempontjából” – adott kétértelmű választ Patai Mihály, a cég magyarországi elnök-vezérigazgatója.
Néhány nap alatt bedőlhet bármelyik bank
Tartanak a pániktól az elemzők is. „A legnagyobb európai pénzintézetek is néhány nap alatt veszélyes helyzetbe kerülhetnek a piaci ingadozások miatt, különösen azok az intézetek, amelyeknek rövid távon magas a külső finanszírozási arányuk, vagyis sok hitelt vettek fel a bankközi piacokról” – vélekedett Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője. A szakértő szerint hosszabb távon csak az lehet megoldás, ha az amerikai példához hasonlóan az európai szereplők is egységesen lépnek fel a pénzintézetek kisegítésére, még az sem elképzelhetetlen, hogy az Európai Központi Bank csökkentse az alapkamatot, így is mérsékelve a hitelek árait.
A német kormány úgy tűnik, hogy követi az amerikai és az ír-angol példát, egy 50 milliárd eurós csomaggal segítenék bankjaikat. A Hypo Real Estate Bank megmentésére szövetkeztek a németek, de szakértők szerint azonban ez az összeg jóval kevesebb, mint amennyire valójában szükség lenne: például csak a Landesbank Baden Württenberg rövid lejáratú tartozása 100 milliárd eurós, de 43 milliárdos sara van a magyarországi MKB anyabankjának, a Bayerische Landesbanknak is.
A Hypo Bank egy németországi fiókja Forrás: MTI
Úgy tűnik, hogy ez az összeg is kacsa volt, ugyanis a cég közleménye szerint mindössze 20 milliárdos kintlevőségről van szó, amelynek többsége jó adóstól származik. „A magasba szökő kockázati felárak, a szűk likviditás, valamint a reméltnél kedvezőtlenebb magyar politikai és gazdasági környezet 2008 eddigi időszakában a várakozásoknál kedvezőtlenebb működési környezetet jelentettek. A magyar bankszektor eddigi növekedési üteme megtorpant, amit a hitelportfólió romlása kísért olyan szegmensekben is, ahol a portfólió-minőség eddig kiemelkedő volt” –kapta meg az FN a cég magyar leánybankjának hivatalos válaszát.
Európa megosztott
Egységes európai pénzalap létrehozását javasolta Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, a GDP 3 százalékának megfelelő közös alapot gründolna Róma. A német kormány viszont nem támogatja a kollektív segítség elvét, és csak a lakossági bankbetétekre adna teljes garanciát, mert ez kevésbé torzítaná szerintük a bankok közötti versenyt. A brit kormány és az IMF az olasz álláspontot támogatná.
„Európában nincs pénzügyi válság, az amerikai események hatására bizalmi válság alakult ki, negatív pletykák mozgatják a piacokat” – mondta el az FN-nek Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője, és hozzátette, hogy Magyarország még kevésbé érintett, mint általában Európa. Itthon nincsen ingatlanpiaci buborék, és az Amerikában sok gondot okozó, úgynevezett átcsomagolt pénzügyi termékekkel (amikor a követeléseket többször eladják, folyamatosan változó feltételekkel) is alig lehet találkozni.
Ennél azonban sokkal borúlátóbbak a Political Capital (PC) elemzői. Az igazi veszélyt abban látják, hogy a napvilágot látott hírek hatására a lakosság körében pánik törhet ki, amelyre egyébként volt már példa 1997-ben, amikor a Postabank körüli negatív hírekre betétesek ezrei rohamozták meg a pénzintézeteket. Legutóbb egyébként 2000-ben volt bankcsőd Magyarországon, amikor a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseit kellett kielégíteni.
A betétesek lehetnek a nyertesek
Biztonságban vannak a lakossági ügyfelek, 6 millió forintig az állam garantálja a kifizetést csőd esetén, pontosabban az Országos Betétbiztosítási Alapból lehet 70 milliárdot lehívni, szinte azonnal (1 millió forintig 100 százalék, felette pedig 90 százalékos a garancia).
A betéteseket nyugtatta Veres János pénzügyminiszter, az uniós tárcavezetők minapi ülésén. „A legfontosabb intézkedéseket a kormány meghozta, és meg is fogja hozni”- utalt a magyar pénzügyminiszter a nemrég bejelentett, kis és középvállalkozóknak szóló nagyobb támogatáscsomagra és hozzátette, hogy a költségvetésben vannak még tartalékok egy esetleges válságra.
A válságnak hosszabb távon paradox módon a kisbetétesek lehetnek a haszonélvezői. „Tovább fog erősödni a harc a magyar piacon is a lakossági betétekért, a jelenlegi kétszámjegyű kamatok a közeljövőben tovább emelkedhetnek, mert még így is olcsóbb és biztonságosabb lesz a bankoknak a lakossággal finanszíroztatni a hiteleket” – vélekedett Binder.
Az igazi vesztesek azonban a hazai vállalkozások lehetnek, a lassuló világgazdasági környezet és az exportlehetőségek beszűkülése mellett drágulnak a hazai hitelek, és szigorodnak a feltételek szinte minden banknál (az MKB-nál például növelik a megkövetelt hitelbiztosítéki értékeket és esetenként magasabb kockázati felárakat is alkalmaznak –derül ki az FN-nek adott válaszukból). A PC szerint a kis- és közepes vállalkozóknak ezentúl már nemcsak az árupiacokon, de a hitelekért is versenyezniük kell régiós riválisaikkal, amelyek könnyebben és olcsóbban juthatnak pénzhez Belgrádtól Pozsonyig.
