A Tojásszövetség a Baromfi Terméktanáccsal közösen levelet küldött az agrártárcának, amelyben azt kérik a vezetőktől, hogy a gyümölcsszektorhoz hasonlóan közvetítsenek a felvásárlók és a tenyésztők-feldolgozók között a magasabb felvásárlási ár elérésére. Ha nem járnak eredménnyel, demonstrációkra és végső esetben a gyümölcsösökhöz hasonló borogató akciókra is lehet majd számítani az érdekképviselet szerint.
Az idei első félévben tavalyhoz képest 400 ezerrel csökkent a tojók magyarországi állománya. Az étkezési tojás fogyasztói ára (augusztusban) 29 forint körül volt, a felvásárlók azonban csak 13-14 forintot fizetnek a termelőknek, miközben a szövetség szerint az önköltség a 18 forintot is eléri.
A magyar ágazatban a felvásárlói oldalon több mint 50 százalékot tesznek ki a nagy kereskedelmi láncok. „Vannak olyan láncok, amelyek egyszerűen kilistázzák a magyar termékeket, ha olcsóbban találnak tojást másik országból, de vannak ellenpéldák is” – panaszkodott az FN-nek Thury Attila, a Tojásszövetség elnöke. Információink szerint a Spar például szinte csak „Kiváló Magyar Baromfi” névvel ellátott húst forgalmaz, a tojásoknál viszont itt is jelentős az import.
Lengyel és szlovák versenytársak
„Idényjelleggel érkezik Magyarországra, elsősorban Szlovákiából és Lengyelországból az agresszív tojásdömping, amikor a saját piacok már nem veszik fel a túltermelést” – vélekedett az FN-nek Fórián Zoltán, a piacelemzésekkel foglalkozó független intézet, az Agrár Európa Kft. ügyvezetője.
A kutató egyébként megerősítette, hogy a magyar piacon tartósan alacsony, egyszámjegyű nyereséget tudnak csak elérni a gazdák, de az importtal szemben alkalmazni lehetne a térségi előírásoknál jóval szigorúbb magyar egészségügyi normákat.
Az év végén egyébként arra lehet majd számítani az elemző intézet szerint, hogy tovább mérséklődnek a takarmányárak (tavaly és az év elején jelentősen emelkedtek a világpiaci és az európai gabonaárak), de az energiaárak emelkedése ellensúlyozza majd ezt, ezért nem fog csökkenni a gazdák önköltsége. A fogyasztói árakban sem várnak érdemi változást a következő hónapokban, mert nagyjából stabilak a hazai és a térségbeli tojáspiacok is.
A versenyhivatal megállította az összefogást
A felvásárlókkal szemben a termelői oldal már elkezdte az összefogást, aminek az lett az eredménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 120 millió forintra bírságolta az erre a célra létrehozott Magyar Tojás Kft.-t. Az indoklásban az szerepelt, hogy a kartellgyanús szervezet a minimálárak meghatározására törekedett, valamint ár- és készletinformációkat gyűjtött.
„Egyetértünk azzal, hogy ezek ellentétesek a versennyel, de szükségünk van az egységes fellépésre a kereskedelmi láncokkal szemben, az almások esetében az agrártárcák támogatásával több országban megállapították a minimálárakat. A baromfiágazaton miért nem segítenek?” – vélekedett Thury.
A tyúkok kényelmét is ki kell szolgálni?
A termelőket egyébként az is érzékenyen érinti, hogy 2012-től le kell állni a ketreces tartással, az uniós állatvédelmi törvények miatt. Le kell majd cserélni a tyúkonként nem egészen fél négyzetméteres ketreceket majdnem 50 százalékkal nagyobbra, amelyekben ülőrudat és külön tojásrakó helyet is kapnak az állatok.
A szabályozás Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára szerint a magyar tojástermelőktől mintegy 10-15 milliárd forintos ráfordítást igényel, és ezt a költséget áthárítják majd hosszabb távon a fogyasztókra. Az érdekképviselet azt is szeretné elérni az agrártárcától, hogy a többi hasonló helyzetben lévő országgal együtt lobbizva késleltessék a brüsszeli intézkedés határidejét.
Melyik ketrec jó a tyúkoknak?
„Az állatvédők olyan dolgokért küzdenek Európa-szerte, amelyhez nem értenek” – vélekedett Thury, a CEAS nemzetközi agrárkutató összehasonlító vizsgálatából valóban az derül ki, hogy jóval nagyobb az elhullás a mélyalmos ketreceknél, mint a hagyományos tartási módszerrel nevelt állatoknál, és a tojásszám is jóval magasabb a régi ketrecekkel.
Forrás: CEAS, Agrár Európa
Ezekben a rendszerekben egyébként a mélyalmos összes költsége 26 százalékkal, a szabadtartásosé 45 százalékkal magasabb, mint a hagyományos ketreces technológiáé. Az ökotartás költsége, amikor az állatok teljesen szabadon közlekedhetnek, több mint kétszerese a hagyományos ketrecesnek. A nyereségrés tekintetében az arányok hasonlóak.
A demonstrációkkal szemben egészen másmilyen utat választottak az angol gazdák. Intenzív kampányba kezdtek a hazai termékek mellett. A „Best of British” szlogen alatt az importtojások szalmonella- és gyógyszertartalmára, a takarmányok dioxin- és nitrofurántartalmára hívták fel a figyelmet. Az eredmény bámulatos, a szigetországban a fogyasztók 80 százaléka részesíti előnyben a logót birtokló termékeket, üzleteket és éttermeket.
