A szuperprémium kategóriába tartozó Häagen-Dazs már a nevében is egy furfangos marketingtrükköt hordoz: a skandinávos hangzású betűkombinációt ugyanis egy amerikai cég találta ki, pontosan azzal a céllal, hogy rendkívül exkluzív érzetet keltsen az egyébként igen jól ellátott tengerentúli jégkrémpiacon.
A hazai füleknek azonban ennél a történetnél sokkal szebben cseng az az anekdota, amely szerint a Häagen-Dazs elnevezés a poharas jégkrém feltalálója, egy bizonyos Harag András nevéből származik. A szabadalmaztatás során állítólag egy rossz írógép miatt először kimaradtak az „r” betűk, ez után pedig skandinávos „en” végződést kapott a név, majd egy sor további módosítás után megszületett a ma világszerte ismert változat. Noha jól hangzik, hogy a világhírű fagyinak földink a keresztapja, a cég hivatalos álláspontja mégiscsak az, hogy a fantázianevet Reuben Mattus, a lengyel származású bronxi alapítók fia találta ki 1961-ben. A fagylaltokhoz való különös kötődése még gyerekkorában alakult ki, amikor édesanyja jégkrémeit és jégkásáit árusította egy lovas kocsiról New York utcáin. Reuben már fiatalon fejébe vette, hogy megalkotja a tökéletes fagylaltot, a Häagen-Dazs kikísérletezésével pedig úgy érezte, megvalósult az álma.
Eleinte csak három ízt gyártottak, a fagyifronton slágernek számító csokoládét, vaníliát, illetve kávét, mégis sikerült kitűnniük a tömegből, ezeket az ízeket ugyanis teljesen másképp állították elő, mint a többi jégkrémcég. A csoki Belgiumból, a vaníliarudak pedig egyenesen Madagaszkárról származtak, s ez a mai napig így van. A jégkrémekbe nem kerülhet semmilyen mesterséges adalékanyag vagy tartósítószer, kizárólag tejszínt, fölözött tejet, tojássárgáját és cukrot használnak fel, ezeket párosítják a világ minden sarkából összeválogatott természetes hozzávalókkal. A gyümölcsös, fűszeres, egzotikus kreációk, mint például az epres túrótorta, a pekándió vagy a trüffeles kávéjégkrém, a különleges ízek kedvelőit célozzák. Gyártási technológiájuk is más, mint az egyéb fagylaltoké: míg fél liter fagyi általában fél liter levegőt tartalmaz, addíg a Häagen-Dazs csak 15 százalék levegőt kever hozzá a jeges édességhez habosítás közben, emiatt sokkal tömörebb és lassabban olvad. A gyümölcsből készült szorbé típusú fagylaltok zsiradék és hozzáadott cukor nélkül készülnek, így cukorbetegek is fogyaszthatják, s már csak hab a tortán, hogy az alapító házaspár származásának köszönhetően a cég termékkínálata kóser (legalábbis Amerikában biztosan az). Ez a sok „extra” a termék árán is meglátszik: egy 9 dekás gombócért jelenleg közel 4 dollárt kérnek el, s ez még annak tudatában sem kevés, hogy a Häagen-Dazs célközönsége elsősorban a tudatos, luxusra vágyó nő.
A jégkrémet eleinte csak New York csemegeboltjaiban lehetett beszerezni, s annak ellenére, hogy sehol nem reklámozták, rövid időn belül meghódította az egész keleti partot, majd 1973-tól az Egyesült Államok többi részét is. Reuben lánya, Doris 1976-ban nyitotta meg az első Häagen-Dazs fagyizót, és azonnal akkora siker lett, hogy Amerika-szerte további üzletek nyíltak. Az idős Mattus 1983-ban eladta cégét a The Pillsbury Companynek, amely intenzív külföldi terjeszkedésbe kezdett. Ma a jégkrémmárka, amely jelenleg a General Mills élelmiszer-ipari konszern tulajdonában van, a világ 54 országában, összesen 865 Häagen-Dazs cukrászdában és számos boltban van jelen, többek közt Magyarországon is. A nívós hazai csemegeüzletekben és néhány áruházláncban a cég tízféle, egyedi ízesítésű fagylaltját félliteres kiszerelésben lehet kapni, a 24 ízből álló teljes paletta pedig a tavaly novemberben megnyílt első hazai Häagen-Dazs üzletben kóstolható végig.
