A 21. századi vállalati működés legfontosabb kihívásairól, a CSR-szemléletmód elsajátításáról, integrálásáról, eszközrendszereiről, valamint céljairól kimerítően igyekeztünk szólni a rovat eddig megjelent írásai során. A legkifinomultabban és átfogóan széles körben viszont csak akkor értelmezhetjük a felelős működést, ha ez intézményesített formát ér el egy vállalat életében. A tudatosan és stratégiai fontossággal kezelt CSR ezen a szinten az adott szervezet „DNS-ébe íródva” alapvető közös értékként jelenik meg.
Az intézményesített felelősségvállalás – szakértők szerint – összetett és szervezett CSR-folyamatokat kíván meg a vállalat életében. A felelősségvállalás ezen a szinten nem egy kiegészítő működés, hanem egy mindent átható, szabályokban, utasításokban, mérőszámokban, teljesítménycélokban is megfogalmazott rendszer. Minden szervezet, amely a fenntarthatóság irányába tesz lépéseket, végső soron a felelősségvállalás intézményesítését célozza meg. Kicsit hasonlóan a humánrrőforrás területeihez, a CSR ezen a szinten egyrészt vállalati funkció, másrészt minden szintet átható rendszer. Megjelenik a fizetések és bónuszok, teljesítménycélok és -értékelések, a motivációs események, képzések és tréningek területén is.
A CSR-t intézményesítetten „működtető” cégek esetén felső vezetői szintű felelős (általában CRO – Chief Responsibility Officer) irányítja a területet, és a legfőbb stratégiai és taktikai döntések is igazgatósági szinten születnek meg. Így a vállalat működését meghatározó és érvényesített politikák a CSR-stratégiában megfogalmazottak alapján állnak össze. A CSR-tevékenységet – hasonlóképp más kulcsfontosságú területekhez – ellenőrző bizottság felügyeli. A felelős gondolkodás és munkavégzés teljes strukturális elmélyülését az egyes teljesítménycélok segítik elő. Ez annyit tesz, hogy minden egyes munkatárs teljesítménycéljaiban megjelenik a felelősség, akár mint mozgóbér, akár mint bónusz-befolyásoló tényező.
Hazánkban a telekommunikációs szektor cégei, elsősorban a Pannon, a Vodafone és a T-Mobile jár élen a felelősségvállalás intézményesítésének terén. Igaz, őket is elsősorban anyacégeik gyakorlatának átvétele jellemzi, a rendszerek lokalizálása és elmélyítése aktuális kihívás. Az említett cégek mellett a bankszektor is egyre jobban koncentrál a CSR-területekre. A legjobb magyarországi vállalatokra is az a jellemző, hogy a stratégia/taktika, az akcióterv szintjén tartanak, a részleges szervezeti háttér megteremtése után. A stratégia intézményesítése, a bónusz/remuneráció rendszer, a részletes policyk kidolgozása, a belső fejlesztés és tréning esetlegesen figyelhető meg.
A CSR intézményesítése nemrég kormányzati szinten is előkerült, hiszen Fülöp Sándor személyében a zöldügyeknek, a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa lett. A lépést sokan üdvözölték, azonban szakértők szerint kicsit a levegőben lóg a pozíció. Az ombudsmannak ugyanis egyelőre nincs szervezeti
beágyazottsága, és egyesek tartanak attól, hogy bizonyos állami, politikai érdekek esetén falakba ütköznek a jobbító törekvések.
