Üzleti tippek

India várja a magyar partnereket

Az idei BNV díszvendége India. Több mint 67 céggel várják a magyar vállalkozókat, akik potenciális partnereik lehetnek a térségben a női bizsutól a high-tech iparágakig. Elkötelezettségüket mutatja, hogy a megnyitón India egyik külügyi vezetője is részt vett. Az idei vásáron egyébként kínai és hongkongi cégek tucatjaival is fel lehet venni a kapcsolatot.

A díszvendég címet az idei évtől vezették be a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A több kelet-ázsiai ország áruit bemutató C pavilonban India előkellő helyet foglal el: összesen 1000 négyzetméteren, 67 cég és állami szervezet jelent meg. A női ruhák, ékszerek és különleges bútorok mellett plazmatévét-gyártók és autóipari alkatrészekben utazók is keresnek magyar disztribútorokat a térségben.

Az FN által megkérdezettek közül alig vannak jelen a szűkebb régióban (ők is inkább a román piacon). Az indiai állami ügynökségek közül szinte mindegyik eljött.

Indiai ruhák a vásáron Forrás: MTI

Indiai ruhák a vásáron Forrás: MTI

A kis – és közepes vállalkozásokat segítő minisztérium, (www.nis.in) a Nemzeti Mini Iparágakat Segítő Szervezet (www.nscic.co.in) és persze a fő szervező Indiai Kereskedelemfejlesztő Ügynökség (www.itpo.in) mellett a Turisztikai Minisztérium képviselőivel is fel lehet venni a kapcsolatot. Utóbbival azok az irodák és utazásszervezők, akik szeretnének csoportokat kivinni e távoli és egzotikus országba. A Technológiai Fejlesztési Tanácsnál (www.tdb.in), pedig a kutatás-fejlesztésben érdekelt magyar szervezetek és oktatási intézmények indulhatnak jó eséllyel közös projekteken (Gyurcsány Ferenc legutóbbi indiai látogatása alkalmával ugyanis egy 2 milliárd forintos közös K+F alap létrehozásáról döntöttek kormányzati szinten).

A szolgáltatásokra alapoznak

India egyébként több szempontból is alkalmas partner lehet a magyar cégeknek. A magát „a világ leggyorsabban fejlődő demokráciájának” nevező szubkontinensen az elmúlt 5 évben a GDP növekedés 8 százalék felett volt (17 év alatt 7 kormány és 5 miniszter követte egymást a székben, a gazdaságfejlesztésben azonban egység volt a politikusok között).

A 91-ben belátták, hogy az ország gazdasága csak a szolgáltató szektorra alapozva tud növekedni, 2008-ban cégeik már olyan területeken keresnek helyet kiszervezett szolgáltató központjaiknak mint Magyarország (például TATA Consulting). Az Indiai Márka Alapítvány honlapján részletes információ található az ország gazdaságáról és fejlődési irányairól (www.ibef.org).

A magyarok a legkreatívabbak

Az elmúlt néhány évben egyébként néhány indiai cég már megtelepedett hazánkban. Az óriási TATA-csoport IT tanácsadó és backoffice részlege Magyarországon jelenleg 500 fővel működik, de két-három éven belül további 1400 munkatárs felvételét tervezik. „A térségben egyedül Magyarországon nyitottunk a call-centerek és a tanácsadó központ mellett kutatóegységet, méghozzá azért mert itt a legkreatívabb a munkaerő és nagyon gyorsak – mondta el S.V. Mani a TATA Consultacy Services alelnöke a rendezvényen.

Indiai high-tech Forrás: MTI

Indiai high-tech Forrás: MTI

Irodája van még Budapesten a rendszerintegrációval és tanácsadással foglalkozó Satyam világcégnek is (több száz alkalmazottal), egyébként mindkét cég képviselteti magát a vásáron, ahol a további partnerek és ügyfelek mellett munkatársakat is toboroznak, csakúgy mint a Genpact (600 főt foglalkoztatnak Magyarországon) amely az ügyfélszolgálati cégek közül az egyik világelső.

Az Apollo Tyres gumiabroncsgyártó és kutatóközpont magyarországi megjelenése egyelőre még várat magára. A gyöngyösi huzavona után a cég úgy döntött újból megfontolják a helyszínt, jelenleg azt a 10 potenciális magyar helyszínt vizsgálják amelyeket megkaptak az ITDH-tól (magyar kereskedelemfejlesztési ügynökség).

„A gépjárműgyártás, az élelmiszer és bőripar, a gyógyszergyártás-kutatás, valamint a turizmus és a környezetvédelem területén lehet majd jó üzleteket kötni az indiai partnerekkel” – sorolta azt a néhány területet Dinesh Rai, a Kis- és Középvállalkozások Minisztériumának államtitkára, ahol érdemes lehet felvenni velük a kapcsolatot.

Az élelmiszeriparban és különösen a kutatásra és technológiaexportra létrejött közös vállalatok számára az indiai kormány 100 százalékos támogatást ad (gyakorlatilag a befektetett összeget duplázzák meg), de hasonlóan dotált a bőripar, ahol a technológiafrissítést és a tímárműhelyek indítását szeretnék ösztönözni. Szintén 100 százalékkal dotálják a gépjármű-ipari beruházásokat, mert India egyik kulcsszektora az autógyártás (elsősorban az olcsó autók kategóriájában hasítanak ki egyre nagyobb világpiaci részesedést).

A dinamikusan növekvő indiai sportszeriparnak kreatív európai dizájnerekre van szüksége, a falusi területeknek pedig ivóvíz tisztító és szennyvízkezelő berendezésekre. A piac gyakorlatilag felmérhetetlen, elsősorban a vidéki infrastruktúra-fejlesztés területén (jelenleg százmilliók életkörnyezetét jelenti), az indiai kormány a következő néhány évben becslések szerint 400 milliárd dollárt fog költeni vidékfejlesztésre.

Furcsa különbségek

Persze nem megy minden egyszerűen és gyorsan egy több mint 7000 kilométerre található üzleti partnerrel. „A munkaszervezésben furcsa különbségekkel szembesültünk”- mesélt tapasztalatairól Kis György, az IT területen tevékenykedő Sonore Kft. vezetője. Amikor indiai leányvállalatot hoztak létre, először a vezetőket és a specialistákat kellett kiválasztaniuk és csak utána kezdték el szervezni a csapatot, az informatika világában pont fordított eljárással szokták felépíteni a cégeket Európában.

Az indiaiak nyitottságát és elszántságát mutatja, hogy a külügyminisztérium egyik állami minisztere is képviseltette magát a BNV-n. Anand Sharma a közös gyökerekről és az elmúlt évszázadokban Indiában járt és alkotó magyar kutatókról és festőkről beszélt. A magyar partnerek pedig Tagore szavait idézték: „A virágzásban benne van minden bölcsesség”. Reméljük vállalkozói révén Magyarország is tud majd profitálni India gazdasági virágzásából.

A BNV-n természetesen nem India az egyetlen kiállító. A Kínai Népköztársaságból tucatjával érkeztek az élelmiszerexporttal (elsősorban kínai különlegességek) és ruhákkal foglalkozó cégek (minőségi termékekkel). Ezen túl azonban néhány szórakoztató-elektronikai cég is eljött, amelyek az FN információi szerint még egyetlen térségbeli partnerrel sem vették fel a kapcsolatot, noha disztribútorokat keresnek. Ezek között található néhány különösen magas dizájnú és a magyar piacon még nem látott egyedi termék is.

A jövő héten kezdődik pedig a LifeStyle Expo, amelyen elsősorban hongkongi partnerekkel lehet majd találkozni a sporttól, a ruháktól és az otthoni dekorációtól kezdve a játékokig, számtalan üzleti lehetőséggel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik