Üzleti tippek

Nyakon csípett hackerek

Több mint negyvenmillió ember hitelkártyaadatait lopta el az a bűnözői csoport, amelyet augusztus elején tartóztattak le az amerikai hatóságok. A hackerek között amerikaiak, kínaiak és kelet-európaiak is voltak.

A kiberbűnözés elleni küzdelem eddigi legnagyobb sikerét érték el az amerikai hatóságok, amikor augusztus elején egy az egész világot behálózó számítógépes bűnözői csoport tizenegy tagját sikerült letartóztatniuk. A hackerek kilenc amerikai kiskereskedelmi üzletlánc több mint negyvenmillió ügyfél hitelkártyaadatait lopták el, amely az illetékesek szerint minden idők legösszetettebb akciója volt.

Az amerikaiak mellett észtekből, ukránokból, kínaiakból és fehéroroszokból álló csoport kifinomult technikákat alkalmazott a kereskedelmi hálózatok rendszereinek feltörésére. Az egyik kedvenc módszerük a „wardriving”, amelynek során autóval járva kerestek nem megfelelően védett vezeték nélküli (wifi-) hálózatokat, majd ezekbe egy laptop segítségével könnyen behatoltak. Ha ez sikerült, speciális szoftvereket telepítettek a rendszerbe, és összegyűjtötték az üzlethálózatok ügyfeleinek kártyaszámait, jelszavait és egyéb személyes információkat.

Az adatlopás-sorozat még 2003-ban kezdődött, és egészen a mostani, nagyszabású rendőri akcióig tartott. A legnagyobb incidensre 2007 februárjában derült fény, amikor az egyik érintett kereskedelmi láncnál kiderült, hogy 2005-től kezdődően 45 millió amerikai, brit és kanadai ügyfél hitelkártyaadatait lopták el.

A lopássorozat fővádlottja a Miamiban élő Albert „Segvec” Gonzalez, aki társaival Miami utcáin kutatott sebezhető wifihálózatok után. Az idén a Gonzalez vezette csoport 25 millió hitelkártya-tulajdonos adatait töltötte fel egy ukrán szerverre, további 16 millióét egy lett kiszolgálóra. Az így megszerzett információkat értékesíteni szerették volna. Az ügy pikantériája, hogy Gonzalezt 2003-ban egyszer már letartóztatta az amerikai titkosszolgálat, később viszont a szervezet informátora lett. Úgy tűnik azonban, így sem sikerült eltántorítani hackerségtől.
Amint arról egy korábbi számban már írtunk (Marketing&Média, 2008. május 28.), a bankszámla-, hitelkártya-, személyi azonosító adatok adásvételére már kialakult egy internetes feketepiac, amelyen hasonló értékesítési technikák megjelenése figyelhető meg, mint a hagyományos kereskedelemben. Így például terjed az egyet fizet, kettőt kap konstrukció, ennek keretében a megvásárolt bankszámla mellé lakcímet kínálnak az internetes bűnözők. Emellett a nagyobb tételben vásárlók számára kedvezményt is kínálnak a világháló feketekereskedői. A legnépszerűbb termékek a bankszámlaszámok, amelyek 2000 forint körüli áron már beszerezhetők a világhálón.

A miami letartóztatásokkal párhuzamosan San Diegóban is több ukrán, kínai, fehérorosz és amerikai számítógépes bűnözőt vettek őrizetbe, akikről a kihallgatások során kiderül, hogy kapcsolatban álltak Gonzalez csoportjával.

A nyomozó hatóságok sikerei egyértelmű üzenetet hordoznak a számítógépes bűnözők számára: ha ezt csinálod megkeresünk, bárhol is vagy a világon, letartóztatunk és börtönbe küldünk – nyilatkozta önbizalomtól eltelve Michael B. Mukasey államügyész. Hozzátette ugyanakkor: minden évben több millió amerikai személyes adatainak biztonsága sérül, s ez több milliárd dolláros kárt okoz a magánszemélyeknek. Bár kétségkívül nagy diadal a bűnüldözők számára a miami és San Diegó-i csoportok letartóztatása, óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon mennyi hasonló bűnözői szervezet tevékenykedik szerte a világon?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik