Üzleti tippek

Drágulhatnak a gyógyszerek a patikusok miatt?

A gyógyszerészek az árrésen alapuló hasznuk emelését szeretnék elérni, erre azonban alig van keret. Kérdéses, hogy a pénzügyi és az egészségügyi tárca mit tud elérni a gyógyszergyártóknál és -kereskedőknél. A patikusok a liberalizáció óta a külföldi versenytársak megjelenésétől és tömeges gyógyszertárbezárásoktól tartanak. Félelmük egyelőre nem igazolódott be.

„A 850 forinton maximált támogatású termékeknél az árrés nem éri el az 1 százalékot, s ez a teljes forgalmunk 10 százalékát is jelentheti” – panaszkodott Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A közforgalmú gyógyszertáraknál egyébként tavaly óta körülbelül 8 százalékkal csökkent a bruttó forgalom, míg a közfinanszírozott termékeké 14 százalékkal esett vissza.

A mérséklődésben a lakossági térítési díjak növelése mellett jelentős szerepet játszott a reálbér 5,6 százalékos csökkenése, így jóval kevesebben váltottak ki gyógyszert, vagy kisebb mennyiségek felírását kérték a háziorvostól.

A forgalmat mutató társadalombiztosítási támogatás is visszaesett a tavalyi esztendőben. (Ezt előlegezik meg a betegeknek a patikák, a statisztika megmutatja tehát a vényköteles szerek forgalmát, amely a teljes gyógyszertorta 60–65 százalékát jelenti.)

Vényköteles támogatott készítményeknél Forrás: Presolver

Vényköteles támogatott készítményeknél Forrás: Presolver

Az egészségügyi és a pénzügyi tárca nemrég egyeztetett az érdekképviseletekkel. Utóbbiak ígéretet kaptak, hogy rendelkezésre áll egy hárommilliárd forintos keret a bevételkiesések ellentételezésére.

Nincs elég pénz

Az árrés-korrekció felülvizsgálatára azonban legalább 13 milliárd forintra lenne szükség a forgalomcsökkenés miatt. (Egyébként az általánosan 10–15 százalékos árrés az egyik legalacsonyabb egész Európában.) Hankó Zoltán kamarai alelnök számításai alapján mindössze 0,3–0,7 százalékos tehernövekedést okozna javaslatuk az államnak, illetve a lakosságnak.

Az viszont nem világos, hogy ki fogja kifizetni ezt a plusz terhet. A tárcák és az MSZP-s szakpolitikusok már többször felhívták a figyelmet arra, hogy nem állnak rendelkezésre többletforrások. A gyógyszerpiaci elemzők szerint két út lehetséges: ha a kormány kompenzálni akarja a gyógyszertárakat, ezt vagy a lakosságnak kell lenyelnie, vagy a gyártóknak és nagykereskedőknek kell megfizetniük.

Egyébként mindössze három igazán jelentős gyógyszer-nagykereskedő tevékenykedik Magyarországon (a Hungaropharma, a Phoenix Pharma és a Teva). A gyártók közül a generikusoknál lehet nagyobb a mozgástér, mivel itt erősebb a piaci verseny. Egyébként a gyógyszerészi kamara is inkább ezeknél a szereknél növelné az árrést.

A kormány, vagy a gyógyszergyártók az erősebbek?

A végső döntést a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a nagy gyógyszergyártók tárgyalásai hozhatják meg. Az idő igencsak szűkös, hiszen néhány héten belül el kell készíteni a jövő évi költségvetést, és október végére be kell mutatni az új árrés-szabályokat – amennyiben lesznek ilyenek –, mivel a gyártóknak legkésőbb november elején meg kell tenniük ajánlataikat a támogatott termékek áraira.

Az érdekképviselet azt is szeretné elérni, hogy fizessék ki a patikusok többletszolgáltatásokra áldozott idejét, ugyanis néhány éve kötelező a társadalombiztosítási jogosultsági viszony ellenőrzése. Horváth Tamás becslése szerint ez 60 millió számítógépes azonosítást jelent évente.

A háziorvosok egyébként 50 forintot kapnak az egészségbiztosítótól egy ilyen szolgáltatásért, s a gyógyszerészek is szeretnének egy legalább ekkora kompenzációt. Emellett azt is sérelmezik, hogy a krónikus betegeknek nyújtott szolgáltatásokért, illetve a diétás tanácsadásért sem kapnak semmit.

A nagy láncok is panaszkodnak

Nemcsak a többnyire kisebb gyógyszertárakat képviselő érdekképviselet nehezményezi az árrés mértékét. A legnagyobb magyar patikalánc, a Pharmanova vezetője, Kinics László szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb az árrés az Európai Unión belül, hozzátéve, hogy a liberalizáció előtt is hasonló volt a helyzet.

Az ügyvezető az FN-nek elmondta, hogy a lényeg a volumenben van, mert minél több üzletet nyit valaki, annál kedvezőbb árakat tud elérni a gyógyszergyártóknál. Az erős verseny miatt egyébként 3 budapesti üzletet be kellett zárnia a cégnek. (Jelenleg 115 gyógyszertárral a piac 9 százalékát birtokolják.)

A kis patikák többsége attól tart, hogy a nagyobb láncok kialakulásával csődközeli helyzetbe kerülnek. A láncosodás egyébként új jelenség, mert a patikaliberalizáció előtt egy patikus csak egy egységet működtethetett, s csupán betéti társasági formában, ráadásul a szakembereknek legalább 25 százalékos tulajdonrésszel kellett rendelkezniük.

Forrás: MTI

Forrás: MTI

A szabály alól persze néhányan kibújtak azzal, hogy egy bt. kültagjaként szálltak be olyan társaságba, amely több gyógyszertárat üzemeltetett. A hatályos szabályozás csak azt szabja meg, hogy valamilyen arányban tulajdonosnak kell lenniük a patikában.

A nagyok szerint van még fejlődési lehetőség

Jelenleg egyébként még nem meghatározó a láncok piaci szerepe. Mindössze négy-öt hálózat működik, a legnagyobb hazai szereplő a PharmaNova, amely felvásárlásokkal terjeszkedik. Az Alma és a Gyógyszertér pedig új üzleteket nyit országszerte, – az utóbbi hónapokban már a PharmaNova is nyitott új patikákat.

Az Alma és a Gyógyszertér egyébként egységes arculattal és marketinggel nyomul a piacon, a PharmaNova üzletei viszont különállónak tűnnek. A hálózatok a patikák 20 százalékát birtokolják, s az árbevétel alapján az országos piac egyötödét tudhatják magukénak.

A következő másfél év „patikaboomot” hozhat. Az Alma a jelenlegi 37 üzlet mellé 160 új helyet szemelt ki magának, s a Gyógyszertér is a terjeszkedést fontolgatja (nemrég már 13 patikája volt), de a PharmaNova is 30–40 új egység elindítását tervezi a közeljövőben.

Piacosítás: pro és kontra

A liberalizáció (2006 év közepe) óta egyébként körülbelül 300 gyógyszertár nyílt Magyarországon. A gyógyszerészek félelmeivel szemben azonban mindössze 16 patika szűnt meg az elmúlt másfél évben, – összesen 50 patika a liberalizáció kezdetétől eltelt két esztendőben.

„Közel sincs olyan rossz helyzetben a magyar patikustársadalom, mint ahogy azt folyamatosan kommunikálják” – mondta el Gábor Tamás, a Presolver gyógyszerpiaci tanácsadó cég elemzője. Az FN-nek készített tanulmányukból kiderül, hogy Budapesten az elmúlt hat hónapban 16 patika szűnt meg. Nem igazoltak tehát azok a félelmek, hogy a bezárások kis vidéki patikákat érintenek jellemzően, és így az ellátás veszélybe kerülne. (Jelenleg egyébként 419 gyógyszertár van a fővárosban.)

Ennél is érdekesebb, hogy a tavalyi évhez képest 32-en javították az árbevételt, és egyben feljebb kerültek a társadalombiztosítási rangsorban – a fix áras gyógyszereknél egy meghatározott profitkulcsot használhatnak –, míg 26 gyógyszertárnak romlott a helyzete.

A legtöbben még mindig az alacsony árrés-kategóriájú csoportba tartoznak (Az A-nál a negyedévi árréstömeg felső határa 10 millió forint, a B-nél 13,7, a C esetében pedig 17,5 millió forint).

Budapesten Forrás: Presolver

Budapesten Forrás: Presolver

„Egy polarizált patikapiac alakul majd ki a liberalizáció eredményeként” – vélekedett Lantos Zoltán, a GfK gyógyszer- és egészségügyi divíziójának vezetője, s hozzátette, hogy a legnagyobb piaci szereplőknek jó üzlet lesz a gyógyszer, az alsó 10–20 százaléknyi kis patika pedig a lehető legkisebb raktárkészlettel, személyzettel és infrastruktúrával a minimális szolgáltatásokat fogja majd nyújtani.

A hipermarketek nem kaszálták le a piacot

A GfK felmérései alapján egyébként nem volt drasztikus hatása annak, hogy a bevásárlóközpontokban és a benzinkutaknál is lehet kapni bizonyos készítményeket és gyógyszernek nem minősülő termékeket. A kutatóintézet LHS HealthCare vizsgálata megállapította, hogy az elmúlt egy évben a teljes piaci értéknek mindössze egy százalékát tette ki az említett új eladóhelyek forgalma.

A kormány és az ellenzék természetesen vitatkozik a piacosítás hatásairól. Az Egészségügyi Minisztérium másfél évet átfogó jelentése alapján javult a színvonal, 55 helyszínen például a nyitvatartási idő meghosszabbítása mellett döntöttek, és több helyen már házhoz szállítást is vállalnak .Székely Tamás, a tárca vezetője ugyanakkor elismerte, hogy a 24 órás nyitva tartást a 200 új patika közül mindössze kettő vállalta.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Fidesz szerint nem teljesült az az elvárás, hogy a piac felszabadításával több vidéki gyógyszertár nyílik majd, és valójában szinte csak a nagyobb településeken alakultak új patikák. Az új üzletekben plusz szolgáltatásokat kell vállalni, de a kamara szerint ezek többségét, például az internetes oldalakat, szinte senki sem veszi igénybe.

A patikusok félnek a külföldiektől

A kamarai vezetők azzal is riogattak, hogy a biztonságot veszélyezteti, ha szinte bármilyen gazdasági társaság alapíthat patikát, és így akár bizonytalan hátterű off-shore cégek is megjelenhetnek a piacon. Erre azonban egyelőre még nem volt példa.

Hasonlóan alaptalanok azok a sajtóban megjelent híresztelések, melyek szerint a nagy külföldi láncok a magyar piac leigázására készülnek. A német Celesio AG magyarországi terjesztésével fenyegetett több lap még néhány hónapja. A cég egyébként agresszív terjeszkedési politikát folytat Franciaországban és Olaszországban is, valamint jelen van a cseh piacon.

Az FN megkeresésére azonban a Celesio AG központjában azt a választ adták, hogy nem fontolgatták a magyarországi piacra lépést, és nem adtak ki ilyen tájékoztatót. (A PharmaNova egyébként részben német tulajdonban van: UTA Pharma Gmbh.)

Európa legnagyobb gyógyszerkereskedőjével (Celesio) egyébként a németek és az olaszok küzdenek, ahol a korábbi magyar regulákhoz hasonlóan szigorúan szabályozzák a patikanyitást, bár Olaszországban a benzinkutaknál már engedélyezték a vény nélküli szerek árusítását. Az Európai Bizottság vizsgálja a német patikusok beadványát, de korábban már hasonló esetekben indítottak eljárást Portugália és Spanyolország ellen éppen a versenyt korlátozó rendelkezések miatt. Kevés az esély arra, hogy ezúttal a helyi piac védelmét támogatnák.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik