Elkezdődött az intenzív lobbizás, miután a gumigyártó hátat fordított a zavaros ingatlanügyleteknek és a népszavazási fenyegetésnek Gyöngyösön. Kazincbarcika, Ajka, Komló, Mezőkövesd, Záhony, Nagykanizsa és Kalocsa mellett Mosonmagyaróvár, Polgár, Marcali és Körmend is versenybe szállt.
Miskolc egy kistelepüléssel közösen (Sajószentpéter) szeretné megnyerni a befektetőt, a városatyák szerint rendelkezésre áll egy hatvanhektáros terület és novemberre elkészül a négysávos 26-os főút.
Karöltve állt Kaposvár mögé Lamperth Mónika (a város MSZP-s országgyűlési képviselője) és Szita Károly fideszes polgármester. A taszári légibázis melletti területet is felajánlották az indiaiaknak. A kaposvári lobbi Kolber Istvánnál, a repülőtér hasznosításával felhatalmazott kormánymegbízottnál ügyködik (egykori regionális fejlesztési miniszter). A miskolci lobbihoz hasonlóan azonban valószínűleg mindkét helyszín feleslegesen próbálkozik.
Melyik marad fent a rostán?
Az Apollo Tyres kiválasztási kritériumairól nem sok konkrétumot hoztak nyilvánosságra, de az biztos: a leendő gyárnak egyórás távolságra kell elhelyezkednie a fővárostól (valószínűleg a menedzserek Budapesten fognak lakni, az abroncsgyár vásárlói ugyanis sokkal távolabb találhatóak, a régiós autógyártóknak szállítanak majd Nyugat-Magyarországra, Szklovákiába és Lengyelországba).
A potenciális jelöltek tehát: Érd, Ercsi, Isaszeg (Budapestnél); Bábolna, Töltéstava (Győr); Iszkaszentgyörgy, Várpalota (Székesfehérvár mellet); Zagyvarékas és Martfű Szolnoknál, valamint Hatvan, Jászberény és Heves a korábbi térségben.
A befektető a gyöngyösi kudarc után a sajtón keresztül üzent: a megfelelő infrastruktúra mellett nem akar még egyszer rendezetlen ingatlanviszonyokkal (nem tudtak megállapodni az egyik telekrész kisajátításáról, mert az egyik tulajdonos eltűnt, később pedig irreálisan magas áron zsarolta a feleket) és politikai ellenállással találkozni.
Az Apollo Tyres esete egyébként nem az egyetlen magyar fiaskó. Az amerikai BD Medical-Pharmaceutical Veresegyházára tervezett 100 millió eurós gyárát (500 főnek teremtett volna munkahelyet) népszavazás torpedózta meg. Annak ellenére, hogy a kezdeményezés eredménytelen lett és az önkormányzat engedélyezte az építkezést, a befektető mégis másik magyar helyszínt választott. Végül a tatabányai ipari parkban épül fel a fecskendőgyár.
A Fidesz védekezik
Az Apollonál a negatív döntés bejelentése után a Fidesz azzal védekezett, hogy az előszerződést a nyilvánosság teljes kizárásával akarták megkötni a gumigyárral. Pelczné Gál Ildikó, a párt alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a jobboldali politikusokat vádolják a helyzet elfajulásával.
Hiesz György, a város polgármestere az FN-nek elmondta, hogy felajánlották a helyi fideszes testületnek, hogy közös független szakértővel vizsgálják meg a beruházás lehetséges hatásait, de nem akartak velük együttműködni, az előszerződés konkrét szövege, pedig –éppen a konkurens országok árgus szemei miatt- üzleti titok.
Mit keresnek?
Az beruházást Magyarországra csábító, befektetésösztönzéssel foglalkozó ITD Hungaryt bízták meg újból a lehetséges helyszín kiválasztásával. Gyorsan reagáltak az eseményekre a hivatalnál, 10 potenciális helyszínt már elküldtek a gumigyárnak. Az FN-nek eljuttatott háttéranyag alapján nemcsak az általános alapadatokat vizsgálják (elhelyezkedés, elérhető szolgáltatások, meglévő iparágak és jövőbeli tervek), de a terület vételára és a helyi adók mértéke mellett a föld minőségére, a talajvízkészlet állapotára és egyéb környezetvédelmi szempontokra is kiterjednek az elemzések.
Éppen a környezetvédelmi kérdések miatt gördülhet tovább Magyarországról a gyár. A kötelező és részletes hatásvizsgálat (a cég készítteti és a regionális környezetvédelmi hivatal bírálja el, ezután kaphatják meg az engedélyt a magyar zöldtárcától) elkészítése ugyanis minimum három hónapot vesz igénybe. A Gyöngyösre tervezett beruházáshoz egyébként 1-2 héten belül már elkészült volna az anyag.
„A cégnek nem minden hónap, de minden nap számít, ezért az indiai gyártó nem engedhette meg magának, hogy egy esetleges népszavazással a lakosság elutasítsa az európai referenciagyár létesítését” – mondta el az FN-nek Schillinger Attila, a cég által megbízott szóvivő – az új helyszínek közül tehát a gyöngyösi térség az egyik legesélyesebb-. A környezetvédelmi tanulmány csak a folyamat vége, a 10 lehetséges településből a legesélyesebbeket ki kell választania az Apollónak és ehhez jönnek még a helyi és országos szintű politikai egyeztetések – jó esetben –, a gyöngyösi fiaskó elkerülésére.
A részletek ismerete nélkül tiltakoztak
Korábban egyébként Szlovákiában egy település már elutasította a gyárat, éppen környezetvédelmi okokra hivatkozva (Kenyhec), a gumiabroncsgyártó nyilatkozata szerint azonban ez mindössze egy félórás tárgyalás után volt, tehát a helyzetet nem lehet összehasonlítani Magyarországgal, ahol már egy éve folyik a procedúra.
Szlovákiában egyébként egyáltalán nem ismerték a környezetvédelmi hatásokat, és Magyarországon is csak egy előzetes munka készült. A Jobbik, majd pedig a Fidesz politikusai a civilszervezetekre hivatkozva allergiás veszélytől tartottak, és a helyi vízellátást féltették. Nem várták meg azonban népszavazási akciójukkal a részletes tanulmányt. Az Apollo Tyres egyébként egy helyi tájékoztató irodát is létrehozott a lakosság megnyugtatására, és a honlapjukról is elérhető a technológiák konkrét leírása.
Van már néhány hasonló gyár itthon
A gyár egyébként a cég szerint a legmodernebb létesítményük lesz (igaz, eddig csak a környezetvédelmi szempontból kérdéses Afrikában és Indiában rendelkeznek mintaüzemekkel). A Magyarországon már egy éve működő koreai Hankook megkapta nemrég a bővítéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt, a gyártónál munkajogi problémák voltak, és a vezetők keveredtek bűnügyekbe. Itthon működik még egyébként a japán Bridgestone abroncsgyártó tatabányai üzeme idén januártól és a francia Michelin is.
Rá kell kapcsolni, mert információink szerint már két szlovákiai település is bejelentette, hogy szívesen látnák az indiai befektetést. A céget egyelőre nem keresték meg a cseh és lengyel konkurensek, de könnyen lehet, hogy a gyöngyösi kudarc még nagyobb veszteséget okoz majd az országnak – a város vesztesége a polgármester szerint már így is 600 millió forint az előkészületek és az elmaradt pályázati pénzek miatt, ezt fejelte volna meg egy félmilliárdos adóbevétel-kiesés az első években.
Mit veszíthetünk?
A magyar kormány hétmilliárdos támogatási és adókedvezményi ajánlatára ugyanis ráígérhetnek a régiós országok, és így még többe kerülne itthon tartani a befektetést. Információink szerint ugyanis a kormány által kötött megállapodásban nem szerepel olyan kitétel, amely szerint az Apollo Tyresnak már mindenképpen Magyarországon kellene letelepednie.
Igazán sokat veszíthet az ország az indiai befektetés elvesztésével. A jelenlegi döcögő gazdasági körülmények között ugyanis a külpiaci térnyerés lehet a kiút sok magyar cég számára. Az abroncsgyártó betelepedése a térségünkbe irányuló magyar kivitelt nemcsak statisztikailag növeli majd (az Apollo exportja magyar kivitelként jelenik meg), de az ide települő beszállítók partnerei magyar cégek lesznek. Az indiai üzleti kultúra egyébként részben különbözik a koreai mentalitástól, amely szinte 100 százalékban a saját nemzet üzletembereinek helyzetbe hozására épül.
Az utóbbi években egyébként dinamikusan bővültek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok Indiával, azzal az országgal, amely 5 éven belül a nemzetközi tőkekihelyezések harmadik számú célországa lesz a KPMG szerint, és jó eséllyel pályázik az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagságára is.
