Üzleti tippek

Miért drága a gáz, az áram?

Sem az áram-, sem a gázpiacon nem érződik a verseny, főképp pedig annak árleszorító hatása, pedig az előbbi az idei évtől teljesen liberalizált, az utóbbin pedig jövő januártól kiteljesedik a 2004-ben megkezdődött nyitás. A konkurenciaharchoz ugyanis nem csak megfelelő szabályozás, de igazi kínálat is kellene - írja a Figyelő.

Általános európai probléma, hogy az energiapiaci infrastruktúra nem elég robosztus a hatékony versenypiac kialakulásához, s ez alól Magyarország sem kivétel – olvasható a Figyelő legfrissebb számában. A fő bajt az okozza, hogy az infrastruktúra a leggyakrabban a volt monopolszolgáltató kezében van, amelynek nem érdeke a fejlesztés. Abba kellene ugyanis sok pénzt ölnie, hogy a versenytársai számára teremtsen jobb körülményeket.

Amint a tulajdonos megváltozik, a beruházások is megélénkülnek, amint ezt a Mol példája is mutatja. A társaság 2004-ben eladta földgáztároló és gáz-nagykereskedelmi divízióit az E.ON Ruhrgasnak, a tranzakciót azzal indokolva, hogy az állami szabályozás mesterségesen alacsonyan tartja az árakat, s ezzel veszteségbe viszi a gázüzletágakat (Gázpiaci parti – Figyelő, 2004/46. szám). A csővezeték-hálózatot azonban megtartotta, s az éves beszámolók tanúsága szerint a korábbi évi 10 milliárd forintról 40–45 milliárdra emelkedett a hálózat fejlesztésére fordított összeg. Annak ellenére így történt ez, hogy az állami árszabályozás miatt változatlanul csak korlátozott hozamokkal lehet kalkulálni. „A mennyiség növelésével azonban van tere a növekedésnek” – indokol Varró László, a Mol Nyrt. vezető közgazdásza.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint azonban nem csupán a hálózat és a kereskedelem, hanem a hálózat és a termelés tulajdonosi szétválasztása is fontos. Autópályás hasonlattal élve: nem jó, ha az autópályán szállított termékek tulajdonosa birtokolja a sztrádát, mert így módja van arra, hogy mások termékeinek szállítását gátolja. A gázpiacon gyakorlatilag ez a szétválasztás is megvalósult, miután az E.ON Ruhrgas megvette a Mol tulajdonrészét a Panrusgáz Magyar–Orosz Gázipari Rt.-ben is, amelynek fő tevékenysége az orosz Gazpromtól származó földgáz értékesítése Magyarországon. Az Európai Bizottság a tranzakció feltételeként szabta, hogy az E.ON köteles a Moltól megvenni, majd továbbadni a hazai kitermelés felét, így a teljes értékesített gázmennyiséget tekintve a Mol részesedése már marginális a piacon.

(További izgalmas részletek a Figyelő legfrissebb számában.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik