A helyi iparűzési adó (hipa) törvényben meghatározott felső határát, vagyis a hipa adóalap 2 százalékát kellett befizetniük eddig a kecskeméti vállalkozásoknak. A jobboldali városvezetés kezdeményezésére a település képviselőtestülete – ellenzéki egyetértéssel – tavaly arról határozott, hogy öt év alatt másfél százalékra mérsékli a kulcsot. A jövő évi adóbevallásokban tehát már csak az adónem alapjának 1,9 százalékát kell befizetni Kecskeméten.
„Olyan megoldásban gondolkodtunk, amellyel a várost kiemelkedően vonzóvá tudjuk tenni a befektetők, a külföldi tőke számára” – mondta el az FN-nek Sárközy István, a város alpolgármestere és hozzátette, hogy előzetes költségszámításaikból az látszik: a csökkenő hipa-bevételeket bőven ellensúlyozza majd az adófizető vállalkozások növekvő száma, vagyis több cég fog kevesebbet befizetni és költségvetési többletet termel majd a város.
Az egyik kecskeméti ipari park
Úgy tűnik tehát, hogy valóban jövedelmező lesz a határozat: az adómérséklés ugyanis sokat nyomott a latba a Daimler-Benz autógyártónál, amikor döntött új Mercedes gyárának helyszínéről. A 2013-ig több szakaszban megvalósuló beruházást jövőre kezdi el a cég.
Aki megteheti csökkenti
A helyi adókról megoszlik a magyar városok vezetőinek véleménye. Szolnok például még Kecskemét döntése előtt fontolgatni kezdte a jelenleg évi 4 milliárdos bevételt jelentő hipa csökkentését – tudta meg az FN Hegmanné Nemes Sára alpolgármestertől.
Azért vizsgálják az adómérséklés lehetőségét, mert a sok nyereségesen működő vállalkozás által befizetett helyi adókból származó bevételek a város úgynevezett adóerő-képességét annyira feltornázták, hogy a jó teljesítmény miatt a település az állami költségvetés forrásaiból kevesebb pénzhez jutott. „Évente körülbelül 300 millió forinttól esünk el ilyen indirekt módon” – tette hozzá az alpolgármester asszony.
Ha folyamatosan, öt év alatt fél százalékponttal csökkentik a jelenlegi 2 százalékos hipa-kulcsot, az első évben nagyjából 200 millió forinttal folyna be kevesebb ebből a adótípusból. Másrészt a csökkenő hipa még több befektetőt csábítana a városba. Vállalkozásokban egyébként már most sincs hiány: a legújabb letelepedő a Stadler Rail Group, amely magyarországi vasúti járműgyárát nyitotta meg itt és az idei utolsó negyedévben a termelést is elindítja. Több papírgyárral is folynak tárgyalások, ezekre pozitívan hatna a tervezett adócsökkentés.
Debrecen a legharcosabb
Alapjaiban változtatna a helyi iparűzési adó filozófiáján Debrecen polgármestere Kósa Lajos. A fideszes politikus ősszel törvénymódosító javaslatot nyújt be a parlamentnek, amely a hipa alapjául szolgáló nettó árbevételt a licencdíjjal is csökkentené (a jelenlegi szabályozás szerint csak az áruk beszerzési és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltségekkel lehet csökkenteni). Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor a közeljövőben Debrecenbe költöző Richternek is kevesebb adót kell majd fizetnie (15 milliárd forintból egy kutató üzemet hoz létre a helyi ipari parkban).
A 2008-ban 7,8 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt elkönyvelő megyeszékhely nem csak így szeretne kedvezni befektetőknek. A városvezetés a közelmúltban módosított a helyi adókról szóló rendeleten: eszerint a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított költségeket a hipa legfeljebb 80 százalékáig elszámolhatják a vállalkozások. A magas hozzáadott szellemi értéket képviselő cégekre fókuszáló engedmény Magyarországon egyedülálló, az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal azonban vizsgálódik az ügyben.
Kósa mérsékelne az adóverseny miatt
Nem illik bele ugyanis a hazai helyi adók rendszerébe a Debrecenben hozott rendelet. Az FN megkeresésére senki nem válaszolt a hivatal részéről, de annyi bizonyos, hogy következő körben az Alkotmánybíróság fog vizsgálódni.
„Debrecen azonban mindenképpen ki fog állni döntése mellett, hiszen az egész ország versenyképességét javítja, ha az összeszerelő iparon túl a kutatás-fejlesztésre nagy figyelmet fordító vállalatokat hosszú távon hazánkban tudjuk tartani” – hangsúlyozta Kósa Lajos.
Mézeskalácsok Debrecenben: csalogatják a befektetőket
Debrecen első emberével szemben kiválónak tartja a helyi adók rendszerét Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) adószakértője. Az FN kérdésére arra hivatkozott, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében az önkormányzatok sokféle adót szedhetnek a hipán kívül is. Ilyenek például a telek-és épületadó, amelynek mértéke 1000 forint négyzetméterenként. Vagyis egy 30 ezer négyzetméter hasznos alapterületű épület esetén ez rögtön 30 millió forintot jelent évente.
„Magyarországon már hosszú ideje adóverseny van” – magyarázta a helyzetet Szmetana. Korábban gyakori volt, hogy az önkormányzatok 5 vagy akár 10 éves adómentességet biztosítottak a letelepülő külföldi vállalkozásoknak, ez néhány esetben azonban oda vezetett, hogy a kedvezményes időszak letelte után a vállalat felszámolta magyarországi üzemét. Ezért ma már a kecskemétihez hasonló kedvezményekkel érdemes próbálkozniuk az önkormányzatoknak, amire a TÖOSZ is kifejezetten buzdít.
Kevesebb szociális kiadást eredményez
A hipa (vagy bármely másik helyi adó) mérsékléséből eredő bevételcsökkenés a települési költségvetésnek csak az egyik oldala. Szmetana szerint a betelepülő és bővülő cégek munkahelyteremtése következtében a munkanélkülieknek fizetett segélyek az adott évben bent maradnak a költségvetésben (állami normatíva alapján kapják ezt az önkormányzatok, a csökkenő munkanélküliség a következő éves normatíva alapot mérsékli). Kecskeméten például háromszor akkora lesz az így megspórolt összeg, mint amekkorát veszítenek a csökkenő adóbevétellel. Vagyis a hipa csökkentése ellenére többlet keletkezhet a büdzsében. (A Mercedes döntésében az iparűzési adó mellett más okok is közrejátszottak – a szerk.)
„Az önkormányzatok csődje nem ezeket a településeket fenyegeti” – hangsúlyozta Jókay Károly, az önkormányzatokra specializálódott IGE Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Az anyagi ellehetetlenülés ezekben a városokban nem valószínű, ehhez többnyire hibás hitelfelvételi döntések vagy a szállítói számlák késve fizetése kell. Törleszteni szinte csak a helyi adóbevételekből tudnak az önkormányzatok, azonban ez a helyzet általában csak a kevés beruházással rendelkező kistelepüléseken alakul ki.
