A dinnyeháború újabb fejleményeként öt hevesi és jászsági termelő tiltakozott Karsai József MSZP-s honatya blokádjai és dinnyeborogatása ellen. Nyilatkozatukban arra hivatkoznak, hogy az összes külföldi vevő elfordul majd a magyar piactól. „Már eddig is több száz tonna árura mondták vissza a rendelést, s ez a mennyiség teljesen tönkre fog menni” – fogalmaznak nyílt levelükben a tiltakozók.
Azonnal a rebellis termelők mellé állt további 18 dél-alföldi kereskedő. „Karsai József nem a magyar termelők és gazdák piaci érdekeit képviseli, hanem egy bizonyos kereskedői csoportét.
Mögötte egy jól körülhatárolható felvásárlói dinnyelobbi áll, amelynek egyetlen célja azon piacok megszerzése, amelyekről kiszorítja a jogellenesen blokád alá helyezett tisztességes kereskedőket, és ehhez azokat a jóindulatú és megtévesztett termelőket használja fel, akik nem tudják megfelelő áron eladni az általuk megtermelt dinnyét” – vádolják Karsait a dinnyebrókerek (Simba Hungary, BF Rekord, Medifruct, Frucht Melonen, Bestfruct Plusz, stb).
Diplomácia és indulatok
„Egyszerűen hazudnak. A lengyelek a képünkbe röhögnek, amikor azt látják, hogy 10 eurócentért kínáljuk a dinnyét. Lengyelországban 20–30 centért (40–60 forintért) veszik a gyümölcsöt” – üvöltötte saját álláspontját az FN-nek a feldühödött országgyűlési képviselő; és hozzátette, hogy már a lengyel nagykövetséget is megkereste.
A magyar termelők valóban kiszolgáltatott helyzetben vannak. Heves megyében például a gyümölcs majdnem 80 százaléka exportra megy, – elsősorban Németországba és Lengyelországba. „A 30 forint alatti ár tarthatatlan, de úgy látjuk, hogy inkább ártott a blokád, mintsem használt volna” – mondta el az FN-nek Slakta Gyula heves városi őstermelő, majd hozzátette, hogy a város körül 50 család megélhetése került veszélybe.
Több termelő is arra panaszkodott, hogy rövid a szezon, és a kereskedők általában kihasználják ezt és lenyomják az árakat. A dinnyések azonban, úgy tűnik, hogy nem lépnek fel kellő erővel, még mielőtt baj lenne. A Nyugat-Európában meglévő általános termelői egyesülésekkel Magyarországon csak elvétve találkozni. Heves város környékén például sokan már csak másodállásban dinnyéznek, mert az elmúlt két szezonban sokan csődbe mentek.
Összefogás helyett önsajnálat
„A területek felét ki kellene vágni, és helyette repcét termeszteni. Jövőre a kínálat szűkítése felnyomná az árakat” – javasolt egy másik, sokkal radikálisabb megoldást Slakta. Egészen másban látja a magyar dinnyepiac rákfenéjét Gál Tiborné, a Csányi Dinnye Védegylet vezetője. Az őstermelő szerint idén összeért az intenzív és a hagyományos dinnye időszaka a kedvező időjárás miatt, és ezért van jelentős többlet a piacon.
„Az intenzív termelés hiánya miatt sok gazdának el kellett adni a termést 20 forintos áron. Nem jutottunk vízhez sem, hiszen több millióba kerül egy kút fúrása, és a Pannon Aqua ásványvíztermelő cég miatt sok helyen egyáltalán nem fúrhattunk” – panaszkodott Slakta Gyula.
A több száz éves dinnyés múlttal rendelkező Csányban sincsenek hosszú távú szerződéseik a gazdáknak, zömében csak 5–6 hektáron gazdálkodnak, és noha egyik nagyobb – szakmai berkekben integrátornak nevezett – felvásárló sem köt velük külön-külön szerződést, összefogásról Csányban sem hallani. Ennek hamarosan az lehet a veszélye, hogy néhány év múlva már nem azt nézegetik, vajon zöldebb-e a szomszéd dinnyéje, hanem azt, hogy elfonnyadt-e a perzselő nap alatt.
