A körbetartozások, a határidőn túl fizetett, esetleg ki sem egyenlített számlák miatt számos vállalkozás és cég stabilitása inog meg napjainkban. A probléma ugyanúgy érinti a kisvállalkozókat, mint a nagyobb cégeket. Próbálkozni lehet felszólításokkal, behajtással, fizetési meghagyással, perrel, de ezeknek a kimenetele megjósolhatatlan.
Gyenge fizetési morál
A Dun and Bradstreet jelentése szerint hazánkban a vállalkozások által kibocsátott számláknak mindössze 38 százalékát fizeti ki határidőre a partner. A számlák 62 százalékánál legalább kétnapos késedelem tapasztalható.
Iparáganként nagy a szórás: vannak szektorok, ahol csak 25 százaléka lesz napra pontosan kifizetve a számláknak, míg más ágazatokban ez 80 százalékot is elérhet. Az átlagos fizetési határidő 30 nap, a késés pedig ezt még további 15 nappal tólja ki. A 38 százaléknyi pontosan fizetett számlával elég messze vagyunk a németországi fizetési moráltól, ahol ugyanez a mutatószám 70.
Nincs visszatartó erő, hogy egy cég miért ne késsen a fizetéssel. Tíz-húsz nap késésért szinte senki sem számol fel késedelmi kamatot: bízva a további jó együttműködésben, a későbbi üzlet reményében.
APEH: pénzt vissza nem adunk!
A késedelmes fizetés még a jobbik eset. Amikor azonban már hónapok óta nem jön pénz, de a számlát befogadta a vevő: akkor el lehet gondolkodni azon, hogy baj van.
„A vállalkozásoknak a számla kiállítását követő áfabevalláskor (ami lehet havi, negyedéves vagy éves) annak az áfatartalmát be kell fizetni az APEH-hez. Időközben, ha nem teljesítik a kifizetést, és valaki eltekint a felszólítgatásoktól, a fizetési meghagyástól, a bírósági úttól, és végül inkább lemond a követeléséről, akkor az áfát is bukja, ugyanis azt ebben az esetben visszaigényelni már nem lehet. Tehát elvégezte a szolgáltatást ingyen, és még adózik is utána…” – mondta az FN-nek Seres Istvánné, aki főként kisvállalkozások számára vezet könyvelést.
tippek a kintlevőségek csökkentésére
– Tudjunk meg minél többet szerződő partnerünkről.
– Részletes szerződést kössünk, amely pontosan tartalmazza, mit kell teljesíteni.
– Szerződéskötéskor aláírási címpéldányt és személyi igazolványt kérni nem felesleges óvatosság.
– Próbáljunk ütemezett fizetést kialkudni az elvégzett munkák arányában.
– Alkalmazzunk teljesítési igazolásokat, szabályozzuk a szerződésben, kik jogosultak azt aláírni.
– Teljesítés után minél hamarabb küldjük el a számlát.
– A számlát érintő esetleges kifogást azonnal válaszoljuk meg.
– A fizetési határidő lejártára azonnal figyelmeztessük az adóst.
A szakember megemlítette, hogy ilyenkor egy megoldás van: ha valahogy a számlát visszaszerezzük a vevőtől, és sztrornirozzuk azt. Ha valaki nem fizet, és a számlát is magánál tartja, az a lehető legnagyobb kiszúrás a számla kiállítójával szemben.
A szerződésben, vagy annak hiányában a számlán célszerű feltüntetni, hogy „az átadott termék a számla kiegyenlítéséig az eladó tulajdonát képezi”, így legrosszabb esetben azt vissza lehet venni. Egy szolgáltatás elvégzése esetén, annak természetéből fakadóan, ez nem járható út.
Ha egy kibocsátott számlára a vevő nem fizet, akkor két fizetési felszólítást kell küldeni részére határidő kitűzésével – mondta a FigyelőNet kérdésre Potondiné Varga Krisztina, az APEH végrehajtási osztályának vezetője.
Sokadik a sorban
Ezt követően bírsági fizetési meghagyás kiadására van lehetőség. Felszámolást a cégbíróságon a csődtörvény szerint ezután 15 nappal lehet kezdeményezni.Az APEH osztályvezetője is megerősítette, hogy abban az esetben, ha a számla kiállítója az áfát már befizette, és lemond követelésének behajtásáról, akkor arra már nincs mód, hogy a befizetett áfát visszaigényelje.
Így duplán rosszul jár, aki nem megy bele a hosszadalmas eljárásba: egyrészt azzal bünteti magát, hogy a termékének vagy szolgáltatásának ellenértékét sohasem kapja meg, másrészt még ennek áfatartalmát is befizeti, tetézve saját veszteségét.
Ha elindul a felszámolási eljárás, úgy a csődtörvény 57. paragrafusa szerint a felszámoló csak sokadikként fizeti ki a cég vagyonából az üzleti partnert, aki a tartozás miatt az eljárást indította. Így előállhat az a helyzet, hogy mindenki jól jár, kivéve az a cég, aki az eljárást indította.
„Ennek oka, hogy a felszámoló először a zálogos, majd a kötvényen alapuló követeléseket fizeti ki. Ezután következnek a szavatossági dolgok, a járadékok, a köztartozás, majd ha még mindig marad pénz a felszámolásból, akkor következik, szinte utolsósorban az üzleti partnerek felé fennálló tartozások kiegyenlítése” – mondta Potondiné Varga Krisztina.
Fontos az időtényező
Az adósság behajtásánál az idő nagyon fontos tényező – vélte Csecskedi Péter, az adósságbehajtással foglalkozó Sárga Ember Bt. ügyvezetője. A statisztikák szerint a harmadik hónap és az első év fontos időpontok a nemfizetők szempontjából. Ez a két választóvonal, ami eltelte után jelentősen csökken az esély a pénz behajtására.
„Cégek között lényegtelen, hogy fizetési felszólításokat írt-e a jogosult az adósnak, vagy sem. Egy ügyvéd által 5–10 ezer forintért írt felszólító levélnek maximum annyi előnye van, hogy ebből következtetni lehet a későbbi fizetési meghagyásra adott válaszra és az ügy kimenetelére” – mondta Csecskedi Péter.
—-Van idő a vagyon kimentésére—-
A követeléskezeléssel foglalkozó cég vezetője szerint manapság hazánkban divat a nemfizetés. Az adósok egy része tudna fizetni, de húzza az időt, ameddig lehet. A szakember szerint Magyarországon azonnal tönkremenne az összes adósságbehajtó cég, ha a jogerőre emelkedett adósságokkal kapcsolatos határozatokra azoknak, akik nem fizetnek, azonnal le kellene ülniük napi párezer forintjával büntetésként a kérdéses összeget.
„De amíg egy ilyen per három évig is elhúzódik, addig az adósok vígan elvannak, sőt az esetek többségében arra is van idejük, hogy kimentsék a vagyonukat” – sorolja tapasztalatait a szakember.
Megemlíti továbbá, hogy adósságbehajtó céghez fordulni azért éri meg, mert ez valamilyen reakciót kivált az adósból, és ebből következtetni lehet majd arra, hogy mekkora esély van az adósság behajtására. „Cégünknél volt már példa arra, hogy többmilliós tartozást pár nap alatt behajtottunk, de arra is, hogy néhány százezerért több mint hat hónapig küzdöttünk” – említette a cégvezető.
Mindent dokumentálva
A szakember azt javasolja, hogy a fizetési meghagyás küldését mindenki próbálja meg, mert egy bírósági fejléccel ellátott levél gyorsan döntéshelyzetbe kényszeríti az adóst. Ha az adós hajlandónak mutatkozik majd egyszer fizetni, és hajlandó a tartozást elismerő nyilatkozatot aláírni, akkor azt inkább közjegyző előtt tegyük meg vele.
Tartozáselismerő-nyilatkozatot tenni ügyvéd vagy közjegyző előtt nagy különbség: utóbbi esetben ugyanis a tartozás peren kívül is behajtható. Érdekes adalék, hogy az idén év elején lépett életbe az úgynevezett zaklatási törvény, amely 2–5 év szabadságvesztéssel is szankcionálja, ha valaki folyamatosan rájár adósa nyakára, és az bizonyítani tudja ezt a zaklatást.
A zaklatási törvény
A törvény bünteti a klasszikus értelemben vett zaklatást, valamint bűncselekményi szintre emeli a veszélyes fenyegetést – ezt jó tudnia annak, aki saját maga látna hozzá ilyen-olyan eszközökkel ahhoz, hogy adósát fizetésre bírja.
A törvénymódosítás fő célja a családon belüli erőszak visszaszorítása, a házasfelek válás utáni konfliktusainak megoldása volt, de nem csak ilyen esetekben veheti valaki zaklatásnak a rendszeres megkereséseket, hanem például a hitelezője részéről is.
A törvény szerint büntetendő az, „aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgasson, különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszközök útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik – még, hogyha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, akkor is –, az elkövető megvalósítja a zaklatás tényállását.”
Tummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke szerint a követeléskezelő és behajtó cégek tevékenységét nem lehet összemosni ezzel a törvénnyel, hiszen itt nincs szó zaklatásról.
Nem keresik többet
„Ezek a cégek szabott behajtási elemekkel dolgoznak: telefonos, levélbeni megkeresésekkel, és a megbízó jogos követelésére hívják fel a nem fizető fél figyelmét. Ez nem zaklatás, hanem egy tájékoztatás. Ha ennek során közli az ügyfél, hogy semmilyen módon nem hajlandó együttműködni, akkor nem lesz több megkeresés, hanem jogi útra terelik az ügyet. Az adósoknak nem szerencsés e törvény mögé bújniuk.
Az ilyen megkeresés egy segítség, egy figyelemfelhívás, amit ha kihagyna a jogosult cég, akkor az adós egyből a bíróságon találná magát. Ehelyett először humánusan felhívják a figyelmét a tartozására. A szövetségünk tagjainak munkáját ez a jogszabályváltozás nem változtatta meg” – nyilatkozta a MAKISZ elnöke.
Ijesszünk rá az adósra: bíróságtól megy a levél…
Fizetési meghagyással a követelést a bírósági peres eljárásnál gyorsabban és olcsóbban lehet érvényesíteni, és ha az adós a bíróságtól kap egy ilyen levelet, az esetek többségében megijed, és fizet. Ez gyakorlatilag egy nem peres eljárás, amelyben a bíróság egyoldalú kérelemre az adóst bizonyítási eljárás mellőzésével a követelés teljesítésére, vagy azzal szembeni ellentmondásra szólítja fel. A fizetési meghagyási eljárás kezdeményezésekor csatolni kell a követelés bizonyítékait, mint például szerződés, számla, szállítólevél, átvételi elismervény stb. másolatait.
Kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthetők az olyan pénzkövetelések, amelyeknek az összege a 200 000 forintot nem haladja meg. A bíróság azonban csak akkor tudja kibocsátani a fizetési meghagyást, ha az adós lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismert.
A fizetési meghagyás eljárási illetéke a követelt összeg 3 százaléka: legalább 3000, legfeljebb 450 000 forint.
A fizetési meghagyást a bíróság továbbítja az adósnak, aki erre vagy fizet, vagy ellentmondással él. Ellentmondás esetén a fizetési meghagyásos eljárás automatikusan polgári perré alakul át. Ekkor a bíróság felhívja a kezdeményezőt arra, hogy az illetéket 8 napon belül a peres eljárás illetékére egészítse ki, aminek elmulasztása esetén a pert megszünteti.
A statisztikák azt mutatják, hogy nagy összegű követelések esetén a fizetési meghagyás általában polgári peres eljárássá alakul át, mivel az adósok többsége a fizetési meghagyás ellen ellentmondással él. Ebből több évig elhúzódó, bizonytalan kimenetelű huzavona kezdődik. Ellenben jó hír, hogy kisebb összegű követeléseknél a fizetési meghagyás többségében sikerrel jár, hiszen néhány tízezer forintért az adós nem kockáztatja azt, hogy per induljon ellene.
trükkök és kifogások
– Ha megegyezünk egy számla 30 napos határidőre történő kiegyenlítéséről, a számlát elküldjük, és a huszonkilencedik napon visszaküldik a számlát azzal, hogy nincs helyesen kiállítva (mondjuk a telephelyük nem út, hanem utca, és hasonló banális hibákra lehet ilyenkor hivatkozni), ezért új számla kiállítását kérik.
– Ha nem készítettünk szerződést, mondjuk egy szolgáltatás elvégzése kapcsán (azaz csak szóbeli szerződésünk van), az így kiadott számla egyben szerződésnek is minősül, amennyiben annak lejártáig, fizetési határidejéig nem történik reklamáció vele kapcsolatban. A lejárat napjától tehát a tartozás elismerésének számít a számla befogadása. Ezzel érvelhetünk, ugyanis több adós előbb kivárja a fizetési határidőt (hisz ezzel is időt nyer), és utána küld reklamációt, vagy emel fizetési kifogást – akkor már természetesen jogalap nélkül.
– Gyakori, hogy a cégek levelezésükben hol a székhelyük, hol a telephelyeik valamelyikének címét, vagy postafiókcímet adnak meg. Ilyenkor célszerű rákérdezni a számlázási címre, mert ha rossz címre állítjuk ki a számlát, akkor biztos, hogy módosítást kérnek majd, ami újabb időveszteség.
– Gyakori kifogás, hogy csak az ügyvezető utalhat, aki most éppen szabadságon van, de az sem ritka, ha egy cég havi egy-két utalási napot tűz ki, és függetlenül a számlák határidejétől, csak e napokon indítanak utalásokat.
– Amennyiben az adósságának a töredékét kifizeti az adós, mondjuk egymillióból ötezer forintot, az már fizetési hajlandóságnak számít. Ekkor az ügyben indított rendőrségi eljárás csalás vagy sikkasztás gyanúja miatt egyből megszűnik.
