A nyári szünet előtt három olyan törvényjavaslatot is elfogadott az Országgyűlés, amelyek felgyorsítják a vállalkozások közötti jogviták rendezését. A polgári peres eljárásokat érintő módosítások egy része a kisebb súlyú vagyoni viták gyorsabb elintézését, a fizetési meghagyásos eljárás egyszerűsítését és a gazdasági ügyek peren kívüli elintézését szolgálja. Jövő januártól már lehet alkalmazni ezeket a módosításokat.
Kis perértékű ügyek
módosult a cégtörvény is
A céginformációs szolgálat www.e-cegjegyzek.hu honlapján 2008. január 1-jétől lehetőség van a cégjegyzékbe bejegyzett adatok ingyenes megismerésére. A módosítás értelmében 2009-től az éves beszámolóba mint cégiratba való betekintés is ingyenes lesz.
2009. február 1.-től a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek a kormányzati portálon is benyújthatók lesznek, azaz a cégeljárás során is megvalósul a többcsatornás elérés. A kérelmek formai ellenőrzését továbbra is a céginformációs szolgálat végzi, ahogy a kérelmek cégbírósághoz való továbbítását is.
A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló köteles beszerezni az adóhatóságtól adóigazolását arról, hogy a megszűnni kívánó cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás sincs folyamatban. Az erről szóló okiratot ezentúl csatolni kell a cégbíróságnak is, e nélkül nem fogja törölni a céget a cégjegyzékből.
A gyorsított perek körébe fognak tartozni a kisebb súlyú ügyek, ezek általában olyan kis- és középvállalkozásokat érintenek, amelyeknek a helyzetét maga az eljárás is jelentősen veszélyeztetheti. Az procedúra fajlagos költsége is sokkal nagyobb, mint a jelentősebb súlyú ügyekben, a bizonyítási költség pedig sokszor vetekszik magának a pertárgynak az értékével.
A helyi bíróságokon jelenleg az összes ügy 60–65 százaléka nem haladja meg az egymillió forintos perértéket. A módosítás is itt húzza meg a határt, a kis értékű perek közé fognak tartozni az egymillió forintos pertárgyértéket meg nem haladó vagyonjogi perek. Ezek olyan ügyek, amelyek fizetési meghagyással indulnak, és azért alakulnak később perré, mert a kötelezett vitatja a követelést. (A fizetési meghagyásos eljárásban ugyanis, ha a kötelezett nem mond ellent, a meghagyás jogerőre emelkedik, és per nélkül indulhat a végrehajtás).
Gyorsított eljárásban 60 napon belül ki kell majd tűzni a tárgyalást, és a vitát a lehetőségekhez képest már az első tárgyaláson el kell bírálni. Az előre be nem jelentett tanúkat a felek kötelesek lesznek magukkal hozni, és a bizonyítási indítványokat is legkésőbb az első tárgyaláson kell majd előadni. A bizonyítás legfeljebb kétszer, 30-30 napra lesz elhalasztható, és szigorú szankciók kapcsolódnak a tárgyalás elmulasztásához, így fél éven belül jogerős ítélet születhet.
Fizetési meghagyás
A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések, valamint ingó dolog kiadása iránti követelések egyszerűsített elbírálására irányuló, nem peres eljárás. Két éve született meg az az uniós rendelet, amely minden tagállamnak lehetővé teszi a fizetési meghagyás elektronikus elintézését.
Nálunk is időszerűvé vált a szabályozás modernizációja, az automatizált eljárás bevezetése. A technikai feltételek kiépítése azonban hosszabb időt vesz igénybe, így 2009. július 1.-ig nem lehet arra számítani, hogy az elektronikusan beadott fizetési meghagyást néhány napon belül elbírálják.
Az így intézhető ügyek értékhatára kétszázezerről egymillió forintra emelkedik. A kérelmek gépi feldolgozását a törvény lehetővé teszi már 2009. január 1.-től, ez azt jelenti, hogy a papír alapon benyújtott kérelmeket automatizáltan, gépi adatfeldolgozással is elbírálhatják.
De nem mindenkinek
Ha a bíróság a gépi utat választja, akkor a kérelmet vagy szkennelni kell, vagy más módszerrel kell az adatokat feltölteni. A feldolgozás törvényi határideje a jelenlegi 30 nap helyett 15 nap lesz. Azt persze nem tudni, mi dönti majd el, hogy kik lesznek azok a szerencsések, akik élvezhetik az automatizálás előnyeit.
2009. július 1.-től valóban elektronikusan is be lehet majd adni a fizetési meghagyás iránti kérelmet, amit a bíróság legfeljebb 3 nap alatt intéz el automatikus feldolgozás keretében. Ez persze nemcsak technikai, hanem anyagi és emberi erőforrásokat is feltételez, a jelenlegi bírósági létszám mellett aligha képzelhető el a megvalósítás.
Sokáig zajlott az egyeztetés arról, hogy az elektronikus fizetési meghagyásokkal kapcsolatos ügyintézés a bírósági hatáskörből kerüljön át a közjegyzői karhoz.Külön jogszabályban rögzítik majd az eljárás megindításához szükséges úgynevezett intelligens formanyomtatványt. Ez az internetről is letölthető lesz.
Kötelező közvetítés
A módosítás jogi személyek megyei bíróság előtti, azaz bonyolultabb vagy magasabb perértékű peres eljárásaiban kötelezővé teszi a jogi képviseletet. Ez nem nagy változás, a felek többsége ugyanis már most is döntően jogi képviselővel jár el. Könnyítés ugyanakkor az, hogy ha a cég törvényes képviselője (például ügyvezetője) is rendelkezik jogi szakvizsgával, akkor maga is eljárhat jogi képviselőként.
Az elmúlt négy-öt év tapasztalatai alapján a permegelőző közvetítések 75–80 százalékában létrejött az egyezség, azaz a közvetítő elé vitt jogvitáknak kevesebb, mint egynegyede folytatódik peres úton. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben ezért ezentúl kötelező lesz az előzetes egyezkedés vagy legalább annak kísérlete. A keresetlevélhez csatolni kell majd azt az okiratot, amellyel a felperes igazolja, hogy megkísérelte a jogvitát közvetítői eljárás (mediáció) keretében rendezni.
Annak érdekében, hogy a felek már perindítás előtt is szívesen forduljanak közvetítőhöz, és ne csak egy újabb költséges procedúrát lássanak ebben, a közvetítői eljárásban előzetesen részt vevők illetékkedvezményt kapnak. A peres eljárás illetéke csökkenni fog az illetékfizetésre köteles fél által a közvetítőnek fizetett bruttó díjjal. A visszaélések elkerülése érdekében az illeték így maximum a felére lesz csökkenthető, azaz kedvezményről van szó, nem mentességről.
