A Kánikula Kommandó névre keresztelt akcióban nyolc szakhatóság együtt vizsgálja majd elsősorban a strandokon és a felkapottabb üdülőhelyeken az élelmiszerek és szolgáltatások minőségét, a higiénés viszonyokat, a tiszta foglalkoztatást és a számlaadást. Budapesten a Campona bevásárlóközpontban és Siófokon már tartottak mintaviziteket, nagyobb problémát nem találtak.
„A Kánikulában a Velencei, és a Tisza-tavi vendéglátóhelyek és a nagyobb nyári rendezvények is sorra kerülnek” –tudta meg az FN Szeitzné Szabó Máriától, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉH) főigazgatójától. A tipikus szezonális termékek mellett (sörök, tejtermékek, jégkrémek, grillezett húsok), a hidegkonyhai étkeztető helyeket és a nagyobb rendezvényeket is meglátogatják majd az ÁNTSZ, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet (FF) és a mezőgazdasági hivatalok munkatársai.
„Folyamatosan érkeznek hozzánk a panaszok a balatoni és a budapesti vendéglátóhelyek miatt, gyakran nem adnak számlát és ehetetlen, amit felszolgálnak” – panaszkodott Eitmann Norbert, a civileket tömörítő Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársa.
Amit érdemes elkerülni
Az ÁNTSZ honlapján egyébként csak három étterem szerepel, ahol tavaly ételmérgezést találtak: a Taiwan Étterem a Hungaroringen, a Cora Büfé Szolnokon és a Vadliba Vendéglő Szegeden. Mindhárom helyen az augusztusi hőségben betegedtek meg az emberek, összesen majdnem 200 embert fertőztek meg. Az utóbbi hónapokban az élelmiszerek közül a sajtokra és a húsokra érkezett sok panasz a civilekhez, a henteseknél általában a tisztaságot hiányolják a fogyasztók.
Kondorosi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kormánybiztosa azt ígéri, hogy a magas bírságok helyett a „közös megegyezést” fogják keresni, vagyis ha a vállalkozó rögtön tudja orvosolni az önhibáján kívül okozott helyzetet, nem kell többszázezres bírságra számítania, persze a hatóságok jóindulatán múlik majd a bírságok összege, vagy az üzlet fennmaradása.
A korábbi hasonló akcióknál egyébként busásan kaszáltak, a karácsonyi Csillagszóró Hadművelettel egymilliárd, a húsvéti Kikelet névre keresztelt happening alkalmával pedig, több mint másfél milliárd forint folyt be.
Keményebb fellépés
Szeptembertől nem fognak kesztyűs kézzel bánni a kisvállalkozókkal. A bírságok felső határát az éves árbevétel 5 százalékára emelik (maximum 100 millió forint), a különösen súlyos élelmiszerbiztonsági ügyeknél ez az összeg elérheti a 2 milliárd forintot is.
A minimális bírságot lecsökkentik 15 ezer forintra, így szerényebb büntetésre számíthatnak a kisebb pontatlanságot elkövető boltosok. Egységesítik az összegeket minden kategóriában, például az élelmiszerminőségre és a fogyasztók megtévesztésére is ezeket a kereteket használják. A kisebb ügyekben az FF, a nagyobb bakiknál a Gazdasági Versenyhivatal bírságol majd.
Az új szabályozás szerint minden eljárást nyilvánosságra fog hozni a felügyelet és egy etikai kódexet is létrehoznak, amely azokat tömöríti, akik a törvényben előírt kereteken felül vállalják a minőségi követelmények betartását.
Mindenről tudni fog a fogyasztó
„Az új szabályozás nagy előnye lesz a teljes átláthatóság” – nyilatkozta az FN-nek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára és hozzátette, hogy üdvözlik a bírságok alsó határának csökkentését, mivel az esetek többségénél csak kisebb pontatlanságokat találnak a felügyelők.
Változik a büntetések behajtása is, mivel korábban a nagyobb kihágásoknál sokszor nem fizették ki a kiszabott bírságokat, sok vállalkozás a jogerős bírói határozat után egyszerűen felszámolta magát. Az új rendszerben a bírságok egy részét behajtathatják a hatóságok, ha nem látják biztosítottnak a későbbi rendezést.
Az igazi veszély
A kisebb vállalkozások tehát nagyobb szigorral találkoznak majd. Az igazi veszélyt azonban az élelmiszerbűnözők jelentik. A két éve kezdődött, többtucat élelmiszert érintő átcímkézéses ügyben csak nemrég indítottak bűntető eljárást (M.E.G.A. Trade). A cég egyébként még a 48 millió forintos minőségvédelmi bírságot sem fizette ki, mivel felszámolást kezdeményezett maga ellen.
Évekig tartott, amíg minden egyes bizonyítékot összeszedtek. „23 különböző külföldi gyártótól kellett nyilatkozatot kérnünk és több mint 583 tonna terméket kellett tüzetesen átvizsgálni és dokumentálni” – mutatott rá a szűkös lehetőségekre Helik Ferenc, a Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatóhelyettese. A nyomozók munkáját hátráltatta az is, hogy sok bizonyíték eltűnt a lefoglalás után és több termék időközben lekerült a boltok polcairól.
Disznó dolgok
Pontosan ez akadályozta a felderítést a szalmonellás disznósajt esetében is, amely 7 embert betegített meg három különböző helyszínen, ez a bűntetőeljárás sem zárult még le. „A felügyeleti rendszer lassúsága miatt hónapokig nem történt szankció, persze a termékeket azonnal levették a CBA polcairól” – vélekedett Zoltai Anna az ÁNTSZ egykori munkatársa.
Az élelmiszerhigiéniával foglalkozó szakértők a hatósági utak rövidítését sürgetik, és szerintük több emberre és olyan kis csoportokra lenne szükség, amelyek azonnal bevethetőek az ilyen esetekben az ellenőrzéseknél és a bizonyítékok megőrzésénél.
„Olcsó hústól híg a levünk” – summázta a helyzetet Zalai Tamás, az ügyben nyomozó rendőr százados a MÉH konferenciáján, amelyet a szakmai párbeszéd megteremtésére rendeztek. A disznósajtot forgalomba hozó Olcsóhús Kft. egyébként minden fegyvert bevetett a rendőrség szerint.
Egy alkalmazott magára vállalta a több tonna kétes eredetű disznóhús beszerzését, az egyik bulvárlap címoldalán közölték a nyilvánossággal, hogy a Papa fedőnévre hallgató magánnyomozó felderítette a tettest. A százados beszámolója alapján, amikor a nyomozók rátaláltak az 5 millió forintos kenőpénz bizonyítékára, rögtön egy másik kolléga vállalta az esetet. Zalai szerint a céget egy külső ’szakértő’ látta el tanácsokkal, aki egyébként korábban az ORFK egyik vezető beosztású tagja volt.
