– A K&H nagy figyelmet fordít a felelős működésre, nemes ügyek támogatására. A gyakorlatban mennyire kötik össze a marketinget a CSR-ral?
– Ha a CSR-nak a támogatási politika részét nézzük, elmondhatjuk, hogy nálunk soha nem nőtte ki magát támogatási területté az, ami eladásösztönzésnek indult. Ugyanakkor a kifelé irányuló támogatásunk négy fő területe közül van olyan, amelyet a termékkommunikációban is használunk. Jó példa erre a K&H affinitás bankkártyái. Ezek közül az egyik egy dombornyomott MasterCard kártya, amelynek használatakor minden ezer forint után a bank a saját bevételéből egy forintot elkülönít, és ezt év végén a K&H Gyógyvarázs gyermek-egészségügyi programnak adja. A másik fontos támogatási területünkön, az olimpiai és paralimpiai csapat esetén egy másik kártyafajta költései után hasonlóképp gyűlnek a forintok a sportolók felkészülésére.
– Mennyire aktivizálhatók ügyfeleik egy-egy ilyen jellegű akció kapcsán?
– A hazai vásárlóközönség CSR-tudatosságát még nem lehet összehasonlítani az amerikai vagy nyugat-európai fogyasztókéval. Eddig nem mértük, hogy mekkora szerepet játszik a jó ügy például a Gyógyvarázs programhoz kapcsolódó befektetési alapot – egy másik CSR-indíttatású termékünket – választók körében vagy a bankkártya-igénylések esetén. Meglátásom szerint ezen termékek esetén a CSR mindenképp előnyös szempont, márkaépítő, de egyelőre nem döntő tényező.
– Vannak olyan jelek, amelyek az ügyfelek részéről a CSR-szemléletű hozzáállás erősödését mutatják?
– Igen. Kellemes meglepetés számunkra, hogy az elmúlt szűk egy év során számos „kéretlen” adomány érkezett vállalkozóktól, magánszemélyektől, sőt, saját munkatársainktól is a Gyógyvarázs programunkra. Ez azért különösen fontos, mivel egy profitorientált cég saját nevéhez kötött támogatási akciójáról van szó. Látható tehát, hogyha lassan is, de terjed a felelős szemlélet a hazai lakosság körében.
