A közbeszerzések átláthatóságának növelése, a folyamat egyszerűsítése, az ajánlatkérők és ajánlattevők költségeinek csökkentése, a visszaélések minimalizálása, s a közbeszerzéssel kapcsolatos perek ésszerű időn belüli lefolytatása – sorolta a közbeszerzési törvény módosításának céljait Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának közbeszerzési albizottságának munkaülésén.
Elektronikus jogorvoslat
A politikus hozzátette: cél az is, hogy ha az idén elfogadják a képviselők az új törvényt, akkor az a következő két évben már ne módosuljon, mert az állandó változtatás nagy bizonytalanságot okoz.
A leendő új törvény segítene abban is, hogy a közbeszerzések és a velük kapcsolatos jogorvoslatok elektronizálódjanak.
Szatmáry Kristóf, az albizottság fideszes alelnöke elmondta: akkor tudják támogatni a javaslatot, ha a magyar kis- és közepes, illetve nagyvállalatokat kedvezőbb helyzetbe hozza a törvény, mivel az utóbbi időben a közbeszerzések esetében a külföldi cégek térnyerése figyelhető meg.
Átgondolatlan javaslat?
Havasi Tibor, a Közbeszerzések Tanácsának főtitkára kifejtette: nem készült gazdasági hatástanulmány a javaslathoz, s ezért nem tudni, a tervezett módosításoknak milyen költségvetési hatása lesz.
A szakember úgy vélte, a javaslatban megfogalmazott elektronizálás erőltetett, s nem valószínű, hogy 2010-ben már minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton bonyolódik le.
Havasi Tibor elmondta azt is, hogy hozzájuk már érkezett olyan kérés a módosítások kapcsán, hogy a jövőben a cigány etnikumot a közbeszerzésekkel összefüggő foglalkoztatás során előnyösebb helyzetbe kellene hozni.
Az ülésen vita alakult ki arról, hogy a törvényt mikor tudja elfogadni a parlament: Göndör István (MSZP), az albizottság elnöke úgy vélte, előfordulhat, hogy más okokból rendkívüli ülés lesz a nyáron, s akkor esetleg a közbeszerzési törvényt is el tudják fogadni.
Ezzel szemben mások, például Szatmáry Kristóf úgy vélte, csak ősszel van esély elfogadására, s ebben az esetben csak január 1-től léphet életbe.
