Üzleti tippek

Visszaforgatott reklámpénzek

Valószínűleg egyik filmcsatornáját adja majd először HD-minőségben az IKO Kábeltévé, amelynek ügyvezetője, Enyedi András szerint az idén már megtorpanhat a Digi Tv növekedése.

– Miért távozott tavaly decemberben Kökény Tamás az IKO Kábeltévé éléről?

– Erről annyit tudok mondani, hogy elváltak Kökény Tamás és a cég útjai, az okokról azonban nem nyilatkoznék.

– Bő fél év alatt tíz új csatorna indítását tűzték ki célul. Mi az oka ennek a kampányszerű terjeszkedésnek?

– Ősz táján már látszott, hogy miután beteltek az analóg hálózatok, ebben az évben egyre több kábeltársaság áll át a digitális technikára, és ezért igényük lenne újabb tévékre. Ebben a helyzetben nekünk már nem további általános televíziók, hanem igazi tematikus csatornák indítása a célunk, jó példa erre a horgászoknak és vadászoknak szóló televíziónk.

– Miért csúszott a csatornák bevezetése? Volt olyan, amit még tavaly őszre ígértek.

– Folyamatosan figyeljük, hogy igazából mire lenne szüksége a piacnak a tervbe vett csatornák közül. Ezek az igények némiképp változtak pár hónap alatt és mi azoknak az adóknak az indítását hoztuk előre, amelyek iránt nagyobb volt az érdeklődés a kábelszolgáltatók részéről.

Mekitől a kábelig

Enyedi András 33 éves, a Bánki Donát Műszaki Főiskolán, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett mérnöki és közgazdász diplomát. Első munkahelye a McDonald’s magyarországi logisztikai cége volt, ahol 1997-től 2002-ig dolgozott, majd az RTL Klubnak műsorokat gyártó IKO Production Kft.-hez invitálták üzemeltetési igazgatónak.
Időközben bővült az IKO csoport is, 2003-ban elindultak a társaság Romániából sugárzott kábelcsatornái. 2006-ban, amikor már három csatornája (Cool, Film+, SportKlub) volt a cégnek, ügyvezető igazgatói állást ajánlottak Enyedi Andrásnak az IKO Kábeltévénél. Az elmúlt két évben Kökény Tamással együtt vezette a társaságot, ennek keretében Kökény elsősorban a terjesztésért, ő pedig a szervezeti háttér megteremtéséért felelt. Tavaly december óta Enyedi András a cég egyedüli ügyvezetője.

– A PR-Telecom kábelszolgáltató a honlapján közzétett egy nyilatkozatot, amelyben azt írták, hogy az IKO új csatornáit minőségi problémák miatt nem tudják felvenni a kínálatukba. Milyen kifogása akadt a kábelcégnek?

– Kivétel nélkül minőségi programokat kínálunk az új csatornáinkon is, a „minőség” szóval a PR-Telecom nem az elosztott műsorokat minősítette, hanem arra utalt, hogy csúszott néhány csatornánk indulása. Egyébként az összes televíziónk elérhető a Budapest Internet Exchange (BIX) hálózatán, magyarán optikai kábelen, minőségromlás nélkül, s ez élő lehetőség bármelyik kábelcég számára.

– Nem lenne érdemes ezt használni a műholdak helyett?

– A legjobb lenne, ha be lenne kábelezve egész Magyarország és minden szolgáltatóhoz el tudnánk jutni optikai kábelen. A nagyobb és közepes szolgáltatók zöme egyébként hozzáfér a BIX-hez. Azonban mi a kis kábelhálózatokat is ki akarjuk szolgálni, ezért szükségünk van műholdra is.

– Igaz az, hogy pár hónapja a SportKlubot át akarták tenni az Amos műholdról arra az Intelsatra, ahol a most indított csatornák is vannak, ez ellen viszont egyes kábelszolgáltatónak tiltakoztak, mert rosszabb minőségűnek tartják?

– Én erről nem tudok.

– Van azért érezhető különbség az egyes műholdak minősége között?

– Igen, valóban van különbség, de mint mondtam, a kábelcégek jelentős része a BIX-en is elérheti a csatornáinkat.

– A kábelrendszerek digitalizálása kapcsán a televíziók szempontjából a tematikus minicsomagok vagy a sokcsatornás nagycsomagok kialakítása az előnyösebb?

– A jövő egyik komoly kihívása lesz, hogy a két kínálkozó irány közül megtaláljuk azt, ami nekünk és a kábeleseknek is jobb. Tudunk ebben segíteni a kábelcégeknek, mert olyan csatornákat adhatunk nekik, amelyekkel megcélozhatnak egy-egy szűkebb célcsoportot akár minicsomagok formájában is. Cserébe persze szeretnénk, ha az általános tematikájú csatornáink, a Cool, a Film+ és a SportKlub a szélesebb kört elérő csomagokba kerüljenek, csakúgy, mint az újak közül a Poén! és a Reflektor. A kábelszolgáltatók nagyon jól fel tudják mérni a nézői igényeket, mi pedig ehhez tudjuk igazítani a kínálatunkat. De akár arra is nyitottak vagyunk, hogy módosítsunk egy-egy csatorna célcsoportján vagy tematikáján.

– Vajon meddig nőhet a műholdas szolgáltatók – mint amilyen például a Digi Tv – piaci részesedése?

– Szerintem erős marketinggel akár meg is tarthatják a pozíciójukat. Persze ez attól is függ, hogy mennyire tudják versenyképesebbé tenni a kínálatukat.

– Azt mondja, hogy meg fog torpanni a növekedésük?

– Esetleg azért torpanhat meg, mert megjelennek újabb műholdas szolgáltatók a piacon. Májusban indul a Hello HD, amely speciálisan összeválogatott csatornákat kínál. A tömegkínálatról most már egyre inkább a minőségre helyeződik a hangsúly.

– Az említett Hello HD 18 csatornát kínál, ebből több is nagy felbontású. Ön lát fantáziát a HD-minőségű televíziózásban?

– A HD lehet a jövő egyik nagy sztárja. Az M2-n már ebben a formátumban lehet nézni az olimpiai közvetítéseket, s ez talán lökést adhat ennek a piacnak.

– A SportKlubot mikor lehet HD-minőségben nézni?

– A sportjogok között ugyan már létezik, de annyira még nem elterjedt ez a technika.

– Az IKO portfóliójából melyik csatornának lesz először HD-változata?

– Vannak már terveink, de ezt még nem szeretném elárulni.

– Filmcsatorna?

Tudta-e?

Az 1999-ben megjelent HD- (High Definition) technológia kifejlesztésekor az volt a cél, hogy az otthoni tévézés minősége egyre jobban megközelítse a mozi színvonalát. A HD-adások – arra alkalmas készülékkel – 16:9 képarányt, a korábbinál ötször részletgazdagabb képet és térhatású hangot nyújtanak.

– Sok választási lehetőségünk nincs, mert a technológia igazi előnye a filmeknél, illetve a sportközvetítéseknél lenne élvezhető. Egyelőre azonban nincs túl sok HD-vételre alkalmas televíziókészülék a piacon, összességében talán 100-150 ezer lehet.

– Igaz, hogy a sok sportcsatorna felverte a közvetítési jogok díját?

– Ez igaz is, meg nem is. Az IKO kilenc régióbeli országra vásárol sportjogokat, így kedvezőbb áron juthatunk hozzá, mint mások. Az azonban igaz, hogy ez a kedvezőbb ár magasabb lett a korábbiakhoz képest, sőt úgy látom, a tendencia folytatódik jövőre is.

– Ez nem hordozza magában azt a veszélyt, hogy a sportcsatornák megvásárolnak egy-egy jól hangzó jogot, azon kívül pedig középszerű sporteseményekkel lesz tele a tévé?

– Megvan ennek a veszélye, mert valahol meg kell spórolni a kieső pénzt. Viszont az a csatorna, amely ezt a stratégiát követi, hosszú távon nem lesz életképes. Mi például figyelünk arra, hogy az adott országhoz igazítsuk a sportadóink kínálatát, mert sok esetben nem ugyanaz érdekli a cseheket, mint a románokat.

– Mi lesz a tematikus tévék reklámbevételeivel, ha a digitalizáció miatt a jelenleginél is csak kisebb nézői csoportokat tud elérni egy-egy csatorna?

– A kis kábelcsatornákat egyre nehezebb lesz a nagyoknál megszokott GRP-alapon értékesíteni, ezért ezen muszáj lesz változtatni. Korábban egymillió háztartás volt a lélektani határ, a hirdetők csak e felett álltak szóba egy csatornával, de ez egyre nehezebben lesz tartható. A tematikus tévékkel egy jól körülhatárolható nézői csoportot tudunk elérni. Ezeket a csatornákat gyakorlatilag mérni sem kell, mert programstruktúra alapján egészen pontosan behatárolható a nézői körük.

– Az induló tematikus csatornáik esetében a nyereséges működéshez önmagában elegendő az előfizetési díj?

– A csatornák indulásakor úgy tervezzük, hogy elég legyen.

– Akkor a reklámbevétel ezeknél csak hab a tortán?

– Nem, egy csatornát csak akkor tudunk fejleszteni, ha sikerül új forrásokat bevonni. Ezáltal javítani lehet a program- és a csatornakínálatot.Ilyen esetben a reklámbevételt forgatjuk vissza a programstruktúra fejlesztésébe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik