A washingtoni civilszervezet a tavalyival és tavaly előttivel megegyező értéket, 21 pontot adott Magyarországnak a sajtószabadság fokát mérő, 0-tól 100 pontig terjedő skálán. A jogi szabályozást, a politikai, illetve gazdasági környezetet is figyelembe vevő értékelésben a kevesebb pont jelenti a szabadabb sajtót.
Hibás a médiatörvény
Magyarországon a független sajtóorgánumok szabadon működnek, és egyértelműen tükrözik a politikai élet megosztottságát – olvasható a sajtószabadság tavalyi helyzetét elemző világjelentésben, amelyet a Freedom House hagyományosan a sajtószabadság nemzetközi napja, május 3. elé időzít. A Magyarországról szóló szekció a tavalyi sikerek között emeli ki, hogy a sajtó jelentős korrupciós ügyeket tárt fel.
Az értékelés szerint az 1996-os médiatörvényt széles körben bírálják hiányosságai miatt. A sajtóbeli rágalmazás továbbra is bűncselekmény, és a magyar büntetőjog szerint az újságírók nemcsak saját szavaikért felelősek, hanem mások rágalomnak minősülő nyilatkozatainak közzétételéért is. Az államtitoktörvény szintén aggodalomra adott okot, az EBESZ sajtószabadság-felelőse is bírálatot fogalmazott meg.
Állami nyomás az újságírón
Szabályozási űr keletkezett az alkotmánybíróság azon döntése nyomán, amely megszüntette az Országos Rádió és Televízió Testületnek azt a jogát, hogy bírságot és büntetést szabjon ki sajtóorgánumok ellen – írta a Freedom House. „Miközben a média nagy része láthatóan szabadon működik, sajtómegfigyelők szerint az állami tulajdonú média nagy része enyhén kormánypárti elfogultságú” – olvasható a jelentésben.
Egyes újságírókra nyomást gyakoroltak állami intézmények, két olyan esetről tudni, amikor őrizetbe vettek és kihallgattak újságírókat. Egy tévés politikai újságírónak távoznia kellett egy reggeli showműsorból több politikai párt bojkottja után. Néhány elszigetelt esetben újságírókat zaklattak a rendőri hatóságok: a sajtó két olyan munkatársát letartóztatták, aki egy nem engedélyezett demonstrációról tudósított, illetve több olyan újságírót kihallgattak, akik állítólagos korrupt köztisztviselők ügyében nyomoztak.
Jó helyen állunk a térségben
A Freedom House megjegyezte, hogy a magyar sajtót magáncégek uralják, a külföldi tőke részaránya magas mind az országos, mind a helyi lapokban. A nyomtatott és az elektronikus sajtóban egyaránt erősödik a sokszínűség: ez leginkább az aktív, befolyásos hazai tulajdonú elektronikus sajtótermékek számának növekedésében látszik.
Közép-Kelet-Európában, illetve a volt Szovjetunió területén Magyarországot csak Észtország (16 pont), Csehország (18 pont) és Litvánia (18 pont) előzi meg a sajtószabadság fokának tekintetében. Szabadnak minősül még a sajtó Lettországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban. A térség többi államában részben szabad – ilyen például Bulgária, Románia és Ukrajna -, vagy nem szabad a sajtó, például Oroszországban, Fehéroroszországban és Moldovában.
