Már ott tartunk, hogy a tévé is Romániából jön – fakadt ki az egyik tévés blog kommentelője az AXN televízió Lost-premierje körüli kavarodást látva. A Digi Tv előfizetői ugyanis lemaradhattak a Lost negyedik évadjának első részéről, miután az a meghirdetettnél egy órával előbb került adásba. Mint kiderült, a problémát az okozta, hogy a Digi Tv adása Romániából érkezik, emiatt egyórás időeltolódással látható a televízió műsora.
A meglepődött kommentelő valószínűleg elcsodálkozna, ha tudná, hogy lassan már kuriózumnak számít a Magyarországról sugárzott magyar nyelvű televízió. A TvNetwork kábelszolgáltató sportrajongó előfizetői pedig valószínűleg még irigylik is a digitévés Lost-fanok problémáit, ők ugyanis március végétől a Sport 1 és a Sport 2 programját nemhogy időeltolódással, hanem sehogy sem nézhetik. A TvNetwork és a Sport Tv közötti affér érdekessége, hogy előrevetíti a kábelrendszerek digitalizációjának egyik lehetséges konfliktusforrását.
Összevesztek
Az említett sportcsatornákat működtető Chello Central Europe Zrt. és a TvNetwork Nyrt. kölcsönösen egymást okolják a történtekért. A kábelszolgáltató verziója dióhéjban a következő: tavaly év végén a TvNetwork jelezte a Chellónak, hogy 2008-tól az analóg csatornakiosztás helyett egy újonnan indítandó, külön előfizethető digitális minicsomagba terelné a Sport 1-et és a Sport 2-t. A minicsomagban értelemszerűen kevesebb elért háztartásra számíthatott volna a két sporttévé, ezért a kábelcég felajánlotta, hogy határozza meg a televíziók tulajdonosa, milyen új árat tart reálisnak ebben a konstrukcióban.
Meg is határozta, ám ezt a TvNetworknél irreálisnak tartották. Március 26-án a Chello – a kábelcég szerint jogellenesen – megtiltotta a két csatorna műsorának továbbítását. Fazekas Csaba, a kábelszolgáltató marketingigazgatója a történtekhez annyit fűzött hozzá, hogy ők végre nem tűrték tovább a televíziók ilyen jellegű ellenállását a digitális műsorszórásra való átállás ellen.
Hajós Balázs, a Chello terjesztési igazgatója viszont egészen másként látja a történteket. „2007 végén a TvNetwork Nyrt. írásban közölte, hogy a korábbi feltételekkel nem kívánják a Sport 1, a Sport 2 és akkori verzió szerint még a Minimax műsorát sem sugározni, ezért szerződést bontanak” – említi. Ezután február közepén ültek csak le velük tárgyalni a kábelszolgáltató illetékesei, ekkor azonban nem született megállapodás. Ennek ellenére néhány nappal később meghirdettek az előfizetőik felé egy minicsomagot a három említett csatornával, amit ráadásul addigra már be is áraztak.
Hajós Balázs elmondása szerint szokatlan volt az is, hogy kizárólag a kiscsomagban lettek volna hozzáférhetők a televízióik. A piaci gyakorlat ilyen esetben ugyanis az, hogy párhuzamosan más, szélesebb körű kínálatban is elérhetők maradnak a televízióik. „Az sem könnyíti a megállapodást, hogy a TvNetwork komoly díjhátralékot halmozott fel velünk szemben” – teszi hozzá a terjesztési igazgató, aki szerint mindezek fényében furcsa, hogy még a kábelcégnek vannak jogi aggályai.
Tömeget akarnak
A kábeles digitalizáció alapvetően két fő irányt kínál. A minicsomagoknál – amit a T-Kábel honosított meg náluk – az előfizetők érdeklődésük szerint válogathatnak össze tematikus programcsomagokat. Más kábeles cégek is ebbe az irányba indultak el, mint például a Fibernet, a TvNetwork vagy a Tarr. A UPC viszont az áprilisban bevezetett digitális kábelcsomagjainál egészen más utat választott: a korábbi családi csomagot 18 új televízióval kibővítették 73 csatornásra. Külön előfizethető szolgáltatásként pedig továbbra is csak az HBO csatornáit, illetve újdonságként néhány HD-tévét, és egy felnőtt-csomagot kínálnak.
A minicsomag-koncepció előnye, hogy a meglévő kínálathoz igazítható, nincs kényszer a programcsomagok teljes digitalizációjára. „Ha viszont tömegesen szeretnénk digitalizálni, akkor ahhoz a nagy csomagokon keresztül vezet az út” – említi Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója, aki szerint a minicsomag rétegigényeket elégít ki, a UPC viszont a széles körű digitalizáció híve.
Más modell kell
„Egyébként a tévék is a tömeges terjesztésben érdekeltek” – utal egy lényeges momentumra Szűcs László. A televíziók eddigi tapasztalatai alapján ugyanis a minicsomagok nem hoztak átütő sikert. A szolgáltatók ugyan magasabb díjat hajlandók fizetni az ebbe a csomagba kerülő tévéknek az alacsonyabb háztartásszám miatt, ám ez nem kompenzálja teljesen a kieső bevételeket. Egy alacsonyabb elérésű televízió ugyanis kisebb reklámbevételre számíthat, ám ha ezt is belekalkulálnák az előfizetési díjba, akkor meg nem lenne, aki előfizesse az adott kiscsomagot.
„Tömegtermékeink számára, vagyis amely csatornáknál az üzleti modell jelentős részét a reklámbevételek jelentik, a nagyobb lefedettség miatt szimpatikusabb a családi csomag bővítése. Ilyen nálunk a Viva, az MTV, a Nickelodeon és az induló Comedy Central” – sorolja Málnay B. Levente, az MTV Networks Magyarország vezérigazgatója, aki szerint az olyan rétegigényeket kielégítő termékeiknél, mint például az MTV Dance, a VH1 Classic vagy az MTV2, már örömteli a tematikus csomagok megjelenése.
„A televíziók többsége, a »nagy elérés-alacsonyabb díjak« üzleti modell alapján jött létre, ha a piac a minicsomagok felé mozdul el, akkor alapjaiban más díjazási szisztémát kell kialakítani” – vélekedik Hajós Balázs, aki szerint a tévés kínálat elaprózásának szükségtelenségét mutatja egy külföldi példa is. Egy német kábelcégnél próbaképpen lehetőséget biztosítottak arra, hogy a nézők egyenként válogassanak a csatornák közül. Mindenki arra számított, hogy radikálisan visszaesik az előfizetett televíziók száma, ám a várakozásokkal ellentétben a többség a korábbihoz hasonló nagyságú programcsomagot állított össze magának.
