A kutatás szerint a pályázati aktivitás nagyobb volt a külföldi résztulajdonban levő vállalatok körében: a tisztán magyar tulajdonú vállalkozások 14 százaléka, a többségi külföldi tulajdonúaknak 23 százaléka indult pályázatokon. A nagyobb létszámú cégek gyakrabban pályáztak a kicsiknél: a kisvállalkozások 16 százaléka vett részt pályázaton, míg a mikrovállalkozásoknak a tizede sem. A középvállalatoknál viszont a részvételi arány már 27, a nagyvállalatoknál 19 százalékos.
Túl nagy önerő kell
A nem pályázó cégvezetők csaknem ötöde (19 százalék) ítélte túl bonyolultnak a pályázati struktúrát. Hasonló arányban vélték úgy, túl időigényes a pályázati folyamat, illetve közel ugyanennyien gondolták, hogy cégük nem képes eleget tenni a nyertes pályázóval szemben támasztott követelményeknek.
Csaknem minden harmadik cégvezető (30 százalék) gondolja, hogy a pályázáshoz túl nagy önerő szükséges, a megkérdezettek tizede szerint pedig a pályázati összeg elnyerése csak csúszópénz juttatásával lehetséges. A mikro-, kisvállalatok több, mint harmada (35-36 százaléka), a középvállalatoknak 16 százaléka tartotta túl magasnak az előírt önerőt, a nagyvállalatoknak csak 4 százaléka.
Ugyenezen válaszok másféle felosztásban: a tisztán magyar tulajdonban levő vállalkozások csaknem egyharmada (32 százalék) gondolta úgy, hogy a pályázatok kiírói túl nagy saját fedezeti részt követelnek meg, a kisebbségi külföldi tulajdonban levők 15 százaléka, a többségi külföldi tulajdonban levőknek pedig mindössze 7,2 százaléka vélte így.
Csúszópénz: kis cégek félelme
A döntően külföldi tulajdonú vállalatok vezetői a pályázati rendszert tisztességesebbnek ítélik meg a magyar tulajdonú vállalatot vezető kollégáiknál: a csúszópénzre vonatkozó válasz előfordulásának aránya a külföldi tulajdonhányad növekedésével csökkent, 4-10 százalék között szóródott. A létszám növekedésével szintén csökkent ezen válaszok aránya.
A kutatás által fölfedett további tény, hogy minél jobbnak ítéli meg egy cég saját üzleti helyzetét, annál valószínűbb, hogy részt vesz valamelyik pályázaton: a rossz üzleti helyzetről beszámoló cégeknek csak tizede, a kielégítő üzleti helyzetűek 13, a jó üzleti helyzetűek 23 százaléka pályázott – számol be a kutatás összefoglalója. Mindez nyilvánvalóan összefügg azzal a pályáztatási filozófiával, amely „teljesítményhez”, azaz gyakran árbevétel-növekedéshez köti a pályázat, illetve a viszonylag magas önerő követelményével.
