A miniszterelnök utasította a pénzügyminisztert, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a villamosenergia-piacon tapasztalható monopolisztikus helyzet felszámolása érdekében – jelentette be a kormányszóvivő a távirati iroda jelentése szerint.
Daróczi Dávid közölte: Veres János feladata, hogy hajtsa végre a Magyar Villamos Művek Zrt.-ben a szakmailag indokolt személyi, szabályozási és szervezeti változtatásokat. A kormányszóvivő kérdésre válaszolva hozzátette: ez azt is jelenti, hogy távozik az MVM vezérigazgatója, Kocsis István.
A szóvivő elmondta: a kormányzati lépés célja az, hogy belátható időn belül felszámolja a hazai árampiac monopolisztikus jellegét előidéző tényezőket. A lépések ugyanis lehetővé teszik, hogy olyan piaci folyamatok induljanak be, illetve erősödjenek meg Magyarországon, amelyek jobban érvényesítik a fogyasztók érdekeit – tette hozzá.
Daróczi Dávid leszögezte, hogy az indokolatlan állami monopóliumnál csak egy rosszabb van: a magánkézben lévő monopólium. Az erőfölény megöli az igazi versenyt, a verseny hiánya pedig azt eredményezi, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottak lesznek, az árak pedig elszakadnak a valóságtól. A kormány mostani lépése ezt akadályozza meg – jelentette ki.
Mint mondta, a változtatásoknak még egy fontos célja van, az Új Tulajdonosi Programmal összefüggésben ugyanis úgy kell átalakítani az MVM-et, hogy az biztonságos gyarapodást nyújtó befektetéssé válhasson azok számára, aki a társaság a részvényeiből jegyeznek majd.
MVM: a lassan mozgó állami mamut
Bár január elsejétől Magyarországon liberalizált az árampiac, igazából ennek jeleit nem nagyon tapasztalhatták a fogyasztók. Ennek valószínű oka lehet, hogy míg az áramkiskereskedelem szabad (vagyis az áramszolgáltatók elvben versenyezhetnének egymással), addig a nagykereskedelemben fennmaradt az állami MVM monopolhelyzete.
Ezzel kapcsolatban a Figyelő a következőket írta január végi számában: “Kezdettől két markánsan eltérő nézet feszült egymásnak. A szabad demokrata vezetésű gazdasági tárca a lehető legteljesebb mértékű nyitás mellett volt, beleértve a Magyar Villamos Művek (MVM) hosszú távú áramvásárlási szerződéseit (htm) is. A magyar árampiac működése szempontjából ezek a – zömében az ágazat 1995-ös privatizációjakor kötött – megállapodások meghatározó jelentőségűek. Az erőművi kapacitások közel 80 százaléka ugyanis az MVM-hez köthető, vagyis a szabadpiaci kínálat igen szűkös.
Kocsis és Gyurcsány: három éve még együtt nevettek az újságíróbálon (Fotó: MTI)
A 2004-ben bekövetkezett részleges liberalizáció világosan megmutatta, hogy szinte kizárólag az importáram képes némi versenyt támasztani a hazai közüzemi szolgáltatással szemben. Azok az ipari nagyfogyasztók, amelyek időben ki tudtak lépni a szabadpiacra, alapvetően a behozatalra alapozva 10 százalékot megközelítő árcsökkenést értek el.
Csakhogy az importkapacitások is igen szűkösek, különösen a szlovák-magyar határszakaszon, ahonnan komolyabb mennyiségű, olcsó, zömmel atomerőművi áram érkezhetne az országba. Az MVM pedig, mint korábbi közüzemi nagykereskedő, ellátási kötelezettsége okán az importlehetőségek elosztásakor elsőbbséget élvezett.
Lehetetlen helyzet
Ilyen előzmények után nyilvánvaló, hogy a piacnyitás központi kérdése volt a htm-ek sorsa, vagyis a hazai erőművi kapacitások piacosítása. A minisztériumban osztották azoknak a piaci köröknek a véleményét, akik szerint lehetetlen helyzet, hogy a kiskereskedelem szabad, a nagykereskedelemben viszont fennmarad az állami villamos-energetikai társaság monopolhelyzete.
Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára tavaly áprilisban még úgy nyilatkozott, hogy törvényileg fogják a hosszú távú szerződéseket megszüntetni. A szerződéspártiak és a szocialisták legfontosabb érve az volt, hogy a htm-ek felbontása akár 30 százalékos áremelkedést is maga után vonhat, mert az összes erőmű az ország ellátásához még éppen szükséges, legdrágább termelő áraihoz fog igazodni szabadpiaci körülmények között”.
Úgy tűnik, az MVM-mel kapcsolatban most hozott kormányzati döntés azt erőszakolná ki, hogy az MVM nagykereskedői magatartásából száműzzék a monopolisztikus gyakorlatot, s hogy a verseny felé mozdítsák el az állami mamut viselkedését.
A nagy túlélő
Kocsis István tipikus végrehajtó ember – jellemzik őt ismerői a manager magazin 2006 novemberi számában megjelent portréban. Végrehajtásban minden bizonnyal kitűnő lehet, mert szakmai életútja rendkívül gazdag és sokoldalú.
Kocsis csaknem 15 évig tanított és kutatott a Műszaki Egyetemen, ahol pártbizottsági tag és kollégiumi igazgató is volt. Innen hívta Latorcai János, az Antall-kormány ipari minisztere a tárcához, ahol helyettes államtitkárként dolgozott. A Horn-kormány alatt a privatizációs szervezethez került és az ÁPV Rt. vezérigazgatója is volt; ő hozta tető alá azokat a szerződéseket, amelyekkel Magyarországon megvetettre a lábát az RWE nevű német energetikai óriáscég. Kocsis az Orbán-kormány regnálása alatt pont e cég hazai leányvállalatát vezette, majd a szocialistákkal együtt visszatárt az állami szférába: 2002-től három évig a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója volt, 2004 óta pedig az MVM-et vezette.
A manager magazin cikkéből kiderül: Kocsis jó barátságban van Csányi Sándorral, tagja az OTP igazgatóságának, és részesedéssel bír a villányi Csányi Pincészetben.
