A magyarországi rendezvényszervező cégek piacán a stabil, fontos szereplők mellett folyamatosan újabb és újabb társaságok jelennek meg. Igaz, jelentős részük nem válik, illetve nem válhat tartósan piaci szereplővé, és ahogy jött, el is tűnik, jó esetben anélkül, hogy komolyan rombolná a rendezvényszervezői szakma és iparág hírnevét.
Színes hőskor
A rendszerváltozást követő években – köszönhetően többek között a multinacionális cégek inváziójának – rendkívül divatos szakma lett a rendezvényszervezés, sorra alakultak az egyedi ötletekre specializálódott vállalkozások. Fogalmazhatunk úgy is, hogy boldog-boldogtalan „rendezvényszervezésben akart utazni”, a pályakezdők közül pedig sokan szerettek volna rendezvénymenedzserként tevékenykedni.
Tudta-e?
A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének legfrissebb felmérése szerint a rendezvényszervezés ügynökségi díjának átlagos mértéke a rendezvény költségeinek 15–25 százaléka között mozog.
Mivel nemzetközi rendezvénycég szinte egyáltalán nem érkezett hazánkba, érthető, hogy a mai piacvezetők jelentős többsége magyar tulajdonú vállalkozás. S hogy mi kellett az induláshoz a jószerivel szűz piacon? Voltak az élelmesek, akik az egykori nagy, állami tulajdonban lévő szállók, báltermek kelléktárát megszerezték, és erre az eszközkészletre alapozva elindították a vállalkozásukat. Ez a tevékenység kezdetben kimerült a kitelepüléses vendéglátásban, majd a változó megrendelői igényekkel párhuzamosan valódi rendezvényszervezői munkává alakult. Azonban voltak még bátrabbak, kreatívabbak, javarészt tizen-huszonéves vállalkozó kedvű fiatalok. Ők a zeneszolgáltatás, rendezvényhangosítás köré építették fel vállalkozásukat. A szakma berkein belül egyik kedvelt „sztori” az első karaokegép behozásából felépített, mára több százmilliós forgalmú rendezvénycég létrehozása.
Gazdasági hatások
A hazai rendezvényszervezői piac szakértői becslések, valamint a Figyelő Top 200 szakági listája szerint 7-8 milliárd forintos forgalmat bonyolít le. Ezen a területen is érezteti hatását a magyar gazdaság nehéz jelene, de a rendezvénycégeket ez cseppet sem lepi meg. „Az állandó büdzsészűkítés a kezdetek óta jellemzi a piacot. Szinte egyszer sem hallottam olyat egy cégtől, hogy az idén nagyobb költségvetés áll rendezvények megszervezésére vagy BTL-re, mint tavaly” – mondja Radácsi Pál, a közepes méretűnek számító Multeam Rendezvényügynökség stratégiai igazgatója. „Mi nem tapasztaltuk olyan erősen a gazdaság stagnálását, a rendezvénypiacon inkább a reprezentációs adó bevezetését érezték meg a cégek. Bizonyos dolgokra kevesebb pénzük jutott a megrendelőknek, illetve egyre erősebben érezhető a piacon az ár-érték arány normalizálására való törekvés” – fűzi hozzá a szakember. Ez a tendencia természetesen fokozza az árversenyt, s ebbe gyakran a legnagyobbak is belemennek egy-egy stratégiailag fontos megbízás elnyeréséért.
Stabilizálódó piac
Napjainkban a cégek többsége komplett csomagokat, koncepciókat kínál, helyenként pedig a legnagyobb szereplők részéről már felbukkan a minél szélesebb körű integrációra való törekvés. A magyar piacon a 6–8 nagy szereplő a komolyabb megrendelések 70–80 százalékát magáénak mondhatja. Ugyanakkor a piac továbbra is igen sokszínű maradt, ugyanis az új szereplők belépése, a rendezvénycég-alapítási próbálkozások szinte folyamatosak. „Nagyon sok a rendezvényszervező a piacon, a megbízók tendermeghívásainak összetétele is elég vegyes: két-három társaság a »legprofibb kategóriából« és egy-két vállalkozás a feltörekvő cégek piacáról” – véli Goneth Jácint, egy másik rendezvényszervező, az Up Hungary ügyvezető igazgatója.
A piac sokszínűsége egyrészről kedvező hatású, hiszen a legnagyobbakat is árversenyre, valamint a minőség folyamatos fejlesztésére ösztönzi. Azonban az újonnan érkezők esetleges tapasztalatlansága, hátterük hiánya az egész szakma megítélését kedvezőtlenül befolyásolhatja egy-egy balul sikerült esemény kapcsán. Ezért a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége – amelynek BTL-szekcióját a legnagyobb szereplők alkotják – egyik legfontosabb céljául a megrendelői hozzáállás fejlesztését tűzte ki. Egyfajta szempont- és követelményrendszert próbálnak elfogadottá tenni a topügyfelek körében, amely az alacsony árakkal szemben a rendezvénybiztonságra fekteti a hangsúlyt.
Oktatott háttér
Szinte minden marketing vagy kommunikáció szakon találkozhatunk rendezvényszervezés tárggyal, ahol a diákok megismerhetik a szakma alapjait, főbb szabályait. Az oktatók javarészt tapasztalt szakemberek, akik az egyes eszközök, alkalmazott technikák terén is átadnak ismereteket, s ez megfelelő alapot biztosít a rendezvényszervezői gondolkodás elsajátításához. Azonban – s ebben a megkérdezett szakértők teljesen egyetértenek – a kreativitás és az igazán kreatív koncepciók létrehozásának képessége csak a gyakorlati munka során szerezhető meg.
Gyakorlati előnyök
A piac sokszereplőssé válásáért és gyarapodásáért részben maguk a legnagyobb ügynökségek a felelősek. A rendezvénymenedzseri munkakör a pontosság, összeszedettség, kreativitás mellett nagyfokú rugalmasságot és gyakran igen extrém tűrőképességet kíván meg. Az elméleti dolgok ugyan megtanulhatók, de profi rendezvényes csak a gyakorlati feladatok elvégzése és tapasztalatok szerzése során válhat az emberből. Az ügynökségek kinevelték a menedzsereiket, azonban sok esetben nem fordítottak figyelmet a megtartásukra. Így sokan a megszerzett tapasztalatra, az ellesett know-how-ra, és a kialakított kapcsolatrendszerre alapozva saját vállalkozást gründoltak.
Erősödő CSR
A rendezvények piacán a közeljövő trendjei egyértelműen a CSR-szemlélet markáns erősödését mutatják.
A tapasztalatok szerint a megrendelők a rendezvényeikkel kapcsolatban is láttatni akarják, hogy tisztában vannak a társadalmi igényekkel, és azzal, hogy az adott téren milyen szerepet tudnak vállalni. „Minden vállalatnak – így meghatározó piaci szereplőként egy rendezvényszervező cégnek is – felelőssége, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat integrálja működésébe, illetve döntéshozói számára ez a mentalitás alapvető legyen” – vallja Rókusfalvy Gábor, a Roxer Event & More ügyvezető igazgatója, aki szerint a rendezvényszervező ügynökségek a fent említett piaci magatartáson felül profiljukon keresztül tudják megvalósítani a társadalmi felelősségvállalásukat: kreatív CSR-tudatos megoldások és rendezvény¬elemek alkalmazásával.
A CSR-rendezvények sarokpontjai
– a rendezvény akadálymentes megközelíthetősége
– környezettudatos rendezvényépítés, -bontás (szemételtakarítás stb.)
– a meghívó papírja újrafelhasználható legyen
– fénytechnikánál kis energiafelhasználású eszközök alkalmazása
– hagyományőrző aktivitások alkalmazása (pl.: kézművesség)
– társadalom szempontjából fontos intézmények használata helyszínként
(amennyiben alkalmas rá és szükségük van a helyszínbérleti díjakból keletkező
bevételre)
– társadalmi szempontból kiemelkedő rendezvények szervezése szponzoráció formájában, tehát nonprofit jelleggel
– egyes tájak, tájegységek felvirágoztatása fesztivál vagy visszatérő nonprofit
rendezvény keretében (pl.: etyeki fesztiválok)
Forrás: Roxer Event & More
