Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében csütörtökön a moszkvai Kremlben aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló magyar-orosz megállapodást.
Egy cső rossz, több cső jó
A magyar energiamérlegben a földgáz aránya 45 százalék, azon belül az Oroszországból érkező földgáz 85 százalék, ami kizárólag a Testvériség-vezetéken érkezik hazánkba – mondta a FigyelőNetnek Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Minden olyan projekt, ami a beszerzési irányokat növeli, magyarán több gázcsövet jelent, az elemi érdeke Magyarországnak – emelte ki hangsúlyosan a szakértő. Aki ugyanis ez ellen van, annak azt is meg kell mondania, hogy az energiaellátásunk biztosítása érdekében „mi a bánatot” képzel el. Atomerőművet? – tette fel a kérdést.
Egy csőnél jobb a több
A tervet támadók persze gyakran hivatkoznak arra, hogy mi van akkor, ha a Déli Áramlat miatt nem épül meg esetleg az unió által preferált Nabucco? Nos, erre az a válasz – hangsúlyozta Tálas Péter -, hogy az nem Magyarország miatt hiusúlna meg, ugyanis hazánk utolsónak csatlakozott a tervhez, előtte azt már megtette az uniós tag Olaszország, Ausztria, és Bulgária, és az a Szerbia, ahonnan a leágazás futhat felénk. Ha tehát nem csatlakozunk, akkor a vezeték Horvátországon és Szlovénián keresztül menne Ausztria felé, kérdés, hogy ebben mi lenne a jó nekünk? A szakértő válasza: semmi!
Kinél van a gázcsap?
A Déli Áramlat és/vagy Nabucco vitában az sem megkerülhető tényező – érvelt tovább a szakértő -, hogy a gázvezeték megépítésében, tulajdonlásában részt vesz az az ország, nevezetesen Oroszország, amelyik egyben a szállítandó gázkincs tulajdonosa is, ezért közvetlen érdeke a zavartalan ellátás biztosítása.
A Nabucco esetében ezzel szemben két gond van – emelte ki Tálas Péter. Egyrészről bizonytalan, hogy valóban elegendő gáz van-e a csővezeték feltöltésére. Az azeri gáz ugyanis jelenlegi ismereteink szerint kevés, a türkmén bizonytalan, míg az iráni mezők bevonása egyelőre politikai és egyéb biztonsági szempontok alapján igazából nem jöhet szóba. A másik gond, hogy a Nabucconál a vezetéket építő országok cégeinek semmi befolyása nem lenne például az azeri gázmezők termelésére.
Orbánnak nem tetszik
Orbán Viktor Losoncon ezzel kapcsolatban bírálta, hogy a kormány titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal „a XXI. századot és a teljes Kárpát-medencei magyar nép életét meghatározó” energiakérdésben.
900 kilométeren a tenger alatt
A Déli Áramlat gázvezeték a Krasznodari területen lévő Beregovaja kompresszorállomástól indul, s a Fekete-tengeren át jut el Bulgáriába, Várna környékére. A vezeték a tervek szerint mintegy 900 kilométeres szakaszon halad a tengerfenéken, a legmélyebb ponton a tengerszint alatt 2000 méteren, s e szakasz építése négy évet vesz igénybe – ismertette a távirati iroda.
Várnától szárazföldön megy tovább a Déli Áramlat, egyik ága Dél-Olaszország felé, másik ága Közép-Európa irányába, s az utóbbi ág halad át Magyarországon, az ausztriai Baumgarten felé. A tervek szerint a vezetékrendszer évi 31 milliárd köbméter gázt szállít Oroszországból Európa felé, s ebből a magyar-orosz megállapodás értelmében a magyarországi ágon legalább évi 10 milliárd köbméter halad át.
A magyar szakasz kétmilliárd dollárba kerül
Az építkezés költségeit mintegy 10 milliárd dollárra becsülik. A magyar szakasz építésének költsége mintegy kétmilliárd dollár, megtérülése 15 év. A vezetéket moszkvai számítások szerint 2013-ban helyezik üzembe.
A Déli Áramlat – és a szintén épülő Északi Áramlat – célja a Gazprom Európába irányuló szállítási útvonalainak diverzifikálása, továbbá az, hogy a Gazprom jelentősen – a jelenlegi évi 150 milliárdról mintegy 200 milliárd köbméterre – növelni tudja a jelenleg csak a Jamal-Ukrajna vonalon Nyugat-Európába szállított gáz mennyiségét.
