Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma a Magyar Tudományos Akadémián három fő adóreform-javaslatot ismertetett előadásában. A miniszterelnök jelezte: több hónapos egyeztetési folyamat kezdődik a társadalmi partnerekkel, szakmai, érdekképviseleti és civilszervezetekkel.
A csomagok alapja, hogy az adóterhelés szintje 2009-ben 200-250 milliárd forinttal csökken, további forrást az adóátrendezések jelentenek.
Szuperbruttósítás
Egy bruttósítást már sokan átéltek – az adórendszer bevezetésekor történt: a nettó bért felbruttósították, majd nettóban mindenki azt kapta vissza, amit addig hazavitt. A szuperbruttósításkor hasonló történne: a bruttó bérbe beletartoznának azok a járulékok, amelyeket most a munkaadó fizet. Az szja továbbra is progresszíven növekedne (20, 30, 35 százalék), a járulékok viszont csökkenő métékben növekednének (30 -25 százalék).
Mindez 400 milliárd forint bevételcsökkenéssel járna, amit az szja-kedvezmények szűkítésével, illetve a társasági adó 20 százalékossá válásával lehetne ellensúlyozni.
A magasabb keresetek nettó értéke emelkedik, az alacsonyabbaké csökken, kivéve, ha ezt a hatást (mint azt történt az első bruttósításkor) kompenzálják. Így viszont növekszik az alacsonyabb keresetek bérköltsége, ami a foglalkoztatásra visszafogólag hat, viszont növekednek a reálkeresetek.
Szja-fókuszú csökkentés
Adókulcs 2,5 millió éves jövedelemig 20 százalék, felette 30 százalék lenne, s megszűnne a különadó is. Az iparűzési adó egy százalékosra csökkenne, és megszűnne a kulturális járulék. Mindehhez társul egy 1,5 százalékpontos járulékcsökkentés is. Ez 690 milliárd forintba kerülne. Az ára ingatlanadó, helyi (2 százalékos) társasági adó, 20 százalékos társasági adó, és az szja-kedvezmények szűkítése lenne. Mindezekből együtt 270 milliárd forintos bevétel származna.
A miniszterelnöki előadás összefoglaló diája. Forrás: Miniszterelnok.hu
A Kopint-Tárki Rt. korábbi tanulmánya kiszámolta az ingatlanadó hatását kétféle módon is: negyedszázalékos adókulcs a lakásokra, félszázalékos adókulcs az egyéb ingatlanokra; félszázalékos adókulcs a lakásokra, egyszázalékos adókulcs az egyéb ingatlanokra. Az alacsonyabb adókulcsok mellett 280, a magasabb kulcsok mellett 561 milliárd forint lenne az ingatlanadóból származó bevétel. Tehát ennek önmagában elegendőnek kellene lennie fedezetként.
Igaz, a tanulmány olyan adóval számolt, amely minden ingatlant érint, itt viszont nem tudjuk pontosan, miféle ingatlanadóról beszélünk.
Járulékfókuszú adócsökkentés
A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) javaslata úgy módosítva, hogy a nagyarányú járulékcsökkentésben a tíz fő alatt foglalkoztató cégek részesülhetnének, s csak a minimálbér másfél–kétszereséig. (A prezentáció nem szól arról, hogy ennek fényében az elvárt járulék alapja továbbra is a minimálbér kétszerese-e.)
A tételes egészségügyi hozzájárulás 2009-ben felére csökkenne, 2010-ben megszűnne. A javaslat fedezetéül a rehabilitációs járulék emelése, gépkocsi-elszámolás szigorítása, kisebb adóalap-szélesítő lépések szolgálnának. Az adóváltozások 2009-es bevezetéséhez a miniszterelnök szerint áprilisra el kell készíteni a törvényi normaszöveget, május-júniusra pedig a parlament elé vihető törvényjavaslattal kell előállni.
