Azt hallani, hogy az ORTT-tagok többsége marad a mandátumok március végi lejárta után is, Önt viszont nem jelöli újra a köztársasági elnök és a miniszterelnök. Csalódott?
Tudja már, hogy hol folytatja?
Négy évet töltött az ORTT élén, éppen abban az időszakban, amikor a médiatörvény passzusait betartatni a megváltozott piaci körülmények között szinte lehetetlen küldetésnek bizonyult. Sikeresnek ítéli elnöki ténykedését?
Amikor 2004-ben elnöki pozícióba került, azt nyilatkozta: „nem készülök forradalomra; ez egy viszonylag jól működő struktúra és rendszer”. 2008-ban miként vélekedik arról az ORTT-ről, amely az új médiatörvény életbelépésével a tervek szerint meg fog szűnni?
Ön szerint fel lehet majd állítani olyan új médiahatóságot, amelyik hatékonyan felügyeli a médiapiacot, és ellentmondást nem tűrően lép fel a törvénysértő műsorszolgáltatókkal szemben?
A legnagyobb műsorszolgáltatókat, az RTL Klubot, a Tv 2-t, a Sláger és a Danubius Rádiót is kordában lehet majd tartani?
Mindez főképp azért merül fel, mert a két nagy kereskedelmi tévé és rádió számtalanszor megszegte a szabályokat az elmúlt években, az ORTT pedig gyengének bizonyult velük szemben. Nem adott elég eszközt az önök kezébe a médiatörvény?
Évente mekkora bírságot vetettek ki összesen a szabálysértőkre? És ezen belül a nagy adókra?
Volt értelme? Be tudták hajtani a bírságokat?
A bírságként beszedett összegeket pályázat nélkül a politikai pártok által delegált testületi tagok osztják szét különböző kezdeményezésekre, például a médiához nem túlságosan közel álló Kübekházi Operettfalu támogatására, illetve a számtalan lemezeladási rekordot magáénak tudó Omega együttes koncertturnéjára. Nem kellene jobban átgondolni a támogatási rendszert?
Záróra előtt
Nem csak az ORTT hibája, hogy a médiahatóság nem tudta ellátni a piac működésének felügyeletét. Sokkal inkább ludas az 1997-ben elfogadott médiatörvény, amelynek passzusait nem lehetett alkalmazni a robbanásszerűen fejlődő ágazatban. Kovács György házon belülről, az iroda főigazgatói székéből került az ORTT elnöki posztjára négy éve. Korlátozott lehetőségei neki sem engedték meg, hogy maradandót alkosson. Hivatalba lépésekor azt nyilatkozta az MTI-nek: „Szükségesnek tartom, hogy ne csak akkor ismerjenek meg minket, amikor botrány van, amikor valakinek nem tetsző döntés születik”. Pedig visszhangot továbbra is csak ilyen esetben sikerült kelteniük. Irányítása alatt a médiahatóság intézkedései többször közröhej tárgyává válták. Elég csak a legutóbbi ominózus közleményükre gondolni, amelyben az MR2-Petőfi Rádiót szólították fel a törvénysértő magatartás megszüntetésére és a közszolgálatiság fogalmának újrameghatározására, amiért az könnyűzenét kezdett sugározni.
Tervezte azt is, hogy a sajtóperekhez hasonló gyors és hatékony ítélkezési rendszert kellene bevezetni a nagy médiacégekkel szemben, ha törvényt sértenek. Ehhez képest a szankciók továbbra is légüres térben mozognak, az ügyek túlnyomó része a bíróságon landol, s ilyenkor akár három-négy évet is várat magára a jogerős ítélet. A Viasat 3 esete jól példázza ezt.
De akadnak ezeknél még inkább kifogásolható döntéseik: például a kereskedelmi adóktól kialkudott tízmilliós büntetések szétosztása pályázatok nélkül. A testületben mindenesetre pártállástól függetlenül mindig nagy az egyetértés az összesen akár 200–300 millió forintot is kitevő keretösszeg „kiutalásáról” a legkülönfélébb szervezeteknek.
Kovács György távozásával nem oldódik meg az időközben jogosítványai egy részétől megfosztott ORTT problémája. A sóhivatalként működő szervezet a hatályos médiatörvénnyel együtt elveszítette létjogosultságát. Csak abban bízhatunk, hogy az új médiatörvény, amelyhez még véletlenül sem veszik alapul az ORTT-tervezetét, egy az eddiginél hatékonyabb és kevésbé politikai alapokon álló szervezetet rendel majd a média felügyeletére.
Annak ellenére, hogy a két nagy tévétársaság, az RTL Klub és a Tv 2 folyamatosan megszegte a szabályokat, a sokak által bírált nagyon alacsony koncessziós díj (1,5 milliárd) ellenében hosszabbítottak szerződést. Miért?
Persze vannak, akiknek nem kedvezett sem a médiatörvény, sem pedig az ORTT. Többen a médiahatóság saraként tűntetik föl azt is, hogy nem egy televízió elköltözött Magyarországról. Gáspárik Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke korábban azt nyilatkozta a Marketing&Médiának: „Nem tudom, hogy a törvényeink engedékenyebbek-e, mint a magyaroké, mindenesetre itt a piacra bízunk sok mindent és a bürokrácia is kisebb”. Lehet, hogy nálunk is szemléletváltásra volna szükség?
A digitális televíziózás piacnyerésével sok minden megváltozik. Legfőképp várhatóan a kínálat: számtalan tévé és tengernyi műsor közül választhatunk. Nem fél, hogy még több színvonaltalan program áraszt el majd bennünket?
Lát lehetőséget arra, hogy a médiapiacon az értékes, minőségi programoknak is tömegek hódoljanak?
Mit gondol, a „nagyon zene” lehet közszolgálati és minőségi egyaránt?
Az MR2-Petőfi vizsgálatuk alapján törvénysértően működik. Felszólították őket a jogsértés beszűntetésére, a szakmát pedig a közszolgálat tartalmának közmegegyezésen nyugvó meghatározására. Nem ciki, hogy az adó még mindig szinte kizárólag csak zenét sugároz, a törvény pedig jelenleg is meghatározza a közszolgálati feladatokat? Lesz-e, és ha igen, mi a következő lépés?
Az ORTT hatáskörét nagyon megnyirbálta az Országgyűlés a 2007. végi törvénymódosításával. A testületnek nem áll módjában többek között műsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó pályázatot kiírni, elbírálni, jogosultságot megújítani, műsorszolgáltatási szerződést kötni. Egyáltalán akkor mire koncentrálnak a megszűnés előtt?
Sok pénzt, mintegy százmillió forintot költöttek az új médiatörvény-javaslat előkészítésére. Viszont mégsem ez az anyag lett a befutó. Nem tartja kidobott pénznek az erre áldozott összeget?
Ön szerint lesz még az idén megegyezés a médiatörvény módosításáról? Azt ugyanis tavaszra tervezték, de erre egyre kisebb az esély.
A politikai szálak túlontúl áthatják a médiahatóság tevékenységét. Nem gondolja, hogy sokkal hatékonyabban működhetne egy olyan utódszervezet, amelynek tagságát politikai delegáltak helyett szakemberek alkotnák?
