A tanulmány rámutat, hogy az első számú vállalati kommunikációs vezető szakmai háttere, kommunikációs céljai és vállalaton belüli kapcsolatrendszere nagyban befolyásolja, hogy a vállalat kommunikációs gépezete mennyiben képes pozitívan befolyásolni a cég hírnevét. A kutatásból az is kiderül, hogy a világ vezető vállalatainak kommunikációs vezetői tovább töltik be posztjukat, kevesebb a riválisuk, és közvetlenül a vezérigazgatónak jelentenek.
„A kommunikációs vezetők felemelkedése” című tanulmány, melyben a Fortune magazin 500-as listáján szereplő amerikai és európai vállalatok 141 kommunikációs vezetőjének megkérdezésével készült, a világ legelismertebb vállalatai, azaz a hírnevüket tekintve az iparág vezető vállalatai, és a „feltörekvő”, azaz az iparág alsó felében elhelyezkedő vállalatok kommunikácisó vezetőinek válaszait hasonlítja össze.
„A gyorsan változó, dinamikus vállalati környezetben a szóvivőkre egyre inkább a vezérigazgató partnereként tekintenek a cég hírnevét építő munkában – mondta el George Jamison, a Spencer Stuart vállalati kommunikációs szakcsoportjának vezetője. – A kommunikációs vezetőktől manapság azt várják el, hogy értéket teremtsenek, és csökkentsék a kockázatokat.”
A kutatás kimutatta, hogy a világ legelismertebb vállalatainak szóvivői sokkal előkelőbb helyen szerepelnek a vállalati struktúrában és tovább töltik be posztjukat, mint a „feltörekvő” vállalatoknál dolgozó kollégáik. Ezen túlmenően az elismert vállalatok első számú kommunikációs vezetőinek mintegy egyharmada (34 százalékuk) a vállalati hírnév építését nevezte meg elsődleges prioritásként a 2008-as évre, míg a többi vállalatnál ez az arány nem éri el a válaszadók egy negyedét (21 százalék). A „feltörekvő” vállalatok szóvivői több időt töltenek termék- és kríziskommunikációval, míg a legelismertebb vállalatok első számú kommunikációs vezetői a legtöbb időt társadalmi felelősségvállalásra, és a vállalati hírnév építésére szánják.
“A kutatás a magyar kommunikációs szakemberek számára is tanulságul szolgál, hiszen itthon a kommunikáció szerepe még sokszor információ átadására, a vállalat tevékenységének egyirányú bemutatására szorítkozik. Az internet korában ez elavult gyakorlatnak számít, sőt a társadalom legkülönbözőbb szereplőitől való függésnek. Amikor a cég piaci értékének akár 40 százalékát is adhatja a vállalati hírnév, akkor a kommunikációs vezetők fokozott feladata lenne a vállalatvezetők meggyőzése arról, hogy a kommunikációtól nem csak taktikai végrehajtást, hanem stratégiai értékteremtést is remélhetnek” – mondta el Dr. Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép-kelet európai régiójának ügyvezető igazgatója.
