Az elmúlt hónapokban számos hír foglalkozott a német nyomtatott sajtó válságáról. A Der Spiegelnél bejelentették, hogy 14 évi szolgálat után, 2008 végén menesztik Stefan Aust főszerkesztőt. A 105 ezres példányszámú Financial Times Deutschland (FTD) brit tulajdonosa, a Pearson konszern pedig szeretett volna megszabadulni ötvenszázalékos részesedésétől, de a Spiegellel tervezett házasságból nem lett semmi, mert a lap munkatársai komoly gazdasági rizikót láttak az ügyletben. Így végül az FTD másik fele, a Bertelsmann leányvállalata, a Grüner + Jahr kiadó vette át „bagóért” a tekintélyesnek mondott lap pakettjét.
Változó lapjárás
Hónapokig várt vevőre az egyik legsikeresebb napilap, a müncheni Süddeutsche Zeitung is. A lap öt család és a Stuttgarter Zeitungot is kiadó Südwestdeutsche Medien Holding (SWMH) tulajdonában van. Az öt família közül négy a „csúcson” akart kiszállni, s a többségi részesedésért 1-1,2 milliárd eurót szeretett volna kasszírozni. A lap iránt az M. DuMont Schauberg (Frankfurter Rundschau, Kolner Stadt-Anzeiger), a WAZ csoport (Westdeusche Allgemeine Zeitung, Magyarországon: Pannon Lapok, HVG), valamint a stuttgarti Holtzbrinck csoport (Handelsblatt, Die Zeit, Der Tagesspiege) is érdeklődött. Végül decemberben az SWMH jutott hozzá a részvénycsomaghoz. Szakértők szinte biztosra veszik, hogy tranzakció további átrendeződési, illetve koncentrációs hullámot indíthat el a német médiapiacon.
Csökkenő érdeklődés
A lappiacon ráadásul az is komoly problémát jelent, hogy folyamatosan zsugorodik az olvasói bázis. A Német Lapkiadók Szövetségének legutolsó jelentése szerint a példányszámok megállíthatatlanul erodálódnak (tavaly több mint kétszázalékos csökkenést regisztráltak). A világ ötödik legnagyobb, komoly tradíciójú lappiacán különösen a minőségi újságok példányszámesése és tekintélyvesztése ad okot aggodalomra. Mindegyik kiadó keresi a bűvös megoldásokat a szerkesztőségek karcsúsításával, részlegek összevonásával, új, kisebb formátumokkal és dizájnváltással, ennek ellenére a tavalyi év harmadik negyedének adatai szerint a piacvezető lapoknál sem tudták megfordítani a tendenciát. A példányszámok csökkentek vagy stagnáltak. A „bűnös” természetesen az internet, amely ellenállhatatlanul kényszeríti ki a változásokat. A Computer-und Technik-Analyse 2007-es adatai szerint Németországban az internethasználók száma egy év alatt hat százalékkal, 35,8 millióra nőtt, s közülük csaknem húszmillióan már napi rendszerességgel szörfölnek a világhálón. A Bitkom felméréséből pedig az is kiderül, hogy a tavalyi év első félében a húsz legnagyobb német hírportál 1,8 milliárd klikkelést könyvelhetett el, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy az internet egyre inkább felértékelődik mint információ- és hírforrás. A világhálós konkurencia azonban önmagában nem okolható a veszteségekért, hiszen a statisztikák szerint a minőségi lapok iránti kereslet már 1989 óta folyamatosan csökken, a net elterjedése az elmúlt évtizedben csak felerősítette ezt a tendenciát.
Webes útkeresés
Tudta-e?
A német lapkiadók szövetségének adatai szerint 2006-ban a reklámbevételek nem érték el az 1998-as adatokat, 2007-ben pedig a lappiac négyszáz legolvasottabb lapjában a hirdetési oldalak száma három százalékkal csökkent.
Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a kiadók egyre gyakrabban kacsingatnak az internet felé, ezzel is a több lábon állás stratégiáját erősítve. Számos német médiacég – a Facebook, a YouTube és a MySpace sikerét látva – az újonnan alapított helyi közösségi portálokba kezdett invesztálni. Az elmúlt hónapokban a Holtzbrinck, a Magyarországon is erős piaci pozíciójú Axel Springer és a Burda (Focus) is megkezdte multimédia-birodalmának kiépítését, s a web 2-be invesztált annak jeléül, hogy a kiadók médiapiaci „étvágya” változóban van. A Holzbrinck például 85 millió euróért megvásárolta a StudiVZ-t, amely a diákok internetes találkahelye, s a Facebookhoz hasonló sikerben reménykedik. A Springer 215 millió euróért többségi tulajdont szerzett a Zanoxban, a Burda pedig a Sevenload videomegosztóba invesztált, a YouTube sikerét szem előtt tartva. Követve az amerikai és brit példákat, az átalakulóban lévő német sajtópiac idei éve még bizonyára sok meglepetést tartogat számunkra.
