Üzleti tippek

Teljes a bizonytalanság a számlázásban

A könyvelők érdekképviselői beszélgetni akarnak a Pézügyminisztériummal az új áfatörvényről, mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordulnának. Sok vállalkozó egyszerűen nem tudja, hogyan is kellene számláznia.

Elkészült a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alkotmánybírósági beadványa az új áfatörvénnyel kapcsolatban. Az MKOE egyelőre nem nyújtja be az Alkotmánybíróságnak, megvárják a február 11-ét, ekkor fognak a Pénzügyminisztériumban (PM) szakállamtitkári szinten tárgyalni az új áfatörvénnyel kapcsolatos gondokról.

Az MKOE vezetői abban bíznak, hogy a beszélgetésen sikerül tisztázni a homályos pontokat, így a beadvány benyújtása – amely egyébként már kész, kidolgozott állapotban van – szükségtelenné válik.

Balladai köd az áfa körül

A szövetség szerint az új áfatörvény több helyen nem egyértelmű, ezzel ellentmond a jogbiztonság elvének, hiszen nem látszik tisztán, hogyan is kell törvényesen eljárni bizonyos ügyekben – például hogyan kell számlázni. Számos vállalkozó egyszerűen nem tudja, hogy fordítottan vagy hagyományos módon áfázzon, s ebben az adóhatóság (amely csak jogalkalmazó) sem tud mindig tanáccsal szolgálni.

Súlyos gond az új jogszabállyal a szövetség szerint, hogy az áfatörvény a fordított áfázás alapjának az ingatlan fogalmát tekinti, míg a törvény alapjául szolgáló EU-irányelv (2006. november 28.-i 2006/112/EK) az építési tevékenységre helyezi a hangsúlyt.

Az MKOE véleménye szerint ki kellene jelentenie PM-nek, hogy akkor kell fordítottan áfázni, ha a szolgáltatás kifejezetten építéssel, építtetéssel kapcsolatos – így például egy takarítónak akkor kellene fordítottan áfáznia, amikor építkezésen takarít. Az építési napló segítségével lenne ellenőrizhető, eleget tesz-e a vállalkozás a fordított áfázás kötelezettségének.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) novemberi adókonferenciáján Csobáczy Péter, a PM főosztályvezetője az új áfatörvénnyel kapcsolatban azt mondta: az új jogszabály a régivel ellentétben nem egyes esetekhez kötődően mondja meg, mit kell tenni. Az új törvény általánosan rendelkezik, így a szabályozás a korábbinál áttekinthetőbb – vélte akkor a szakember.

Állásfoglalásokra várva

A dedukcióval azonban sokaknak gondjuk van, a Magyar Lízingszövetség vezetői panaszolták el csütörtöki sajtótájékoztatójukon: a lízing fogalma kikerült az új áfatörvényből, s a lízingcégek teljes bizonytalanságban vannak a számlázás helyes módja felől. Állásfoglalást kértek a Pénzügyminisztériumtól, ám beadványukra két és fél hónapja nem kaptak választ.

A minisztériumtól az FN is számlázáshoz kapcsolódó kérdésben kért állásfoglalást, véleményt, bár nem az új áfatörvény, hanem a 47/2007 számú rendeletükkel kapcsolatban. Ez 2008. január 1.-től előírja, hogy minden vállalkozásnak, amely számítógépes szoftverrel állít elő számlát, a szoftver gyártójától a nevére szóló nyilatkozattal kell rendelkeznie arról, hogy a program a hatályos jogszabályoknak megfelelő.

A gépi számlás szoftverekkel foglalkozó Számadó Kft. szerint ha a vállalkozó olyan gépi számlát fogad be, amelynek kibocsátója nem rendelkezik a fenti nyilatkozattal, az adóhatóság a számlát kiemeli és adóhiányt állapít meg nála. Hogy ez valóban így van-e, egyelőre rejtély, mert az adóhatóság szerint az ügyben a PM-nek kell megnyilvánulnia – lévén az ő rendeletükről van szó – tőlük viszont még nem kaptunk választ.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik