Jövő év elejétől minimálbér 69 ezer forintra emelkedik, ami magával vonja a befizetendő járulékok arányos növekedését is. Így a minimálbér után januártól kezdődően havonta 32 655 forintot kell összesen befizetni.
A szakképzett alkalmazottak garantált bérminimuma is változik. Akiknek nincs még meg a legalább kétéves gyakorlati idejük, azoknak 82 800 forintra; a két év, vagy ennél több gyakorlati idővel rendelkezőknek pedig 86 300 forintra emelkedik a bruttó havi munkabérminimuma (ami szintén hat a járulékbefizetési kötelezettségre).
Nyugdíj – köszönjük, nem kérjük?
A korkedvezményes nyugdíjasoknak célszerű lesz már év közben folyamatosan számon tartani jövedelmeiket. Korkedvezményes nyugdíj mellett, amennyiben a minimálbér összegénél kevesebb jövedelmet szerez a nyugdíjas, amellett továbbra is folyósítják majd számára a nyugdíjat is. Éves szinten, amikor a nyugdíj nélkül számított jövedelem eléri a 828 ezer forintot, attól az időponttól a nyugdíj folyósítását szüneteltetni fogják. Ezt minden érintettnek magának kell majd jeleznie.
Felmerül a kérdés, a korkedvezményes nyugdíjban részesülő, még fizikailag jó teherbírású honfitársaink mit tesznek akkor, ha nyugdíj melletti jövedelmük eléri a megadott szintet? Bejelentik a hivatalba, hogy köszönik, nem kérik az év további részében a nyugdíjat, vagy megkérik munkáltatóikat, hogy a fennmaradó hónapokban inkább feketén dolgozhassanak…
Akinek nyugdíja mellett kiegészítő tevékenységként vállalkozása van, annak havonta fizetnie kell 4350 forint egészségbiztosítási járulékot, valamint a vállalkozói kivét után további 9,5 százalék nyugdíjbiztosítást is be kell fizetnie.
Új év, új áfatörvény
Az általános forgalmi adóval kapcsolatban is életbe lép néhány új változás. Egyik például, hogy ezentúl adóznia kell a szolgáltatást nyújtónak az ingyenes szolgáltatások esetén is, ha ehhez levonási joga kapcsolódik. Ilyen lehet a közcélú adományként nyújtott ingyenes szolgáltatás.
A folyamatos termékértékesítés, szolgáltatás fogalmát felváltják a részletfizetés és a határozott időtartamra szóló elszámolás kategóriái. Ezek például a közmű, hírlap-előfizetés, bérleti díj esetén lépnek érvénybe. Ilyenkor az adófizetés időpontja megegyezik az esedékesség időpontjával.
Változik a számlahelyesbítés módja is. Csak akkor érvényesíthető az adóalap csökkentése, ha a vevőhöz megérkezett a módosító számla, vagy a visszajáró ellenérték.
Januártól az adómentes szolgáltatásokat már nem SZJ szám alapján határozza meg a törvény, hanem magát a tevékenységeket sorolja fel. Megszűnik a tárgyi adómentes fogalom, helyette a „kizárólag közérdekű célt szolgáló” teljesítés lép.
Időben kell számlázni
Jövőre már mindent a teljesítésig, vagy legkésőbb a teljesítést követő 15 napon belül ki kell számlázni. Azaz nem telhet el 15 napnál több idő a teljesítés és a számlázás között.
Az áfa-visszaigénylésekben is jelentős változás történik. Az áfabevallás gyakoriságát nem a megelőző év, hanem a tárgyévet megelőző második év alapján kell megállapítani.
Az áfa akkor igényelhető vissza, ha az áfatöbblet havi bevalló esetén eléri, vagy meghaladja az 1 millió forintot. Negyedéves bevalló esetén ugyanez 250 ezer forint, éves bevallónál pedig 50 ezer forint. Az áfa-visszaigénylésnek mostantól már nem feltétele a 4 millió forintos árbevétel elérése, az alanyi adómentesség határa 5 millió forintra emelkedik.
Bizonyos, például az építőiparhoz kötődő tevékenységekre bevezetik a fordított adózást. A
Az év eleji megszületése után egyből megszüntetett elvártadó-tervezet helyett idén július 1-jétől életbe lépett a jövedelem-, nyereségminimum alkalmazása. Abban az esetben, hogyha az adózó adózás előtti eredménye vagy adóalapja közül a nagyobbik nem éri el a nyereségminimumot, ami a korrigált összes bevétel 2%-a, akkor két lehetőségből választhat. Vagy a nyereségminimum alapján fizeti a társasági adót, illetve vállalkozói jövedelemadót, vagy „ragaszkodik” a tényleges adóalapjához, és a bevallásához kitölt egy információs kérdőívet. Ezeket a vállalkozásokat 30 napon belül értesíti az APEH, hogy ellenőrzésre berendeli-e. Feltehetően igen, az adóhatóság erre az ellenőzési célra többletforrásokat kap.
A hideg étkezési hozzájárulás ötezerről hatezer forintra emelkedik, a meleg étkezési hozzájárulás pedig tízről tizenkétezerre. Az iskolakezdési támogatás a havi minimálbér 30 százaléka, azaz 20 700 forint lesz. Az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás együtt maximum a minimálbér 30 százaléka lehet.
Az adójóváírásnál is történt átalakítás: megszűnik a külön alap- és kiegészítő adójóváírás. Ehhez képest egységes adójóváírás alkalmazható, melynek maximum összege 11 340 forint/hó. Ez teljes egészében az évi 1 millió 250 ezer forint jövedelem alatt érvényesíthető.
Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény! Tehát, ha valaki eladja a lakását, és az ebből származó jövedelmet egy másik lakás vásárlására fordítja, az jövőre már nem mentesül automatikusan az szja-fizetés alól. Külön kérvényre, rossz szociális helyzetre való tekintettel azonban ezt a mentességet továbbra is megítélheti az APEH. Akad más fontos változás is az ingatlanokkal kapcsolatban, amelyekről bővebben itt olvashat.
Egyéb változások
Amennyiben a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, akkor annak 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni, és utána meg kell fizetni a természetbeni juttatás adóját. Újdonság, hogy az ingyenes hívások után is adót kell fizetni.
2008. március 1-jétől bevonják az 1 és 2 forintosokat. Ez magával vonzza a forintalapú bevallások kerekítésének változását is, azaz 0–2-ig nullára, 3–5 között pedig ötre kerekítünk.
Új TEÁOR-t is kiadnak a 2008-as évre. A cégek tevékenységét a cégbíróság és az APEH átalakítja majd az új lista szerint. Ahol nem találnak megfelelő számot a tevékenységhez, ott az adózót értesíteni fogják.
Növekvő szigor, új számlatömbök
A mulasztási bírság vállalkozásoknál 500 ezer forint lesz, de a számlakibocsátás elmulasztását akár 1 millió forinttal is szankcionálhatják. Ugyanez vonatkozik a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatására és az igazolatlan eredetű áru forgalmazására.
Az újonnan alakuló cégek 20 százalékát a bejegyzést követő három hónapon belül véletlenszerű kiválasztással regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés alá vonják.
Jövőre megnő az alkalmazottak felelőssége is. A nyugta kiállításának elmulasztása miatt az alkalmazott mint magánszemély is felelősségre vonható lesz jövőre.
2008. január 1-jétől már csak olyan új számlatömböket lehet használni, amelyek azonosító számai betűjellel és számmal együtt maximum 12 karakteresek, és a számlatömb alján 2007. évi gyártás található. A jelenlegi már használt, vagy még használatba sem vett tömböket le kell selejtezni, irattározni, és használni már nem szabad őket.
