Üzleti tippek

Megalapozott múlt, biztos jövő

Egyaránt jól szerepelt az Üzlet & Siker idei pályázatán a Havária Kft. és a Havária tulajdonosai által alapított Larssen Depo Kft., két kapcsolt, közös tulajdonú vállalkozás.

A Havária Kft. speciális szaképítéssel, úgynevezett szádlemezek lehajtásával, húzásával, beépítésével foglalkozik. A Larssen Depo Kft. pedig az e tevékenységhez szükséges szádlemezek forgalmazásával és bérbeadásával.

Névjegyek



Cég neve: Havária Speciális Építő Kft.
Az alapítás éve: 1989
Ügyvezető: Körmendi Lukács, 65 éves
Ágazat, főtevékenység: építőipar, egyéb speciális szaképítés 4525 (ez a szám mit keres itt???? K.)
Alkalmazotti létszám: 45
Árbevétel: 713 millió forint
Indult-e korábban a pályázaton? Nem

Cég neve: Larssen Depo Kft.
Az alapítás éve: 1996
Ügyvezető: Mitró Tamás, 54 éves
Ágazat, főtevékenység: érc-, vas- és fém-nagykereskedelem
Alkalmazotti létszám: 4
Árbevétel: 403 millió forint
Indult-e korábban a pályázaton? Nem

Szádlemezekből készülnek a vízzáró szádfalak, amelyeket munkagödrök körülzárásához, földmegtámasztás céljából használnak, kikötők partfalaiba, mederelzárásnak vagy árvízvédelmi gát szakadásainak elzárásához építik be ezeket a nagyméretű, speciális acéllemezeket a legkorszerűbb vibrációs gépek alkalmazásával. A két céget és a cégvezetőket, Körmendi Lukácsot és Mitró Tamást együtt mutatjuk be.

Vállalkozásuk hírnevének, ismertségének növekedését várta elsősorban az Üzlet & Siker pályázatától Mitró Tamás, a Larssen Depo ügyvezetője, míg a Havária Kft.-t vezető Körmendi Lukács a megrendelői bizalom növekedését tartja fontosnak. A pályázat részben visszaigazolta a cégről kialakított véleményüket, és megerősítette saját értékmeghatározásukat.

Körmendi Lukács bízik benne, hogy partnereik körében a bizalmi tőkéjüket tovább erősíti a Minősített Vállalkozás-cím elnyerése, s tovább növeli tevékenységük ISO 09001–ISO 14001 minősítésének összhatását. Hasonlóan vélekedik erről Mitró Tamás is: minden elismerés számít a piacon, különösen a komoly, megbízható, megfelelő információval rendelkező partnerek esetében. Reményeik szerint a cím megjelenítése konkrét eredményeket is hoz majd.

Mindkét cégvezető úgy véli, van a kkv-knak jövőjük Magyarországon. Körmendi Lukács szerint ennek feltétele, hogy a piac felhagyjon a minőséget nélkülöző, mindig a „legolcsóbbat” kínáló cégek foglalkoztatásával. Szerinte ugyanis a minőséget figyelmen kívül hagyó megrendelők inkorrekt árszínvonalat igénylő magatartása ellehetetleníti, megfojtja a kkv-kat, mivel a nyomott áron dolgoztatott cégek előbb-utóbb tönkremennek. Meggyőződése, hogy a specializálódás, a kiemelkedő minőség lehet az ellenszer, amely növeli a kkv-k fontosságát, keresettségét a piacon.

Ehhez Mitró Tamás azt is hozzáteszi: a jelenlegi helyzetben a speciális kkv-knak csak akkor van jövőjük, ha tevékenységüket kiváló minőségben végzik, pontos, megbízható partneri kapcsolatot építenek ki széles körben. Jelentős hányaduk azonban nem speciális tevékenységet végez, ezeknél indokolt lehet a fúzió. Annál is inkább, mert jelenleg minőséget, műszaki-gazdasági biztonságot csak a nagy, tőkeerős vállalkozások remélhetnek.
Körmendi Lukács azzal fűzi tovább ezt a gondolatot, hogy a mindenáron való növekedés és fúzió is lehet zsákutca. Mivel a magyarországi piac véges, egy túlfejlesztett cég nem tudja minden esetben a nagyságrendjét érvényesíteni itthon, tehát terjeszkednie kell a határokon túl is.

Arról, hogy a gazdasági megszorító intézkedések közepette, politikailag instabil légkörben milyen kitörési pontokat találhatnak a kkv-k, Mitró Tamás azt mondja, jelen gazdasági helyzetben a „túlélésen” felül a biztos, megalapozott múlt, a megfelelő tartalékok megléte, a szaktudás és a tapasztalat lehet a kitörési pont. Folyamatos fejlődés, önképzés, új technológiák bevezetése és hosszú távú stratégia kialakítása.

Körmendi Lukács szerint pedig a specializálódás és a minőségi szolgáltatás kínál kitörési pontot. A kkv-k tőkehiányát jobb pályázati feltételekkel kellene gyors ütemben felzárkóztatni, mondja, mielőtt a monopolcégek az alacsony színvonalú beszállítókat is külföldi kkv-kal váltják fel. Mert ha ez bekövetkezik, akkor csak alantas, olcsó munkák maradnak a hazai vállalkozóknak. Márpedig a hazai kkv-k tönkremenetele nagy csapást mérne a gazdaságra, mert kezelhetetlenül növelné a munkanélküliséget. A megélhetési kényszer pedig a szürke-, illetve feketegazdaságot erősíti, mert akinek nincs veszítenivalója, azt nem lehet adókkal megfélemlíteni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik