2007 elején a pályázatok kiírói azt vetítették előre, hogy a rászorult térségek és a kisvállalkozások lesznek a fő kedvezményezettek, a pályázati rendszer pedig egyszerűbb és gyorsabb lesz – emlékeztet az MKIK ma kiadott közleménye.
Könnyítések
A kamara elismeri, hogy történtek könnyítések: a normatív alapú támogatásnál a kis értékű (1-5 millió forintos) támogatásoknál: csak a jogosultságot vizsgálják, egyszerűsített (adatlap jellegű) igénylőlapot használnak; a biztosítéki feltételek kedvezőbbek; az államigazgatási igazolásokat nem a pályázónak kell beszereznie; az igényléshez nem kell hiteles okiratokat csatolni, ezeket csak az adott pályázat nyerteseinek kell benyújtaniuk.
Az intézkedések pozitív hatása azonban a kamara szerint eltörpül ahhoz képest, amit az eljárási szabályok, a rugalmatlan pályázati feltételek jelentenek a pályázók, különösen a kisvállalkozások mindennapi életében.
Merev szabályozás
A vállalkozások lényegében szűk köre jut vissza nem térítendő fejlesztési forrásokhoz. A merev szabályozás, a sokszor nem életszerű pályázati feltételek leginkább a mikro- és kisvállalkozások elől zárják el a támogatásokat. Kevesebb, de átlátható, a vállalkozások igényeihez „testre szabott”, komplex programok indítása célravezetőbb lenne – vélik a kamaránál.
Molnárka Gábor pályázati tanácsadó, az FN pályázatokról szóló blogjának szerzője elmondta: az MKIK kritikájának egy részével egyetért. Gondok vannak a tájékoztatással, lassan születnek a döntések. A tanácsadó szerint ugyanakkor egyszerűsödtek a pályázati kiírások szövegei. A kevesebb, általánosabb témájú pályázatok meg oda vezetnének, hogy a vállalkozók találomra pályáznának, a bírálókra bízva, beleférnek-e az adott célkitűzésbe.
Nem az a baj, hogy bizonyos feltételekhez kötik már a pályázatok benyújtását, hanem inkább az, hogy a pályázati kiírások benyújtási időszaka nagyon rövid – vélte a tanácsadó.
