Ha megkérdeznénk a hazai internetezőket, mire is használják a világhálót, számos választ kapnánk: levelezés, zene- és videóletöltés, csevegés, közösségi portálok látogatása vagy akár vásárlás. Egy valami azonban szinte kivétel nélkül valamennyi válaszban szerepelne: információk, hírek elérése.
Első a hír
A hazai felhasználók 93 százaléka többek között erre a célra használja internetelérését a Szonda Ipsos és a GfK Hungária piackutató cég adatai szerint. A néhány éve még biztos első levelezés a második helyre szorult, a felmérés szerint a hazai netezők 90 százaléka használja ilyen célra is a webet. Előkelő helyen szerepel még a műsorok, programok áttekintése (65 százalék), a tanulás (59), illetve a letöltés (57). Egyszer szembetűnőbb az is, hogy mind többen használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket mindennapi életük megkönnyítésére, így például a netezők 36 százaléka intézi hivatali ügyeinek egy részét a weben, míg vásárláshoz a felhasználók ötöde veszi igénybe a világhálót.
Az internethasználati szokások ismeretében már nem okoz különösebb meglepetést, hogy a legtöbb magyar netezőnél szokássá vált a keresőoldalak látogatása, persze nem annyira hírek, inkább egyéb praktikus információk után kutatva. Az internet-hozzáféréssel bíró magyarok közül tízből kilencen havonta legalább egyszer rákattintanak valamelyik keresőoldalra a Szonda Ipsos és a Gemius Hungary adatai szerint. Ráadásul nem is kevés időt töltünk ezeken az oldalakon, a legnépszerűbb keresőszolgáltatás, a Google honlapját például 2,37 millióan keresték fel augusztusban, és átlagosan több mint öt órát töltöttek el böngészéssel.
A hazai keresőoldalak lényegesen kevesebb felhasználót vonzanak, de azért havonta így is több százezren kutatnak rajtuk információ után. Az Origo keresőjét, az Ok.hu-t 570 ezren keresték fel augusztusban, és átlagosan 53 percet töltöttek kutakodással. A Sanoma Kiadó Startlapjának keresője, a Tangó ennél is több, 780 ezer felhasználót vonzott, és 13 perc volt a weblapon töltött átlagos idő.
Kedvelt videók
Bár a keresőoldalak uralma megdönthetetlennek tűnik, szép számmal akadnak olyan internetes tartalmak, szolgáltatások, amelyek közel hasonló érdeklődést váltanak ki a hazai netezőkből. Korántsem meglepő módon, a második legnépszerűbb kattintási célpontot a magyar felhasználók körében a közösségi oldalak jelentik, amelyek közül a legnépszerűbbek már milliós táborral büszkélkedhetnek, az Iwiw például hárommillió regisztrált felhasználónál tart. A Szonda Ipsos–Gemius felmérése szerint a nethozzáféréssel rendelkezők 82 százaléka keres fel ilyen típusú weblapokat. De népszerűek a magyar netezők körében a katalógus- (gyűjtő-) oldalak és a webes e-mail szolgáltatások is, ezeket egyaránt 79 százalékuk látogatja.
Az internetezők egyre képzettebbek, már nemcsak letöltésre, böngészésre és információszerzésre használják a netet, hanem teljesen normális az e-banking, illetve a vásárlás is. A legújabb „őrület” a személyes honlapok, illetve blogok elterjedése, s ez szintén egy magasabb szintű felhasználás eredménye.
Megnövelt sávok
Előkelő helyen szerepelnek a videómegosztó portálok is, az interneteléréssel bírók közel kétharmada keres fel ilyen oldalakat. Többek között ezek növekvő kedveltségének is köszönhető, hogy folyamatosan emelkednek a fogyasztók hozzáféréssel kapcsolatos elvárásai. Az egyik legnagyobb hazai internetszolgáltató, az Invitel ügyfelei között például egyre inkább eltolódik az igény a nagyobb sávszélesség felé – közölték érdeklődésünkre a társaságnál. Az újonnan értékesített internet-előfizetések fele ugyan még az 1 Mbit/s-os csomagból kerül ki, azonban a 4 és 8 Mbit/s-os ajánlatok már a felét adják az összes értékesítésnek. Emellett a társaság meglévő ügyfeleinél is érzékelhető az a tendencia, hogy átállnak a nagyobb sávszélességre. Így aztán nem véletlen, hogy a növekvő sávszélesség hatására a letöltési forgalom is nőtt, egy év alatt mintegy 10 százalékkal. Többszörösére bővült az Invitel ügyfelei körében a feltöltési forgalom is az elmúlt egy évben, amely az ügyfélszám bővülése mellett főként az interaktivitásra lehetőséget nyújtó, feltöltésre ösztönző oldalak (közösségépítő és a videómegosztó portálok) elterjedésére és népszerűségére vezethető vissza.
Erősödő tábor
Az elmúlt években folyamatosan bővült a hazai internet-előfizetők száma, illetve ezzel párhuzamosan nagyon sokan átálltak a széles sávú webhozzáférésekre. A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint szeptember végén a telefonvonali ADSL- és a kábelnetes előfizetők száma (a négy legnagyobb kábelszolgáltató adatai alapján) 1,09 millió volt. Ez 38 százalékos növekedést jelent, míg egy évvel korábban még 50 százalékot meghaladó bővülés volt.
Míg az elmúlt években az ADSL-kapcsolatok száma nőtt dinamikusabban, addig az idén úgy tűnik, erőre kapott a kábelnetes technológia, és bár összességében az ilyen típusú hozzáférések még elmaradnak a telefonvonalasoktól, a bővülés gyorsabb ebben a szegmensben. Míg az ADSL-előfizetések száma tavaly szeptemberhez képest 33 százalékkal, 713 ezerre nőtt, addig a kábeles felhasználóké 49 százalékkal bővült, elérve a 377 ezret.
A valamilyen módon az internethez hozzáférők száma az előfizetéseknél jóval magasabb: az első fél év végén összesen közel 3,7 millióan tudtak rákapcsolódni a világhálóra a tavalyi 3,2 millió után. Jó hír a hazai tartalomszolgáltatóknak, hogy a hozzáférők száma mellett a netezési hajlandóság is nőtt, hiszen míg 2006 végén még csak 70,6 százalék volt a világhálóra havonta legalább egyszer fellátogatók aránya, addig az idei év első felében 75,4 százalék volt ez az arány.
Nyugati előny
Míg a hazai nethasználati szokások közelítenek a nyugat-európaihoz és az amerikaihoz (bár a vásárlási hajlandóság területén még komoly a lemaradásunk), a weben töltött idő tekintetében még jókora a lemaradás. Egy az IBM megbízására készített tanulmány egyenesen arra a következtetésre jut, hogy az amerikaiak kevesebb időt töltenek a tévékészülékek előtt, mint a világhálón. A felmérés során megkérdezettek 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy naponta hat órát vagy annál is többet tölt a monitor előtt ülve a neten böngészve. Ugyanakkor mindössze 9 százalékuk mondta azt, hogy ugyanennyi időt szán televíziózásra.
A Point Topic piackutató cég adatai is látványos növekedést mutatnak az internet használatban. A britek netezési szokásait vizsgálva a társaság szakemberei azt az eredményt kapták, hogy a webhozzáféréssel bírók 86,6 százaléka 6 órát vagy többet tölt a világhálón hetente otthoni gépén keresztül.
Tényleg hasznosabb játékos volt a mezőnyben Torghelle Sándor, mint Erling Haaland?
A korábbi 42-szeres válogatott futballista egy interjúban azt mondta, szerinte ő mezőnyben hasznosabb támadó volt, mint a norvég csatár. Vajon igaza van-e a Spíler TV-n szakértőként foglalkoztatott exjátékosnak?
