Megtévesztenek évről évre
Az Auchan, a Cora és a Metro aukciós újságjaikkal megtévesztették a fogyasztókat, amikor olyan termékeket kínáltak, amelyeket egyáltalán nem, vagy nem a lapokban szereplő áron lehetett megvásárolni; ezért a Metrót 35, az Auchant 30, a Corát pedig 15 millió forinra bírságolta meg hétfőn a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóra!
Első ránézésre a jogsértések és a büntetések is megszokottnak számítanak a szektorban: tavalyi összesítésünk szerint 2006 januárjától november végéig a Tescót 100, az Auchant 50 millió forintra büntették fogyasztók megtévesztéséért. Az esetek száma és a büntetési tételek nyomán arra is következtethetnénk, hogy a versenyhivatal fellépése a szektorban hatástalan, de a valóság ennél bonyolultabb.
Van visszatartó erő
Elrettentő bírságok kiszabására törekszik a GVH – nyilatkozta a FigyelőNetnek Mihálovits András. A hivatal szóvivője elmondta: az egyes bírságoknak az adott jogsértéshez képest kell visszatartó erővel bírniuk, és mivel minden eset egyedi, a büntetési összegek mechanikus összevetése kevéssé célravezető.
A szóvivő szerint a pénzbírságon túl a versenyjogsértés tényének nyilvánosságra kerülése még súlyosabb büntetés lehet a vásárlók bizalmáért küzdő cégek számára.
Enyhítő és súlyosbító körülmények
A vásárlók megtévesztésében bűnösnek talált cégek bírságának kiszámítása bonyolult, többlépcsős folyamat. A hipermarketek által elkövetett jogsértések szankcionálása első lépésében vélhetően a hivatal munkatársai abból indultak ki, hogy mekkora volt a megtévesztésre alkalmas információk elterjesztésének kommunikációs költsége, mert a cégek minimálisan azt várják, hogy ezek térüljenek meg – olvasható a GVH honlapján található ismertetőben.
Ha „becsalogató” reklámok miatt marasztal el a GVH, a büntetés kiszabásakor nemcsak az érintett áruk, de más, a fogyasztók által „ésszerűen” vásárolható egyéb áruk forgalmát is figyelembe veszik az alapbírság megállapításakor. 
Jó és rossz szándékkal is figyelik az akciókat (Fotó: MTI)
Ezután a GVH mérlegeli az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Mindkettő lehet például a jogsértés intenzitása, időtartama. Enyhítő körülmény lehet az elkövetőre, ha együttműködik a GVH-val a vásárlókat vagy a konkurenciát ért hátrányok helyrehozatalában, súlyosbító viszont például, ha a cég egy időszakban több jogsértést is elkövet, vagy egy régebbi „bűnét” ismétli meg.
Az eljárás harmadik szakaszában a GVH azt mérlegeli, hogy az első két lépcsőben kialakult bírság összege elrettentő-e. A hivatal ebben a szakaszban enyhítheti és növelheti is az összeget, de az nem érheti el a megbírságolt cégcsoport éves bevételének tizedét.
Sok önkéntes segíti a GVH-t
A versenyhivatal folyamatosan figyeli a piacok működését, a karácsony előtti vásárlási lázban ugyanúgy, mint az év többi részében – nyilatkozta Mihálovits András.
Novemberben és decemberben élénkül a hirdetési kedv, de több munkatársra ilyenkor sincs szüksége a GVH-nak: a versenytársak még jobban figyelik egymást, és egyre több a tudatos, a versenyhatóságot törvénysértés esetén riasztó fogyasztó is.
