Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe szeptemberben 93,4 százalék, az utóbbi három hónapban érdemben nem változott.
Lassulás és romlás
A konjunktúra előrejelzések többsége szerint a hazai gazdaság 2007-ben 2 százalék közeli növekedést érhet el. A költségvetési kiigazítások hatására visszaesett a lakossági és közösségi fogyasztás, a növekedésben gyakorlatilag egyedül az export húzóereje érvényesül. A gazdasági növekedést erőteljesebben lassította a szélsőséges időjárás miatti gyenge mezőgazdasági terméseredmény. A kisebb állami szerepvállalás a beruházások szerény bővülésében éreztette hatását.
A beszállítói lehetőségek megítélése augusztus óta romlott, a korábbi 31 százalékkal szemben a cégek 26 százaléka bizakodik a kapcsolatteremtés kiépítésében.
Nem várnak javulást
A hazai kis- és középvállalatok a nemzetgazdaság lassuló fejlődése mellett saját működési feltételeikben nem számolnak kedvező változással. A belföldi kereslet visszaesése, az adó- és járulékrendszer tervezett, számukra hátrányos átalakítása, a magas infláció a vállalkozások számára komoly kihívást jelent.
A KKV szektor szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben a belföldi kereslet elégtelensége, másodsorban a tőkehiány, illetve a bizonytalan gazdasági környezet akadályozza.
Romló likviditás
A kis- és középvállalati szektor rövid távú pénzügyi helyzete az elvonások és a működési költségek növekedése miatt romlott. A kormány 2008-ra, az egyszerűbb, átláthatóbb adórendszer megvalósításához a kis adófajták helyett összevont adó bevezetésére készül. Ez csökkenti az adminisztrációt, az adózás mértékében viszont nem okoz tartalmi változást.
A hazai vállalatok majdnem fele a következő hat hónapban likviditási helyzetében nem számol változással. A pénzügyi nehézségekkel szembe kerülő cégek aránya 25 százalékról 30 százalékra bővült, 19 százalékról 22 százalékra nőtt a javuló likviditással számolók aránya is.
Túl optimista inflációs várakozások
A hivatalos közlemény szerint az előző hónapban stagnált a fogyasztói árszint Magyarországon, a tizenkét havi infláció 8,3 százalék maradt. Az árnövekedés üteme továbbra is magas, az aszállyal és a tavaszi fagyokkal összefüggő élelmiszer-infláció növekedése már érezhető a mutató alakulásában.
Döntően ez a körülmény motiválta a kormányt, amikor 7 százalékról 7,5 százalékra emelte éves inflációs prognózisát.
Szeptemberben a KKV szektor inflációs prognózisa éves átlagban 6,6 százalék, elmarad a reálisan várható mértéktől. A decemberre vonatkozó fogyasztói áremelkedést a cégek 7,2 százalékra becsülik, ez meghaladja a szakértői konszenzust. A saját termékek, szolgáltatások áremelési törekvése augusztus óta gyengült, a korábbi 6 százalékról 4,5 százalékra csökkent az árnövelési szándék.
Váltás a NER-kommunikáció csúcsain: Balásy Gyula mellé beszállt a milliárdos igazgatónő
Az új társügyvezető a kiszervezett munkák révén közel ötmilliárd forinttal gazdagodott az elmúlt években.
