A hazai vállalkozó szféra szinte egyöntetű véleménye, hogy csak csalással (a napvilágra került „pénzvisszaosztó” módszerrel) lehet pályázatot nyerni. A helyzet nem ennyire súlyos, kenőpénz átadása nélkül is képesek nyerni vállalkozások pénzeket – mondták el a FigyelőNetnek pályázatíró cégek vezetői.
Az Unió számol a korrupcióval
A kenőpénzzel szerzett pályázati pénzek mennyiségéről maguk a pályázati tanácsadó cégek vezetői is csak találgatni tudnak. A pályázatok vesztesei gyakran érzik úgy, hogy „bennfentes” nyert. Ennek azonban nehéz utánajárni, még kevésbé bizonyítani.
A pályázati tanácsadók egybehangzó véleménye szerint az uniós pénzekkel nehezebb csalni, mint a hazai pályázatoknál. Az uniós pályázatok jobban ellenőrzöttek, több beépített szabály igyekszik a „mutyizást” megelőzni. Az Európai Unió tagországaiban sem ismeretlen a korrupció (Olaszország a korrupciós listán jelenleg is mögöttünk van), így az unió meglehetősen felkészült. Tökéletes szabályok persze nincsenek, mint ahogy tökéletes politikusok sem.
Csak egymilliárd fölött csalnak
Az egyik megkérdezett cégvezető megjegyezte: azóta kételkedik az uniós pályázatok tisztaságában, amióta egy újonnan felbukkant cég magasabb kapcsolataira hivatkozva toborozza az önkormányzati ügyfeleit. A cég a csatornafejlesztésekre költhető pályázati pénzekből (még nem írták ki a pályázatot) próbál majd halászni, a már ismert „pénzvisszaosztó” módszerrel.
A cég ráadásul még válogatós is: egymilliárd alatti beruházásokkal nem foglalkozik. Mint az egyik megkörnyékezett polgármester a cégvezetőnek elmondta: a csatornaberuházás költségét a település 200 millió alatti költségűnek kalkulálta. A tanácsadó cég úgy vállalta volna el az ügy „elintézését”, ha a beruházást „feltuningolták” volna egymilliárdos költségvetésűre. Ehhez azonban a polgármester nem akarta a nevét adni – kérdés, minden településvezető ilyen „finnyás” lesz-e (s lesz-e ereje lemondani a saját százalékáról.)
A cégvezetők ugyanakkor arra is fölhívták a figyelmet, olcsóbb és nyugalmasabb szakmailag helytálló pályázatokat beadni, mint korrupt módokon trükközni, számlákat hamisítani.
Ha csak kenőpénzzel lehetne nyerni, a tanácsadó cégek zöme már tönkrement volna – mondták a cégvezetők.
Anoním fórumozók
A FigyelőNet Bemondójához kapcsolódó fórumában az egyik hozzászóló személyes tapasztalataként számol be arról, hogy a pályázatot szervező cég az egyébként késve kapott pénz 40 százalékát térítette vissza az “illetékeseknek” – állítólag. Egy másik hozzászóló szerint a gyakorlat 20-30 százalék visszaforgatása, nagyobb projekteknél (több százmiilós összegnél) elegendő 10 százalék is.
A pályáztatás hiteléről sokat elmond, hogy a FigyelőNet olvasó-szavazóinak kevesebb, mint 20 százaléka gondolja, hogy a pályázatok döntő többsége tiszta.
