Az adóhatóságnak a helyszínen kellene ellenőriznie az induló vállalkozások egy részét – tartalmazza többek között a Pénzügyminisztérium előterjesztése. Ha a kockázatelemzés alapján kiválasztott új vállalkozásnál a bejelentett adatok jelentős kérdésekben valótlannak bizonyulnak (fiktív székhely, fiktív képviselő), akkor az adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztené, illetve – ha az adózó nem tesz semmit a törvényes állapot helyreállítása érdekében – törölné.
Az adóhatóságnak némi segítséget jelenthet, hogy a minisztérium szerint a vámhatóságnak is jogosulttá kell válnia adóellenőrzéskor a helyszín-, helyiség- és gépjármű-átvizsgálásra. A vámhatóság bizonyos pénzügyi jellegű bűnügyekben nyomozati jogkört is kapna.
Közterhek becslése
A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóhatóság – ellenkező bizonyításig – az ellenőrzés során feltárt körülmények alapján a fekete foglalkoztatás idejére, de legalább a törvény által meghatározott, vélelmezett időszakra (első alkalommal 3 hónapra, második alkalommal az első ellenőrzés megindításának és a második ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra), becsléssel állapítaná meg a be nem jelentett foglalkoztatás miatt elmaradt közterheket.
Az alvállalkozó díja az adóhatóságé
Így fehérítenének
• Induló vállalkozások fokozott ellenőrzése.
• Fekete foglalkoztatás esetén közterhek becsléssel történő megállapítása.
• A vámhatóság is jogosulttá válik bizonyos ellenőrzésekre, és nyomozásra.
• Az alvállalkozó díját az adóhatóság kapja meg, ha annak köztartozásai vannak (közbeszerzésnél, százezer forintnál nagyobb összeg esetén).
• Nyugtaadás elmulasztásakor, s egyéb, súlyosabb mulasztáskor akár egymillió forint is lehet a bírság.
• A nyugtát nem adó alkalmazottat is megbüntetik.
• Cégjegyzékből nem törölhető a cég, amíg az adó- és vámhatóság a megszűnéshez kapcsolódó ellenőrzését le nem zárta.
• Új mellékbüntetési nem bevezetése: gazdasági tevékenységtől való eltiltás.
• Beszámoló csak elektronikusan nyújtható be.
Közbeszerzési eljárásnál az alvállalkozónak csak abban az esetben fizetheti ki a fővállalkozó a havonta 100 000 forintnál nagyobb összeget, ha az alvállalkozó 5 napnál nem régebbi adóigazolással igazolja, hogy nincs az adóhatóságnál fennálló adó illetőleg járuléktartozása.
Ha az alvállalkozónak köztartozása van, a fővállalkozója az igazoláson föltüntetett köztartozás erejéig a kifizetést visszatartja, amelyet az adóhatóság mint követelést lefoglal. Ha a láncban részt vevő vállalkozások igazolás nélkül fizetnek ki alvállalkozókat, egyetemlegesen felelnek a tartozásért a kifizetett összeg erejéig, a felelősség kiterjed kapcsolt vállalkozásaikra is.
A kötelezettség a közbeszerzési ajánlatkérőkre is vonatkozna, de azokat nem érintené az egyetemleges felelősség, mivel azok állami, vagy önkormányzati tulajdonú intézmények (a javaslat meg szándéka szerint a közpénzek védelmét célozná).
Növekvő bírsághatárok
A mulasztási bírság maximális mértéke emelkedik: magánszemély adózók esetén a korábbi 100 ezer forintról 200 ezer forintra, más adózó esetén a korábbi 200 ezer forintról 500 ezer forintra.
A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá igazolatlan eredetű áru forgalmazása jellemzően olyan mulasztások, amelyek függetlenek attól, hogy az adózó igénybe vesz-e az adójogban jártas szakembert adókötelezettségei teljesítéséhez (ellentétben például a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével), másrészt ezek a jogsértések a legdurvább és legdirektebb módjai az adóelkerülésnek, így egyértelműen a feketegazdaság körébe tartoznak – állítja a minisztériumi előterjesztés. Az ilyen típusú mulasztásokért kiszabható bírság felső határaként egymillió forintot határozna meg a javaslat.
A számlát, nyugtát nem adó alkalmazottal szemben minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírság lenne kiszabható.
Nehezebb lenne megszüntetni az eladósodott céget
A nem felszámolás útján, hanem végelszámolással vagy szankciós törléssel megszűnő cégek esetében a cégbíróság a céget csak akkor törölhetné a cégjegyzékből, ha az APEH, a VPOP a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó ellenőrzést jogerős határozattal lezárta, és az adózó tartozással nem rendelkezik, amelyről az adóhatóság igazolást állít ki. Az adóigazgatási eljárás ügyintézési és jogorvoslati határidejét ugyanakkor a javaslat a normál időtartam felére csökkentené.
A Btk. módosítása adózással, pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények esetén új mellékbüntetésként bevezeti a gazdasági tevékenységtől való eltiltást. Az új büntetési nem, az egyéni vállalkozói tevékenység és a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsági tagjaként folytatott tevékenységet tiltja.
Beszámoló csak elektronikusan
A gazdálkodók beszámolóikat kizárólag elektronikus úton nyújthatnák be, hogy a legrövidebb időn belül megismerhetővé váljanak. A vállalkozók az elektronikus közzététellel a letétbe helyezési kötelezettségüknek is eleget tennének.
Az új szabályozás 2008. január 1. napján lépne hatályba azzal, hogy az érintetteknek ezen új szabályokat arra a 2008-as üzleti évre vonatkozó beszámolójukra kell alkalmazniuk, amely közzétételére 2008. december 31-ét követően kerül sor. Így ténylegesen első alkalommal 2009. elején kellene eleget tenniük az előírásnak.
