Magyarországon is beindul még az idén az Európai Unió kezdeményezésére kialakított, a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő Jeremie-program. A kidolgozás alatt lévő, visszatérítendő támogatást nyújtó Jeremie-programban az eredetileg a mikrohitelezésre szánt 30 milliárd forint keretet 50 milliárdra emelik, a portfóliógaranciára 89 milliárd forintot, a kockázati tőkealapokra 45 milliárd forintot szánnak – derült ki kedden az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság ülésén.
Kétezer milliárd többletforrás
A kormányzat számításai szerint a Jeremie-program mintegy 190 milliárd forintjából a portfóliógarancia hatása huszonötszörös, a mikrohitelezésé nyolcszoros, a kockázati tőke kétszeres lehet, így a program 2.000 milliárd forint többletforrást mozgat meg 2007-2013. között – mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos az eseti bizottság ülésén.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piacra bízzák a mikrohitel és portfóliógarancia kihelyezését, pályázaton választják ki a közreműködőket.
A Jeremie-program kapcsán az ülésen jelenlévő vállalkozói érdekképviseletek, vállalkozásfejlesztési szervezetek, kamarák képviselői úgy vélekedtek, hogy a meglévő rendszerre kellene építeni, és nem új szervezetekre.
Vita a források arányáról
A kormánybiztos az ülésen elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek a gazdaságfejlesztés az egyik legfontosabb eleme, a rendelkezésre álló források 15 százalékát fordítják erre a célra a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a regionális fejlesztési programokban.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint az uniós források felhasználásában azok az országok értek el sikereket, amelyek prioritások mentén hajtották végre a fejlesztéseiket. A kamara elnöke szerint a fejlesztési források 25-30 százalékát kellene gazdaságfejlesztésre fordítani, amely révén tartós munkahelyteremtést, illetve gazdasági növekedést lehetne elérni. Számításuk szerint a 2004-2006. közötti első Nemzeti Fejlesztési Tervben a források 24 százaléka ment közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ez a 2007-2013. közötti időszakban Gazdaságfejlesztési Operatív Programon keresztül 10 százalék, a regionális programokban lévő 15-20 százalékos gazdaságfejlesztési arány pedig 2 százalékponttal növeli a gazdaságfejlesztést.
Válaszában Bajnai Gordon arra hívta fel a figyelmet, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Tervben nem szerepelt a kohéziós alap, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben viszont igen.
