Közeleg a digitális Kánaán

Képzelje el, hogy a jelenlegi három helyett harminc tévécsatorna műsorához juthat hozzá ingyen, ráadásul digitális képminőségben. Ami most még utópiának tűnik, annak a nem is túl távoli jövőben realitássá kell válnia. Az Európai Unió határozata szerint ugyanis 2011. december 31-én meg kell szüntetni a földfelszíni analóg műsortovábbítást az uniós országokban, és át kell állni a digitális műsorszórásra. Szakmai berkekben az egy éve állami tulajdonból a svájci Swisscomhoz került Antenna Hungária monopóliumának kialakulásától tartanak.

Aggódó vezetők

A korábbi stratégiák versenyhelyzet kialakítását előtérbe helyező szemléletéhez képest a digitális átállásról szóló jelenlegi törvénytervezet a monopólium létrejöttének kedvez – állítja Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke. Ha ugyanis a jelenlegi elképzelések szerint valósul meg az átállás, egy kézbe kerülhet a műsorsugárzás és a frekvenciatartományok (multiplexek).

Problémásnak tartja a tervezet műsorterjesztésre vonatkozó részét is a meghatározó műsorterjesztő fogalmának bevezetése miatt, amely az európai uniós szabályozással is ellentétes. A dolog azért is érdekes, mert a Nemzeti Hírközlési Hatóság korábban megvizsgálta a piacot, és megállapította, hogy nincs jelentős piaci erejű szolgáltató ezen a területen. Ehhez képest a törvénytervezet többek között az árbevétel és az előfizetők száma alapján meghatározza, hogy mely szolgáltatók tartoznak ebbe a kategóriába. A legnagyobb kábelcégek pedig beleesnek a körbe, és olyan adatokat kellene nyilvánosságra hozniuk, amelyek jelenleg üzleti titoknak minősülnek – tette hozzá Kéry Ferenc.
Üdvözli ugyan a döntést Kereszty Gábor, a Tv 2 vezérigazgatója, de fenntartásai is vannak a tervezettel kapcsolatban. Szerinte a digitális átállással egy időben fel kellene oldani a médiatörvényben szereplő kereszttulajdonosi korlátokat, és a földi sugárzású, országos frekvenciájú adók tulajdonosai számára is lehetővé kellene tenni új, tematikus csatornák indítását. Ilyen korlátozások – fejtette ki – a kábeles csatornák tulajdonosait nem sújtják, ez pedig nem nevezhető fair versenyhelyzetnek. Technikailag a Tv 2 felkészült az átállásra, a műsorkészítés már régóta teljes egészében digitális.

Technológiai szempontból már a nagyobb kábelcégek is készen állnak a digitális váltásra, hogy mégsem lépnek, azt a kellő számú érdeklődés hiányával indokolják, mint Kéry Ferenc mondja, úgy tűnik, túl jó az analóg kínálat.

Változást hozhat, és felgyorsíthatja a digitális átállást a kábelesek körében is a lapos képernyős televíziók tömeges elterjedése, amelyeken a kép minőségében már érvényesül a két technológia közötti különbség. Egyébként karácsonykor fordult elő első alkalommal, hogy az LCD- és plazmatévék forgalma meghaladta a hagyományos készülékekét. A tendenciát gyorsíthatja a folyamatos árcsökkenés, hiszen már volt olyan elektronikai üzletlánc, ahol az idén tavasszal – nyitási akció keretében – már százezer forintért lehetett 82 centiméter képátlójú LCD-tévét vásárolni.

Háttér kép

A kormány április 25-i ülésén fogadta el a műsorterjesztésről és a digitális átállásról szóló törvénytervezetet, amely a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával együtt kerül majd a parlament elé, és várhatóan még a tavaszi ülésszak vége előtt döntenek róla. A tervezet szerint a digitális átállás határideje – az Európai Unió határozatával összhangban – 2011. december 31., ekkorra a lakosság legalább 98 százaléka számára a közszolgálati műsorszolgáltatásnak digitálisan is elérhetőnek kell lennie. Ezzel a jelenlegi frekvenciatervek szerint akár 30 csatorna digitális földfelszíni sugárzása is lehetővé válhat.

A frekvenciahasználati jogosultságot árverés és pályázat útján lehet majd megszerezni, amelyet a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak szeptember 30-ig kell kiírnia. A pályázati feltételek között szerepel, hogy a legnagyobb lefedettségű frekvenciatartományra kötelező felvenni a médiatörvényben rögzített három közszolgálati televíziós csatornát, és helyet kell biztosítani a négy éve működő két hír-, illetve közéleti csatornának is, ezen a multiplexen így legfeljebb négy országos elérésű tematikus csatorna számára marad hely.

A pályázaton nem indulhat olyan cég, amelynek 300 ezernél több előfizetője van, a nagyobb kábeltévé-szolgáltatókat tehát kizárják a versenyből. Ugyanez áll azokra a cégekre is, amelyek jelenleg a médiatörvény alapján végeznek műsorszolgáltatást, mint a két kereskedelmi csatorna és a Magyar Televízió. A pályáztatásnak december 31-ig le kell zárulnia, az átállás 2008 tavaszán indulhat meg.

A földfelszíni digitális átállás jogszabályi háttere tehát – ha minden jól megy – hamarosan adott lesz, kérdés azonban, hogy a bevezetés idejére lesz-e érdeklődés a szolgáltatás iránt. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy több mint kétmillió hazai háztartásban van kábeltévé, és több száz ezerre tehető a műholdas adást fogók száma is, akiknél már megvalósult a digitalizáció. Ráadásul egy új platform, a világháló is beszáll a versenybe, az internet alapú műsortovábbítás már tavaly elindult Magyarországon, az év végére több tízezres előfizetői táborral, 2008-ban pedig ugrásszerű növekedéssel számolnak a szolgáltatók.

A digitális átállás kérdése Európa-szerte napirenden van, több EU-tagállam tervezi, hogy a kísérleti után elindítja az állandó digitális sugárzást. A technológia gyors terjedésében több szereplő is érdekelt. A kormányok számára a felszabaduló analóg csatornák frekvenciakapacitásának értékesítése kecsegtet többletbevétellel, a tévéállomások kínálatuk és hirdetési bevételeik növelésére számítanak, a fogyasztók pedig az adótornyokból – várhatóan nagyrészt ingyen – sugárzott adások többszöröződését várják. Jól jön az átállás a készülékgyártóknak is, milliós sorozatokban tudják értékesíteni azokat a jelátalakítókat (set-top-box), amelyek lehetővé teszik, hogy a digitális adást az eddigi berendezésekkel is venni lehessen. Az érdekek egybeesése folytán az évtized fordulójára várhatóan négyszeresére nő a DTT-sugárzással ellátott európai háztartások száma, megközelítve a 45 milliót.

Nyugati előny

A szomszédos uniós tagországok közül Ausztria tart legelőrébb a földfelszíni digitális műsorszórásra való felkészülésben, az analóg szolgáltatás teljes beszüntetését 2010-re tervezik. Szlovákiában 2005 nyarán fogadták el az átállásról szóló stratégiát, északi szomszédunknál az idén már az állandó digitális műsorterjesztést is megkezdik. Csehországban 2006 októberében bocsátották nemzeti konzultációra az átállási stratégiát, a kormány előreláthatólag év végén tárgyalja. Az új technológiájú műsorszórást várhatóan már 2007-ben megkezdik, s sajtóhírek szerint 2010-re tervezik az analóg adás megszüntetését.

Bár az Európai Unió 2012-re írta elő tagállamainak a teljes átállást a digitális műsorszórásra, több ország már jóval a határidő előtt megvalósítja a váltást. Svédországban már 1999-ben megkezdődött a digitális sugárzás, igaz, még ma is jórészt a fizetős csatornák foglalják el a multiplexeket. Az analóg műsorok sugárzásának digitálisra való átállítása 2005 szeptemberében kezdődött el, és várhatóan már jövőre befejeződik. Németországban tartományonként eltérő menetrend szerint halad az átállás, amely Berlinben 2003-ban már le is zárult: azóta az önálló tartományként is működő szövetségi fővárosban nincs analóg sugárzás. Németországban 2008 végéig 90 százalékos penetrációval számolnak.

Magyarországon kísérleti jelleggel 2005 decemberében indította el digitális földfelszíni műsortovábbítási szolgáltatását az Antenna Hungária.