A Brüsszel által frissen elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján 6875 milliárd forint uniós forrás áll majd az ország rendelkezésére 2007–2013. között, ebből a legnagyobb résszel a Közlekedés Operatív Program rendelkezik, összesen 1703 milliárd forinttal (265 forintos euró árfolyamon számítva).
A fejlesztéspolitikai biztos aláhúzta, „az Európai Uniótól csupán a felhatalmazást kaptuk meg arra, hogy erre a keretösszegre megfelelő pályázatokat nyújtsunk be, komoly munka vár ránk a pályázatok összeállítása során”.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretösszegként 966 milliárd forinttal gazdálkodhat, a Társadalmi Infrastruktúra Program 539 milliárd forintot mondhat magáénak. A Környezet és Energia Program részére 1140 milliárd forint jut, a régiók különböző fejlesztési céljaira összesen 1609 milliárd forint áll rendelkezésre. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretösszege 690 milliárd forintot tesz ki. Az Államreform Operatív Program kerete 41 milliárd forint, míg az e-közigazgatásra 100 milliárd forintot szánnak. Természetesen vidékfejlesztésre egy külön keret áll majd rendelkezésre, mintegy 1300 milliárd forinttal.
A fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint a Gazdaságfejlesztés Operatív Programon kívül erre a célra a régiós pénzekből is kaphatnak összegeket a pályázók.
Március elején, illetve végén megnyitott pályázati lehetőségekre eddig több mint 1500 beadvány érkezett, a keretösszeg ez esetben 30 milliárd forint volt, amelyből 20 milliárd forintot igényeltek a pályázók. A beadott pályázatok több mint 90 százaléka a normatív egyszerűsített kiírásokra vonatkozott.
Bajnai Gordon arról is szólt, hogy az év második felében megindul a Jeremie Program, amelyben visszatérítendő támogatásokat igényelhetnek a kis- és középvállalkozások. Elsősorban a tőkeszegény vagy induló kis- és középvállalkozásokat akarják segíteni ebben a programban, amelynek a kerete 170 milliárd forintra rúg majd.
A tanácskozáson Ficsor Ádám, a földművelésügyi tárca szakállamtitkára hangsúlyozta: a most indult uniós költségvetési időszakban a mezőgazdaságban is a tudásalapú gazdaságot kell megteremteni, a vidékfejlesztésben ennek érdekében a tőkepótlásra kell helyezni a hangsúlyt. Az a cél, hogy az agrárgazdaságban működő vállalkozások által megtermelt javakban illetve szolgáltatásokban nőjön a hozzáadott érték, ezért csak olyan cégeket érdemes támogatni, amelyek hosszabb távon versenyképes termelést tudnak biztosítani. A következő hét évben a mezőgazdaság áru- és szolgáltatáskibocsátása 30-40 százalékkal bővülhet, a hozzáadott érték növekedése pedig mintegy 50 százalékot érhet el ebben az ágazatban.
A szakállamtitkár felhívta a figyelmet, hogy világszerte a mezőgazdaságban trendváltás figyelhető meg. Egyrészt a délkelet-ázsiai országok a korábbinál nagyobb mértékben bekapcsolódtak a mezőgazdasági termelésbe, másrészt az “energiaéhség” elérte az agrárágazatot is, ez a következő években meghatározza majd az unió agrárpolitikáját.
Mitől lett ilyen drága a Budapest Airport, amit bármi áron meg akar venni a kormány?
Majdnem az egész évre tervezett hiányt összehozta a költségvetés mindössze három hónap alatt, a Budapest Airport Zrt. megvásárlásától azonban nem tágít a kormány. Miért?
