A tavalyi adóváltozások ugyanakkor szerencsére nem sokat módosítottak a kkv-k kedvezményein. Érdemes ezeket még időben megvizsgálni, készülni és élni a lehetőségekkel. A korlátokat azonban szigorúan kell venni, mert adóellenőrzéskor a revizorok részletesen vizsgálódnak. Ügyelni kell a bizonylatolásra, a tartalmi, formai követelményekre (szerződések, számlák, teljesítési igazolások). És vegyük figyelembe kapcsolódó éves beszámolónkat!
Ha vesz valamit
Ki lehet jogosult?
A jogosultság eldöntésében a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény van segítségünkre.
A besorolást mindig a kedvezmény jogcíménél megszabott napon kell elvégezni (az adóév első vagy utolsó napjára vonatkozóan), felhasználva a rendelkezésre álló és már elfogadott utolsó beszámoló adatait.
A konszolidált (összevont) beszámolót készítőknek figyelemmel kell lenniük arra, hogy az összevont adatok alapján kell besorolásukat megállapítaniuk.
De minimis támogatások:
– kkv-beruházási adóalap-kedvezmény,
– szabadalom, mintaoltalom megszerzése és fenntartása,
– kkv-adókedvezmény a beruházási hitel kamata után,
– kistérségi értékcsökkenési kedvezmény,
– létszámnövelési kedvezmény,
– 10 százalékos adókulcs alkalmazása 2006-tól,
– szoftverfejlesztő bérköltségének 15 százaléka 2006-tól.
A társasági adóban az egyik legismertebb lehetőség a de minimis támogatásnak minősülő beruházási adóalap-kedvezmény. Ezt legfeljebb 30 millió forint összegig és az adóévben elért pozitív adózás előtti eredmény erejéig vehetjük igénybe. A kkv-besorolást ebben az esetben az adóév utolsó napjára vonatkozóan kell elvégezni.
Később figyelnünk kell arra, hogy a kedvezményhez tartozó eszköz üzembe helyezése az adóévet követő negyedik adóév végéig megtörténjen, máskülönben a korábban csökkentő tétel kétszeresével kell megemelnünk az adóalapunkat. A kedvezményre jogosít:
– a korábban még használatba nem vett ingatlan beruházási értéke; kivéve: az üzemkörön kívüli ingatlan,
– a korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek,
– az ingatlan bekerülési értékét növelő felújítás, bővítés (bérelt ingatlanon is),
– az immateriális javak közt állományba vett új szellemi termékek,
– csak a vállalkozás tevékenységének tárgyát jelentő vagy rendszeresen és szorosan a tevékenység végzéséhez kapcsolódó személygépkocsi.
Nem érintették az adómódosítások a kistérségi értékcsökkenési kedvezményt. Így az olyan, még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, jármű után (kivéve: személygépkocsi), melyet a 64/2004. (IV. 15.) kormányrendelet szerinti 48 leghátrányosabb kistérség valamelyikében helyez üzembe a vállalkozó, továbbra is le lehet írni a teljes bekerülési értéket. A kedvezménnyel visszamenőleg, azaz önellenőrzéssel is élni lehet.
Mikor jár?
Mind a beruházási adóalap-kedvezmény, mind pedig a 2003. december 31. után megkötött beruházási hitel- vagy pénzügyi lízingszerződés kamata után igénybe vett kedvezmény esetében, 2007. január 1-jétől a vállalkozások dönthetnek arról, hogy csekély összegű (de minimis), vagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szerinti kedvezményként veszik igénybe. A választásnál vegyük figyelembe azt is, hogy a regionális támogatásnak minősülő csoportmentességi rendelet szerinti kedvezmény adminisztrációs terhe kevesebb.
A de minimis támogatásnak számító hitelkedvezményt a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől (hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól) igénybe vett és kizárólag erre a célra felhasznált hitel kamata után lehet érvényesíteni. A 2001. és 2003. között kötött hitelszerződéseknél a megkötés teljes adóévében, 2004-től pedig a hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kell a vállalkozásunknak kis- és középvállalkozásnak minősülnie.
Az adókedvezmény mértéke az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, felső határa pedig 6 millió forint a 2004. január 1. után megkötött szerződéseknél. A korábbi szerződések esetében adóévenként legfeljebb 5 millió forintot lehet igénybe venni.
A kapcsolódó beruházást azonban négy éven belül üzembe is kell helyezni, különben az adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni. Ez a szankció elidegenítés esetén is fennáll. A kezelési költségre, a hitelbírálati díjra és egyéb bankköltségekre nem jár az adókedvezmény.
Öt év helyett három
A 2006. decemberi törvénymódosításokkal jelentősen megváltoztak viszont a fejlesztési adókedvezmény szabályai. Ezt az Európai Unió regionális iránymutatása indokolta. Egyik lényeges, a kis- és középvállalkozásokat érintő módosítás, hogy az adókedvezményre jogosító és megvalósított beruházást elegendő három évig fenntartani a korábbi öt év helyett.
Megszűnt továbbá a kkv-ra vonatkozó korlátozó arány a már használt és az új eszközökre vonatkozóan: korábban a beruházás maximum 70 százaléka lehetett használt. Míg korábban az eszköz átvétele számított a beruházás megkezdésének napjául, a módosítás után már a tárgyi eszköz megrendelésének napját kell figyelembe venni.
A de minimis támogatásnak minősülő létszámnövelési kedvezményt a mikrovállalkozások vehetik igénybe. Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózók a létszám előző adóévhez viszonyított növekménye és az adóév első napján érvényes minimálbér (2006. január elsején 62 500 forint) adóévre számított összege szorzatával csökkenthetik adóalapjukat. Vigyázat, ha az igénybevételt követő három adóévben az átlagos állományi létszám az előző adóévhez képest csökken, vagy az adózó megszűnik, akkor az így igénybe vett kedvezménnyel meg kell növelni az adóalapot!
