Üzleti tippek

Metropolis az interneten

Egyre többeket vonz a világhálón keresztül elérhető virtuális valóság. A Second Life-ot az elmúlt hónapokban robbanásszerűen népesítettek be a „második” életre vágyók.

Először a szenvedélyes játékosok látogatták a Linden Lab kaliforniai vállalat által 2003-ban létrehozott weblapot, aztán a kíváncsiskodók jöttek. S bár hónapról hónapra egyre többen voltak, létszámuk még tavaly nyáron sem érte el a félmilliót. Tavaly október óta azonban, amióta a sajtóban számos cikk jelent meg az új játékról, havonta 20-30 százalékkal nő a betelepülők száma, s a honfoglalás után elkezdődött a letelepedés. Az új virtuális világnak közel ötmillió regisztrált lakója van, s ez már akkora tömeg, amely vonzza a gyártó és szolgáltató cégeket, a hirdetőket, felkelti a multik, a média, sőt még a politika érdeklődését is.

Digitális vadnyugat

Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban az IBM, a Microsoft, az Adidas, a Coca-Cola, a Dell, a Vodafone, a Daimler-Benz, valamint a Toyota is megjelent a digitális vadnyugaton. Ezeknek a cégeknek a többsége ma még mintegy virtuális kirakatként tekint a Second Life-ra (SL), ahol komolyabb befektetés nélkül felhívhatják az emberek figyelmét a vállalat termékeire és szolgáltatásaira, ugyanakkor mivel az SL piactérként is működik, némi profitot is bezsebelhetnek a virtuális bizniszből. Szakértők szerint azonban a „nagy szakításhoz” még túl kicsi a populáció, ezért a cégek egyelőre inkább csak marketingtevékenységet folytatnak a SL keretein belül. Mivel egy-egy új termék bevezetése rendkívül időigényes és költséges folyamat, célszerűbbnek tűnik a gyártás beindítása előtt tesztelni a virtuális boltokban, s megfigyelni, hogyan fogadják a betérő avatárok (benne élő, háromdimenziós hasonmás figurák) a kínálatot. Ha nincs érdeklődés, akkor valószínűleg a való világban sem lesz rá kereslet, ha viszont elkapkodják, akkor indulhat a gyártás, mert a sikersztori szinte bizonyos.

Virtuális marketing

A virtuális város és lakói


A Second Life-ot az 1999-ben alapított kaliforniai Linden Lab vállalat indította 2003-ban, de csak akkor lett ismertté, amikor 2006 nyarán a Business Week címlapsztorit közölt róla. Ennek hatására az addig „szunnyadó” weblap felébredt Csipkerózsika-álmából, látogatóinak száma őszre már elérte a félmilliót. Azóta töretlenül (jelenleg havi 25-30 százalékkal) növekszik, s a közösség regisztrált lakosainak száma ez év márciusára elérte a 4,4 milliót.
A felhasználók 60 százaléka férfi, az átlagéletkor 33 év. Az aktív használók 54 százaléka európai, míg a lakosság 34,8 százaléka amerikai.
A háromdimenziós virtuális és animált pszeudovilágot a benne élők avatárok építik, alakítják számítógépes eszközökkel, speciális szoftverekkel.
A Second Life területe a kezdeti 160 hektárról időközben 50 ezerre bővült, mert a telek még rendkívül olcsó, ezer négyzetméternyi terület csupán 8 dollárba, egy sziget 1675 dollárba kerül, amelyhez 295 dolláros havi karbantartási díjat számolnak fel. Ebben a folyamatosan épülő, terjeszkedő virtuális világban (amely a való világ leképezése) a lakosok kedvük szerint mászkálhatnak vagy részt vehetnek egyéni és közös programokban (sajtótájékoztató, koktélparti, koncert, választási gyűlés, továbbképzés, termékbemutató stb.), illetve virtuális tárgyakat és szolgáltatásokat is vásárolhatnak egymástól. Januárban ennek összege 1,34 milliárd linden dollárt, azaz kb. 5 millió dollárt (1 dollár = 270 linden dollár) tett ki.

Tudta-e?

A Second Life első milliomosa Ailin Gräf lett Ansche Chung néven, aki ingatlanbiznisszel szerezte vagyonát. Üzlete annyira prosperál, hogy Kínában több tucat alkalmazottat foglalkoztat, akik „komputerrabszol-gaként” napi 12-14 órai munkával teljesítik a megrendelő kívánságát.

Élet a Second Life-ban
(a lakók megoszlása, %)

Egyesült Államok 35
Franciaország 12,7
Németország 10,5
Nagy-Britannia 8,1
Hollandia 6,6
Spanyolország 3,8
Kanada 3,3
Belgium 2,6
Olaszország 1,9
Egyéb országok 15,5

Ennek megfelelően a cégek autókat, ruhákat, cipőket egyaránt tesztelnek a Second Life-ban, s a vevők csalogatása érdekében kisebb-nagyobb akciókkal, kedvezményekkel várják az érdeklődőket.

A Vivox például, amelynek virtuális telefoncelláiból bármelyik amerikai vezetékes és mobiltelefonszámot el lehet érni, a szolgáltatás elindításakor egymillió perc beszélgetési időt osztott szét ingyen a felhasználók között. Példáját a YouNeverCall követte, majd a Vodafone is bejelentette, hogy lehetőséget teremt a Second Life-ban virtuális mobiltelefonok vásárlására.
Az Adidas ennél bátrabb volt, s egyik új modelljét (A3 Microride) harsány kampánnyal vezette be a virtuális piacra, ahol 23 ezer Second Life lakó vásárolta meg, 1,15 millió linden dolláros forgalmat generálva a cég boltjában. „A Second Life beletartozik a marketingtevékenységünkbe, mert szeretnénk ott lenni, ahol termékeink célközönsége is tartózkodik” – kommentálta a sikert Kerstin Keck, a cég munkatársa.

A digitális kommunikációt a Mercedes-Benz új marketingpolitikájába is beépítették. A cég virtuális tesztpályát épített az SL-ben, ahol bárki kipróbálhatja a vállalat legújabb gépkocsimodelljeit. „A Second Life egy új kommunikációs platformot jelent a számunkra” – nyilatkozta Olaf Göttgens reklámmenedzser, aki szerint számos cégnél most tanulják, hogyan lehet a marketingmódszereket a virtuális világra is alkalmazni.

Hódít a média

A virtuális tér lehetőségeit a médiacégek is felfedezték. A Second Life-ban zajló történésekről először a bloggerek és néhány újságíró tudósított, de amint az avatárok száma villámgyorsan elérte a hárommilliót, az egyes országok piacvezető médiumai fantáziát láttak a betelepülésben.

Elsőként tavaly szeptemberben a c/net szerkesztősége költözött a virtuális térbe, majd nagy feltűnést keltve októberben a Reuters is bejelentette, hogy egyik újságírója, Adam Pasick (Adam Reuters néven) főállásban tudósít a metropolisszá növekedő virtuális városból. Azóta több hazai médium is, közte az Index és a Kultúrház vásárolt földet, szigetet, épített irodaházat vagy éppen szerkesztőséget. Decemberében pedig megjelent az első virtuális hetilap is. A The AvaStart az Axel Springer indította el, a lap 150 linden dollárba (42 cent) kerül, de egyelőre ingyen osztogatják. Öt német munkatárs mellett 20 külföldi tudósítót foglalkoztat, s tartalmában, küllemében sokban emlékeztet a Bildre.

Választási harc

A virtuális világ jól ismert a politika előtt is, sőt újabban politikusi körökben sikk lett a virtuális világban kampányolni. A francia elnökjelöltek – Segolene Royal és Nicolas Sarkozy – választási irodát nyitottak, ahol ingyenes pizzát és pólókat osztogattak. A szintén betelepült La Pent ugyanakkor tüntetők arra kényszerítették, hogy hagyja el a játékot, mert a szélsőjobboldali Nemzeti Front irodája előtt a virtuális lakók addig tüntettek, amíg el nem költözött.

Néhány hete kemény választási küzdelem indult meg az amerikai elnökjelöltek között is, sőt immár az Európai Unió és az amerikai kongresszus is beköltözött a SL-be. Egy bejelentés szerint pedig Svédország lesz az első olyan állam, amely – Svédország háza néven – nagykövetséget hoz létre a Second Life-ban. Az ország imázsépítéséért felelős intézet főigazgatója szerint a virtuális létesítményben más országokból érkező látogatók számára szolgáltatnak majd információkat a svéd királyságról.

Jöhet a maffia

A politikusokon kívül újabban a popsztárok, művészek, szállodások, sőt a tudósok is felfedezték maguknak a virtuális valóságban rejlő lehetőséget. A sztárok közül a Duran Duran adott elsőként koncertet az SL-ben, a szállodahálózatok szintén itt tesztelik a való világban bevezetni tervezett koncepcióikat, a tudósok pedig megkezdték az új típusú közösség viselkedésének vizsgálatát, elemzését.

A Second Life tehát bővül, terjeszkedik, prosperál, ám egyes szakértők már most figyelmeztetnek arra, hogy ha a virtuális világ modellezi a való világot, akkor hamarosan számolni lehet politikai megosztottsággal, az ebből fakadó villongásokkal vagy az erőszak és a rasszizmus terjedésével. Arról nem is beszélve, hogy az adóhivatal is éppúgy érdeklődhet a jövedelmek forrása iránt, mint ahogy esetleg bűnözői csoportok (maffia) is felbukkanhatnak a virtuális közegben. S akkor már nem is lesz olyan szép ez az új világ.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik