Este van már

Egy 2002-es közbeszerzési eljáráson több száz millió forintos állami megrendelést sikerült elnyernie az Econet.hu-nak. „Az volt az egyik legjobb lecke, amelyet a cég kapott” – emlékszik vissza a történtekre Balázs Csaba, az Econet.hu Nyrt. elnöke, az ominózus üzletbe ugyanis kis híján belerokkant a társaság. A szerződés szerint önkormányzati portálokat kellett készíteniük, ám a választások után – ellenőrzésre hivatkozva – hónapokon át nem fizették ki a munkájukat. A kieső bevételek miatt viszont a cégnél halomban álltak a kifizetetlen számlák. Csak úgy tudtak megmenekülni a csődtől, hogy az akkoriban meghatározó tulajdonosnak számító Móricz Gábor a Kaptár Rt.-n keresztül hitelt adott a társaságnak. Az Econet.hu elnöke szerint mindennek a későbbiekre nézve az volt a tanulsága, hogy kerülniük kell az olyan üzleteket, ahol a cég egyetlen nagy megrendelőnek van kiszolgáltatva.

Szalámitaktika

Balázs Csabát gyerekként az üzleti dolgoknál jobban érdekelték az állatok, ezért biológiatagozatos gimnáziumba jelentkezett annak reményében, hogy egyszer majd állatorvos lesz. A reáltárgyakban azonban nem jeleskedett, így ezek a remények hamar szertefoszlottak. Az érettségi közeledtével édesapja továbbtanulást feszegető kérdésére azt válaszolta, hogy talán teológiát fog tanulni, de az is lehet, hogy bányásznak áll. Apukája ezt hallva úgy érezte, kezébe kell vennie az irányítást, és a felvételi tájékoztatót átlapozva közölte fiával, hogy legalább kétszer meg kell próbálni bejutnia a jogi egyetemre, ám ha nem sikerül, akkor lehet akár bányász is.

Első körben helyhiány miatt nem vették fel, ezért főállású vízilabdázónak állt a Vasasnál olyan csapattársakkal, mint Faragó Tamás vagy Csapó Gábor. Másodszori próbálkozásra azonban – a teológusi és bányászszakma legnagyobb bánatára – bekerült az ELTE jogi karára. „Ott voltam a Fidesz megalakulásakor a Bibó szakkollégiumban” – idézi fel egyik egyetemi emlékét Balázs Csaba. Éppen tanárával beszélgetett az egyik teremben, amikor bejött valaki, és közölte, hogy a szomszédban megalakult a Fidesz. „Mondtuk neki, hogy ne zavarjon, mert éppen szakmai kérdésekkel vagyunk elfoglalva” – jelzi Balázs Csaba, hogy min múlhat egy politikai karrier.

A jogi diplomát megszerezve először ügyvédjelöltnek állt, ám hamar kiderült, hogy túlságosan felületes ahhoz képest, amilyen precizitást ez a pálya megkövetelne. Ekkortájt futott össze az egyik egyetemi ismerősével, aki elmesélte, hogy az Állami Vagyonügynökségnél (ÁVÜ) dolgozik, ahol naphosszat cégeket értékesítenek. Ez jobban tetszett neki a jogászkodásnál, ezért jelentkezett az ÁVÜ-höz, ahová fel is vették tranzakciós tanácsosnak. Egyből a Pick Szeged Rt. tőzsdei bevezetését kapta feladatul, amely az első olyan állami kibocsátás volt, amikor jelentősebb számú részvény került ki a piacra.

„Ha valamit az állam akar megoldani, az olyan, mintha egy kamaszgyerek kezébe slusszkulcsot és egy üveg vodkát adnánk” – utal Balázs Csaba arra, hogy miért lett a privatizáció elkötelezett híve. Az ÁV Rt. alatt gyakorlatilag leállt a privatizáció, az ÁPV Rt. név felvételével viszont 1995-től újra felpörögtek az események, Balázs Csabát a gyógyszer- és a vegyiparért felelős ügyvezetőnek nevezték ki, ő intézte a Richter, a Mol, a TVK vagy éppen a BorsodChem magánkézbe adását. A legtöbb bevételt az ő „portfóliója” hozta az ÁPV Rt.-nek, ám ezt a 1998-as kormányváltás után felálló új menedzsment nem díjazta, és megváltak tőle.

Sokáig nem maradt munka nélkül, mert Auth Henrik, a Postabank akkori vezérigazgatója a PB Workout Kft. ügyvezetőjének invitálta, ahol a hitelintézet meglehetősen szövevényes „hagyatékát” kellett értékesíteniük. Egy év alatt ezt szinte teljes mértékben be is fejezték. 2000-ben pedig már az állami sportlétesítményeket kezelő Sportfolió Kht.-t ügyvezetőjévé nevezték ki. Utólag mindkét munkahelye a támadások kereszttüzébe került, a PB Workoutnál az értékesítés hatékonyságáról, a Sportfoliónál pedig a stadionbeléptető rendszerről cikkezett sokat a sajtó. Balázs Csaba szerint azonban ezek nem szakmai munkáját minősítették, inkább politikai támadások voltak. A Sportfolió után a Stadioninvest Rt. vezérigazgatója lett, azonban ott már sok dolga nem akadt, mert a stadionrekonstrukciós programot időközben leállították.

Bevásároltak

Balázs Csaba az Econet.hu működését az 1996-os indulástól kezdve figyelemmel kísérte, ugyanis jól ismerte az egyik alapítót, Szenes Gábort. A cég tőzsdére vitelében még baráti szinten segédkezett is, az Econet.hu élére azonban csak 2003 végén került. A vállalat akkoriban nem remekelt: elhanyagolható árbevétele volt, az általuk kifejlesztett portálépítő rendszer iránt pedig nem volt kereslet.

Ettől kezdve a nagyobb projektek helyett inkább a sok kicsi sokra megy elvet követték, és fő iránynak a médiát és a telekommunikációt jelölték ki. Maradtak az internet területén, bár akkoriban – a dotkomlufi kipukkanása után – nem tűnt különösebben vonzónak ez a szektor. „Amit az állam nem tud rendszabályozni, az a leginkább fejlődőképes területe a gazdaságnak” – világítja meg az internet legfőbb előnyét az Econet.hu első embere. A médiabefeketetések terültén az első látványosabb próbálkozásuk az volt, amikor az Indexet próbálták megszerezni, miután az akkori meghatározó tulajdonosuk, Nobilis Kristóf tulajdonrészt szerzett a netes portálban. Az ingatlanpiaci befektetéseiből meggazdagodott vállalkozó azonban nem akarta összevonni internetes érdekeltségeit, így nem jött össze az üzlet.

Viszont némi meglepetésre a cég március elején többségi tulajdont szerzett az Est Média tulajdonosában, az EMG Médiacsoport Kft.-ben. A Sziget.hu révén Balázs Csaba már régebb óta üzleti kapcsolatban állt Gerendai Károllyal, aki ez év februárjában kereste meg ajánlatával a tőzsdei céget. Az EMG 70 százalékáért végül 990 millió forintnyi Econet.hu-részvénnyel és 210 millió forint készpénzzel fizettek. „Nagyon súlyos menedzsmentproblémák kellettek ahhoz, hogy 2006-ban veszteséges legyen az Est Média” – mondja Balázs Csaba, aki szerint nem a versenytársak megjelenése, hanem ez jelentette a fő gondot. Az Est megvásárlása után két nappal a cégcsoport érdekeltségébe került a Boomerang indoor médiacég is. Az „estes” O-Zone és Boomerang már egy ideje élet-halál harcot vívott egymással az indoor piacon. Egyre többször ajánlottak egymás árai alá, akár önköltségi ár alatt is vállaltak megrendeléseket a piacszerzés érdekében. Az Estnél már régóta rendezni akarták ezt a helyzetet vagy az O-Zone eladásával, vagy a Boomerang megvételével. Gerendaiék ezt a lépést ezért már korábban előkészítették, s erre a cégbe frissen beszálló tulajdonos is rábólintott.

„Mi fogadtuk már el a Freeblogra is Blogter-hirdetést” – mondja Balázs Csaba azzal a pletykával kapcsolatban, hogy csak a lapunkat is megjelentető Sanoma Budapest Zrt.-nek akartak keresztbe tenni a Boomerang megvásárlásával. (A Boomerang tulajdonában álló Exit Point terjeszti a Pesti Est egyik konkurensét, a Sanoma kiadásában megjelenő Exitet.) Az Econet.hu elnöke azt vallja, hogy a megrendelők kiszolgálása minden egyéb érdeket felülír. Sőt, ha egy versenytárssal kötnek szerződést, akkor még jobban oda kell figyelniük, hogy a szerződés maximálisan betartsák, hiszen ez saját érdekük is. A médiában tovább folytatják a terjeszkedést, a cégvezető szerint akár más médiatípusok is szóba kerülhetnek, nem csak az internet vagy a sajtópiac.